Úgy kezdődött, hogy Marci kijelentette: – Játsszunk dinósat! Én leszek a Spinosaurus. – Jó – mondta Bence. – Akkor én meg Nagysaurus leszek. – Olyan nincs is! – ellenkezett Marci. – Már hogyne lenne! – csattant fel Bence, és mérgesen nézett barátjára. – Mindenféle dinó van. Kicsi is, és nagy is. Miért ne lehetnék akkor Nagysaurus? Marci egy darabig töprengett, majd beleegyezően bólintott. – Jól van, legyél. Akkor harcoljunk! Én úgyis nagyobb vagyok nálad, és le is győzlek majd! Teljes erejéből nekirontott Bencének, leteperte a földre, és nem engedte felállni. Bence kiabált, majd sírni kezdett. Ekkor ért oda az óvó néni, és dühösen kiáltott rá a fiúra: – Marci, elég legyen! Milyen durva viselkedés ez? Miért bántod a barátodat? – Nem Marci vagyok, hanem veszedelmes Spinosaurus, aki mindenkit legyőz. Olyan erős és nagy vagyok, hogy túlélem még ezt a télkorszakot is, ami majdnem olyan hideg, mint a jégkorszak volt! Az óvó néni erre elnevette magát: – Remélhetőleg ezt a télkorszakot mindannyian túléljük majd, de az erő és a nagyság nem segít ebben. Látod, a dinoszauruszok kihaltak, hiába volt a hatalmas termet, az erős fogak. Szeretném, ha úgy játszanátok, hogy nem tesztek kárt egymásban. Rendben? – Jó – bólintott Marci, mert már sajnálta, hogy durva volt a barátjával. Ki is békültek, és a műanyag dinókkal harcoltak tovább. Este aztán beszámolt a délelőtti eseményekről Kékmanónak, aki mindig figyelmesen meghallgatta őt. – Jól tettem, ugye, hogy kibékültem Bencével? – kérdezte tőle. – Igen, hiszen jóbarátok vagytok, sok érdekes játékot ki tudtok találni együtt. – Igen, de legjobban a dinósat szeretem. Tudom, hogy a játékban nem szabad bántani egymást, de aki nagy, erős és vad, az a valóságban mindig győz. Vagy ez nem igaz? – Nem feltétlenül. A valóságban sem mindig az erő számít. Legtöbbször az okos gondolkodás, és a cél érdekében végzett munka sokkal eredményesebb. – Kár, hogy már volt jégkorszak, és kár, ezért nincsenek már dinók, elmondhatnánk nekik, hogy legyenek okosak. – Szívesen találkoznál velük? – Igen! Bár némelyiktől azért félnék. Például a Tyrannosaurus rextől, mert az ragadozó és nagy foga van. De egy óriási nagy Supersaurust megnéznék, mert az úgyis növényevő, és nem enne meg. Mesélj nekem egy dinós mesét, jó? Olyan dinóról szóljon, aki nem halt ki! Kékmanó néhány pillanatig törte csak a fejét, aztán mesélni kezdett... 5. Februári mese Vissza a sorozathoz