1861-ben jelent meg utoljára teljes magyar Grimm-mesegyűjtemény. Azóta mintegy kétszázötven kiadásban olvashattuk a népszerű meséket, a Piroskát, a Jancsi és Juliskát, a Hófehérkét, a Csipkerózsikát nagyszerű fordításokban és átköltésekben, s egyre inkább elfeledkeztünk a német romantika két nagyszerű alakja által lejegyzett és feldolgozott gyűjtemény egészéről.
Jakob és Wilhelm Grimm családi olvasmánynak szánta a könyvet, melyben gyerek és felnőtt egyaránt megtalálja örömét, sírhat és kacaghat, borzonghat és töprenghet. A Magvető Könyvkiadó régi adósságot törleszt, amikor útjára bocsátja új, szöveghű fordításban a kétszáz Grimm-mesét, és lehetőséget ad az olvasónak, hogy gyermekkori élményeivel szembesüljön, és felfedezze e gyűjtemény méltatlanul elfeledett gyöngyszemeit.
Gyógyító mesék - avagy hogyan segítsen a szülő a gyermeknek a félelem és agresszió leküzdésében
2018.08.31. 18:41
Mesék 3-7 éves gyerekeknek és szüleiknek
Írta: Ortner, Gerlinde
Fordította: Borbás Mária
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2013
Mit tegyünk, ha gyermekünk szorong, és rágja a körmét?
Hogyan szoktassuk le a csúnya beszédről?
Mivel csillapítsuk le, ha agresszív?
Hogyan erősítsük meg az önbizalmát?
És mit tegyünk, ha rendszeresen ágyba vizel?
A tanácstalan, önmagukat vádoló szülők gyakran azt kívánják, bárcsak volna csemetéjükhöz egy használati utasítás, amelyből kiderülne, miben hibáztak eddig, és mit kell másképp csinálniuk! Nekik ajánljuk Gerlinde Ortner könyvét, amelyet sikerrel forgathat minden anyuka és apuka, aki segíteni akar gyermekének a félelem és az agresszió leküzdésében.
A szerző éveken át foglalkozott magatartászavaros gyerekekkel, és arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekek viselkedési zavarai sok esetben nem alakultak volna ki, ha a szülők időben felfigyelnek a gyanús előjelekre. Ha a szülő képes megérteni gyermeke furcsa viselkedésének okait, motivációit, akkor van rá esély, hogy néhány jól kitalált és megfelelően elmondott mesével, valamint játékos formába bújtatott feladatokkal segíteni tud rajta.
„Az országúton délcegen lépkedett egy katona: egy-kettő, egy-kettő!"
Így kezdődik A tűzszerszám, Hans Christian Andersen egyik legelső meséje.
Mint ahogy ez a katona, Andersen meséi is körbejárták a világot, és egyaránt meghódították a fiatalok és az öregek szívét.
A gyerekek és a felnőttek csaknem valamennyi országban ismerik ezeket a meséket, mivel Andersen kitűnően tudott mesélni, vidáman, mégis komolyan, így kortól és etnikai háttértől függetlenül mindenki érti ezeket a történeteket.
Andersen meséi olyan ősi elbeszélések, amelyek egyetemes, minden időben érvényes igazságokat tárnak fel, s az egyedülálló bölcsesség hangulatával rendelkeznek. A történeteket két kötetben gyűjtöttük össze.
Gazdagon illusztrált kötetünkben nyolc Andersen-történetet mesél újra Mandy Archer.
A szerelmében rendíthetetlen, féllábú ólomkatona, a szomorú hableány, a rút kiskacsa vagy a borsószemen is fennakadó hercegkisasszony meséin generációk nőttek fel.
Andersen, az élet Lázárja és a mese királya: értette a virágok beszédét, a madarak nyelvét, a szél suttogását, és a vihar üvöltését.
Andersen azért olyan csodálatos jelenség a világirodalomban, mert ő az a költő, aki egy kispolgári szoba négy fala között igazi tündérmeséket tudott írni.
Boszorkányok nélkül nem is létezne a mesék birodalma; szerepük azért nem lebecsülhető, hiszen azzal, hogy akadályozzák a mesehőst áhított célja elérésében, voltaképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy megacélozódjon akaratereje, jelleme.
Mivel a boszorkányság meglehetősen nagy szellemi erőt kívánó tevékenység, komoly előképzettséget igényel; ki lenne leginkább hivatott utódainak átadni a tudományt, mint Anya-Banya a lányainak?
Okos lányok, furfangos fiúk, sárkányok és táltos paripák szerepelnek e könyv lapjain. Használd az eszed, jó tett helyébe jót várj, de néha a szerencse is elegendőnek bizonyul.
Mulatságos rövid mesék váltják a kalandos hosszabbakat, és feltárul a csodás történetek néha ismerős, másutt új világa - hiszen a szlovák mesekincs testvére a miénknek.
Závada Pál ezúttal a gyerekekhez és a mesélni szerető felnőttekhez fordul, és újramondja legkedvesebb szlovák népmeséit. Ötéves kortól ajánljuk.
A meséket gyűjtötte: Christen Asbjørnsen és Jørgen Moe
Szerkesztette és válogatta: Vaskó Ildikó
Illusztrálta: Szegedi Katalin
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2004
Oldalszám: 144
Komoly, szép kötettel színesedett a gyermekkönyvek széles választékú hazai piaca - egy csodálatos, norvég népmesegyűjteménnyel. A kötetben szereplő történeteket két 19. századi norvég mesegyűjtő kötötte egy csokorba, a míves, remekbe szabott fordítás pedig hat fiatal műfordító munkája. A hagyományos népmesei elemeket - az elrabolt, elvarázsolt királylányokat megszabadító legifjabb szegénylegény, a gonosz mostoha, a ravaszdi, tréfás állatok motívumait - felsorakoztató meséket az északi ország jellegzetességei, a jegesmedve, a komor, hideg telek és különösen az éjjel fává vagy kővé váló, nappal folyton rosszban sántikáló trollok jelenléte teszi egyedien érdekessé.
A norvég mesevilág megidézését a jeges fjordokhoz, a sötét erdőkbe, titokzatos vidékre elvezető rajzok, Szegedi Katalin varázslatos képei teszik teljessé. A HÁNCSVIRÁG évtizedeken át őrizgetett kedvenccé váló, szívhez szóló élményt nyújthat az apróságoknak, és örömet szerezhet a különlegességeket, könyvcsemegéket kedvelő felnőtteknek is.
Vadadi Adrienn óvodás mesekönyv-sorozatának új részében egy koraszülött, és ebből adódóan kicsit más képességekkel rendelkező kisfiúnak a történetén keresztül szeretnénk érzékenyíteni az óvodásokat, pedagógusokat és szülőket, hogy a befogadás tényleg természetes és egyszerű legyen – nemcsak a mesében, hanem a valóságban is.
"Ahogy a zenész a népdalhoz, melyet feldolgoz, olyasféleképp nyúltam én ezekhez a népmesékhez, már kezdetben, az első kiadáskor. Nem megáltoztatni - ellenkezőleg, lényegükben megerősíteni akartam őket. Ami keveset szerkezetükön igiazítottam, ezért igazítottam. A magam képzelete s ízlése szerint nem tettem többet hozzájuk, mint amennyiben a magyar nép egy tagjaként van jogom. Célom az volt, hogy úgy hangozzanak, mintha az eddigi, mondjuk száz elmesélőjük után még egy százegyedik is előállna; de az is a népből" Illyés Gyula
"Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és - gyakran csak e tájakon értett - szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék.
Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. S azután: ezekben a nem ma keletkezett mesékben csaknem teljességgel áll még a különös törvény: nyelvünk finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb, "legkulturáltabb" rétegének milliói voltak, a szegényparasztok. E mesterfogásoknak csak töredékeit is megőrizni nemzeti kötelesség, akár a műemlékvédelem." Illyés Gyula
Boldizsár Ildikó mesekutató már olvasta a könyvet, és a következőképp vélekedik róla.
"Ebben a mesekönyvben szerepel egy titokzatos hős, akit nem a mesék tettek híressé.
Kislányként üldögél mesemondó Roy barlangja előtt, valahol a messzi Skóciában, és hallgatja a skót és magyar tündérmesék világából táplálkozó csodaszép történeteket. Ki tudja?
Hisztizik a kisgyerek - nem akar öltözködni, ebédelni, rendet rakni, vagy éppen csak fel szeretné hívni magára a figyelmet.
"Az én lányom (Lilu) még alig beszélt, de már nagyon tudta, mit nem akar. Elég nehéz volt akkor az életünk a sok feszültség miatt. Így hát a problémás helyzetekben meséltem egy kislányról, aki nem akart reggelizni, bölcsődébe menni, nem akarta bevenni az orvosságot. Miközben a mesét hallgatta, észrevétlenül történt meg vele mindaz, ami ellen ordítva tiltakozott. Tulajdonképpen kettőnkért, a túlélésünkért meséltem." - Berg Judit
A kiscsoportos Zsófi folyamatosan hisztizik: óvodába menet, játszótéren, reggelinél. Ő maga is belefárad, de még a környékbeli madarak is csiripelés helyett mogorván, füldugóval várják, hogy reggel elinduljon az oviba.
Egyik napon a reggelinél felbukkan Hiszti Manó – Zsófit ez kizökkenti a hisztizésből. Hiszti Manó kárörvendő, csúfondáros, rendetlen és alapvetően nem túl szimpatikus – így aztán minél inkább biztatja Zsófit, hogy hisztizzen, Zsófi annál inkább ellenáll. Végül maga Hiszti Manó tör ki hisztizésben, nevetségesen összegubancolódik, tehetetlenül gurulászik és egy pukkanással el is tűnik. Így a hisztizést maga mögött hagyó Zsófi oviba menet már barátságosan integet az immáron vidáman csiripelő madaraknak.
A könyv meséi válsághelyzetben születtek: síró-rívó, hisztiző kisgyerekei megnyugtatására találta ki őket a szerző. A kedves, rövid kis történetek a mindennapok apró, de sokszor megoldhatatlannak tűnő nehézségeit segítenek áthidalni a 2-4 éves apróságoknak és szüleiknek. A gyönyörű illusztrációk és rövid párbeszédek az állandóan lapozni vágyó, türelmetlen gyerekek számára is felolvashatóvá és élvezhetővé teszik a meséket.
A kötet elején - bevezetés helyett - egy szülőknek szóló, bátorító-vigasztaló "igaz mese" található. A könyv végén pedig egy ráadásmese, amelynek semmi különös tanulsága nincs, egyszerűen a derűs pillanatokra való.
Hogyan győzte le a jaguárt a teknős? Ugyan hogyan győzhetné le a dél-amerikai őserdők legnagyobb és legveszedelmesebb ragadozóját a kis vánszorgó teknős?
S miért kellene egyáltalán legyőznie?
Mert a teknősasszony megparancsolta férjének, s mert a teknősporonty pontosan jaguárkörmökkel vágyott játszadozni! De a ravasz teknősnek semmi sem lehetetlen ebben az indián mesében, s valóban meghozza a jaguárkörmöket. S ugyanígy győz az okos nyúl az afrikai feketék meséiben vagy a törpeszarvas az ázsiai indonéz mesékben.
Hol az oroszlánt, hol a tigrist, hol a jaguárt, vagyis a nagy urat, a veszedelmes elnyomót leckézteti meg mindig a fürge lábú egy fürge eszű kicsi állat – vagyis a nép egyszerű fia.
Erwin Moser, a népszerű osztrák meseíró és illusztrátor állatmeséi elsősorban kisóvodásoknak szólnak, de a család minden tagját elbűvölik.
A kötetben kilenc vidám tavaszi és nyári történet található Nádori Lídia fordításában. A könyv napsütötte, izgalmas csavargásainak főhősei Az egércirkuszból már ismert, szeretetre méltó állatok.
Hogy ezúttal mi minden történik kis kedvenceinkkel?
A kisegér alvóhelyet keres, és meg is találja azt egy mackó hasán. Nina, a kiscica bukfencet vet a levegőben, egy repülőgép pilótájaként. A Cinciváry család otthonra lel egy propellerrel fölszerelt teáskannában. Trixi, az egér útra kél a világűrbe. Lili barátaival együtt kalandozik a tengeren egy tökhéjcsónak fedélzetén. Az egérkalózok pedig megtalálják a csillogó kövek barlangját.
Dani, Bálint, Fanni, Réka, Csilla és a többiek a Kökörcsin utcai óvoda Mackó csoportjából pont olyanok, mint bármelyik más óvodás. Az egyik copfos, a másik szeplős, a harmadik félénk, a negyedik nagyon bátor.
Néha bizony betegek is, sőt, néha akkor is meg kell látogatniuk a doktor nénit vagy doktor bácsit, ha éppen nem betegek. Bálint például eltöri a kezét. Réka influenzás lesz. Csillának tojásallergiája van, Rozi pedig bárányhimlős.
A kisebbekhez szól ez a kedves sorozat: tizenöt lélekmelengető történetet mesél el a mackókról vagy a tél csodáiról...
A csodás illusztrációk révén hamar a család kedvenceivé válnak ezek a szép mesekönyvek, amelyeket nyelvezetük, illusztrációik és a meséik hossza alapján elsősorban a kisebb olvasóknak ajánlunk.
Köztudomású, milyen nagy szerepe van az óvodás korú gyerekek anyanyelvi nevelésében, szépérzékének fejlesztésében a versnek és a mesének.
Kiadónk hosszú évek óta nevelés-lélektanilag átgondolt antológiákkal siet a szülők és az óvónők segítségére, hogy könnyen megtalálják azokat a verseket és mondókákat, amelyek a gyerekek fejlődéséhez szorosan hozzá tartoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Írta: Jakob Grimm, Wilhelm Grimm 
Tovább…
Írta: Wéber Anikó
Kiadó: Alexandra, 2006
Írta: 
Írta: Berg Judit
Szerkesztette és fordította: Jékely Endre
Írta és illusztrálta: Erwin Moser 
Írta és illusztrálta: Gévai Csilla
Írta:
Írta: Xanna Chown
Szerkesztette: Kovács Ágnes
