Pedig nagyon fontos, hogy már a kisgyerekek kezébe érték kerüljön: kerek mondanivaló, szép megfogalmazás, jó illusztráció. Szülőként gyakran kompromisszumba futunk bele: olyasmit is hajlandók vagyunk megvenni, ami ezekből csak egyet mutat fel. Pedig ez így nem elég. A könyvekkel még csak barátkozó apróságok számára sokkal fontosabb a jó minőség, csak így tudjuk olvasóvá nevelni őket. Tőlünk kapják az igényesség mintáját, arra épül majd saját ízlésük, mércéjük. Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma története éppen megfelel az előbb felsorolt összes feltételnek. Életútja vállalható minta. Kitartását jól megértik a fiatalok, akárcsak a sugallt tanulságot: akit semmi sem térít el a kitűzött céltól, az eléri, amit nagyon szeretne. Az első magyar orvosnő életét nem kevés munka regénnyé tömöríteni. (Nyáry Krisztián egész fejezetet szán neki Igazi hősökről írt kötetében, fél évszázada Kertész Erzsébet írt róla Csíkos könyvet, kamaszoknak.) Kertész Edina kellően ért a gyermekek nyelvén. Tudja, ha a fiatalabb korosztályt célozza meg, hogyan teheti érthetővé a másfél évszázaddal ezelőtti Európát, Magyarországot. Tudja, milyen mélységekig mehet el a történetben, és tudja azt is, mit kell alaposabban elmagyarázni. Például elsőként azt, hogy annak idején a lányok nem tanulhattak. És minden csak ezután következik. Vagyis az akkori közgondolkodást kell megértetni, hogy akkor nemcsak számítógép nem volt, de még vezetékes telefon (meg sok minden más) sem. A Z generációnak már ez is elképzelhetetlenül távoli őskor. Hugonnai Vilma egész életét a harc jellemezte. Igazi feministának nevezném – de inkább azt mondom: korának asszonyainál sokkal felnőttebb, önállóbb volt. 18 évesen férjhez adták Szilassy Györgyhöz, három gyermeket szült neki. Orvos akart lenni mindenáron, de idehaza nem vették fel a férfiak uralta egyetemre. Svájcba ment, ott végezte el az egyetemet, ám itthon nem fogadták el orvosi diplomáját. Hogy imádott szakmája közelében maradjon, szülésznői oklevelet szerzett, és bábaként dolgozott. Elvált, következő házassága Wartha Vincével már szerelemből köttetett, aki támogatta törekvéseit. (A vegyész WV neve is történelem: a pécsi Zsolnay család eozinjának kidolgozásában volt fontos szerepe.) Mivel Kertész Edina igen fiataloknak írta, Vilma doktorasszony története óhatatlanul idealizáltabb a valóságosnál. Nem is kell tudniuk, hogy az első házassága mennyire volt rossz, azt sem, hogy zürichi éveiben azért kellett nélkülöznie, mert a férje csak szavakban támogatta, de pénzzel nem. Szilassy György (hasonlóan a kor sok-sok módos férfijához) kicsapongó életet élt, fájdalomdíjként ékszereket adott neki – ezeket adogatta el, hogy megéljen. A válás után nemcsak szenvedélyből dolgozott nagyon sokat, hanem rá is kényszerült, hogy el tudja tartani a családját. És emellett még nagylelkű is volt, a legszegényebbeket gyakran ingyen gyógyította. Maros Krisztina illusztrációi új színt visznek a gyerekkönyvek világába. Egyedi technikája jól beazonosíthatóvá teszik munkáit. Ráadásul ez esetben képeskönyvről beszélünk, melyben igazán nagy szerepet kapnak a rajzok. Egész oldalas grafikáiba szépen belesimul a szöveg. A könyv szülőre gyakorolt hatása a könnyezés, a gyerek – a saját csemete legalábbis – pedig azonnal szeretne elmenni a Nagytétényi Kastélymúzeumba, megnézni, hol született, nevelkedett a doktorasszony. Természetesen korlátozásokkal ajánlom a könyvet. Körülbelül 6 éves kortól érdemes elolvasni, a kisiskolások már önállóan is birtokba vehetik. Hasznos lehet minden olyan családban, ahol a szülők magasra teszik a mércét, és igyekeznek valódi irodalmat adni gyermekük kezébe. László Szilvia Forrás: olvassbele.com