Elizabeth Honey regényhőse a Stella utcában lakik, melynek minden kerítését ismeri, tudja melyik falnál lehet legélvezetesebben fallabdázni, hol lehet csalánt szedni, melyik csatorna dugul el, hol lakik a legzsémbesebb öregasszony és ki jár haza részegen. A Stella utcában megesett kalandokat Henni bizony le is írja, hiszen már egészen kicsi kora óta azért imádkozik Istenhez, hogy elismert írónő legyen. Az ausztrál írónő A szomszéd ház titka című ifjúsági regényében Hennire bízza a történetmesélést, aki nem a legcsinosabb, nem a legokosabb, még csak nem is a legviccesebb lány a suliban, de vitathatatlanul a legmagasabb. Magasságával olyan erények járnak együtt mint az igazságosság és a jószívűség. A könyv tipográfiája mókásan vezeti be olvasóját a kislány betűvilágába, hiszen kezdetben kézírást láthatunk, majd ósdi írógép betűit imitáló szövegalakzatba botlunk, s fokozatosan jutunk el a számítógépes szövegszerkesztővel megformált szövegképig.   A Stella utca minivilág a világban, Henni saját kis birodalma, saját főhősökkel, jókkal és gonoszokkal, állandóvá vált jelenségekkel, megszokottá lett eseményekkel és kifürkészésre váró rejtélyekkel. Ott van például Donnáék kertje, ahol minden virágzik, a kiszuperált bakancsok, a lestrapált kávéfőzők, a rozsdás kenyérpirítók is. Vagy a bájos Lillie néni, akinek a mosolya a híres festők madonnáira hasonlított, s akinek sajnos a másvilágra kellett költöznie, de Henni és barátai tudják, hogy a Jóistenke hívta haza. Isten mintegy vigyázó és óvó gondviselésként jelenik meg végig Henni gyermeki világában.   Minden bonyodalom és minden izgalom voltaképp Lillie néni halálával kezdődött. Az új szomszédék megérkezésével, a sznob és álszent Kamuék házfelújításával. Kamuék megérkeztek, „kibelezték” a régi házat, csicsás villát varázsoltak a rozoga épületből. De mindenben van valami titokzatos. Henni szerint Újszomszéd olyan, mintha egy whisky-reklámból lépett volna ki, Újszomszédné pedig egy két lábon járó divatmagazin. Az ausztrál írónő ifjúsági regényében hemzsegnek a bájos, gyermeki nézőpontot érvényesítő helyzetelemzések, a vicces hasonlatok, mint például, hogy „olyan jókedvűek, mint egy lepisilt káposztalevél”.   Elizabeth Honey illusztrátorként kezdett könyvek közelébe kerülni, majd maga is tollat ragadott, de már szövegírás szándékával. Könyveit maga illusztrálja. A szomszéd ház titka című könyvének történetvezetését Erich Kästner Emil és a detektívek című kalandregényéhez szokták hasonlítani. A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában megjelent ifjúsági regény igaz ugyan, hogy egy kislány feljegyzéseit imitálja, de szórakoztató olvasmány a fiúk számára is.   Merthogy ennek a történetnek nincs is igazi vége. „Tudjátok olyan, mint azok a rejtelmes históriák, ahol a végén mindent megmagyaráznak, hogy ez meg ez ezért történt, az pedig amazért. A mi sztorink nem olyan, mint valami puzzle, ahol végül minden darab a helyére kerül. Hiába is keresgélnénk a heverő mögött, vagy ürítenénk ki a porszívó porzsákját. A darabok nem léteznek. A kép sose lesz teljes egész.”