Médiaértés és kritikus, szelektív médiafogyasztás
Vitathatatlan tény, hogy mára a média mindennapjaink nélkülözhetetlen elemévé vált: szórakozásunk, szabadidőnk, munkánk, információszerzésünk, és a világgal való kapcsolatunk sem képzelhető el nélküle. Szerepét a jövőben várhatóan tovább növeli a különféle technológiai lehetőségek összefonódása (mint például a televízió képernyőjén futtatható komputeres játékok és CD ROM-ok, a műsorszórás és az Internet összekapcsolódása, stb.). Megfigyelhető az a tendencia is, hogy a különféle képernyős technológiák konvergenciája miatt elmosódnak az információ, az oktatás, a munka és a szórakozás között húzódó határvonalak.
Számtalan vizsgálat eredménye igazolja azt is, hogy ma már a mozgó kép – és ezen belül a televízió – legalább olyan fontos szerepet játszik a fiatalok kulturális és szellemi fejlődésében, mint a nyomtatott tartalmak, azaz a könyvek, az újságok és a magazinok.
|
A modern technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásának és elterjedésének jelentős pozitív hozama is van. Az információ robbanásszerű terjedése kiváló lehetőség a tudás forradalmi, és egyben demokratikus térhódítására, csakúgy, mint az aktív állampolgári habitus megteremtésére. Ha az információ hatalom, úgy e hatalom megszerzése most mindenki számára csak egy kézmozdulat kérdése. Nincs kormányzat, amely manapság az emberek tudatlanságára alapozhatná a politikáját. A modern média elterjedése mindannyiunk számára több lehetőséget és jogosultságot biztosít.
Ezekre a kihívásokra válaszolni kell, és mindezekkel a lehetőségekkel tudni kell élni a jövőben. Mindebben az információs és kommunikációs technológiák tájékozott és kreatív használata egyre fontosabb szerepet kap. A fiataloknak (és a felnőtteknek is) meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát.
Mindezek alapján a szakemberek egyetértenek abban, hogy a huszonegyedik század gyermekeit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak.
Ahhoz, hogy majd a lehető legtöbbet profitálhassanak a szórakoztató és információs eszközök világában végbemenő drasztikus fejlődésből, el kell sajátítaniuk a megfelelő képességeket és szemléletmódot. A mozgó képek kritikus és kreatív értelmezésének képessége a 21. század médiaértésének egyik legfontosabb eleme.
Az alapfokú oktatásba megfelelő módon beépített médiaértés-fejlesztés nagymértékben képes hozzájárulni ahhoz, hogy a ma gyermekeiből a jövőben olyan felnőtt állampolgárok legyenek, akik mindezen képességek birtokában ismerik a demokratikus társadalom – és ezen belül a média – működésének mozgatórugóit, és így közösségük aktív, tevékeny és hatékony tagjaivá válhatnak.
Mit is jelent tehát a kritikus nézői magatartás?
A kritikus nézői magatartás egymáshoz kapcsolódó képességek széles skáláját öleli fel, kezdve a különféle közlési felületek és tartalomszolgáltató eszközök gyors megkülönböztetésének képességétől egészen a tartalom érdemi elemeinek értékeléséig. Bizonyos tekintetben ez hasonló a kritikus olvasói magatartáshoz, amely a magyar nyelv oktatásának is alapját képezi, azonban további képességeket is igényel: azt, hogy az egyén kritikusan mérlegelés alapján tudatában legyen annak, miért kedvel vagy éppen nem kedvel egy adott műsort, műfajt, és azt is, hogy preferenciáit erkölcsi és szellemi referencia-pontokhoz viszonyítsa.
Így lesz képes felelősen dönteni afelől, hogy mit néz, milyen elektronikus eszközöket használ ő maga, és mit enged gyermekeinek megnézni, használni.
<<Vissza
|
|