Az Alexandra kiadó húsz évvel ezelőtt adta ki a Grimm testvérek és Andersen leghíresebb klasszikus meséit, mely kötetcímek ebben a formában megtévesztők, hiszen ezeket a meséket legkorábban ötéves kortól mesélhetjük - így az első öt évben számos mesekönyv megelőzi a két mesegyűjteményt.
A történeteket kísérő nagy alakú illusztrációk a szöveggel egyenrangúak, segítve ezzel a jobb szövegértést.
Kutya, macska, szamár, tücsök, egér, róka, farkas, kecske, kakas, gólya, nyúl, holló, szarka, bagoly, fecske, ökörszem, varjú, csóka, csibe, tyúk, szúnyog, ló, sündisznó, jaguár, krokodil, elefánt - íme néhány állat azok közül, akik sorozatunk harmadik kötetében meseszereplőként lépnek elő.
Az állatmeséket már a 3-4 évesek is szívesen hallgatják, a náluk nagyobbak pedig élvezettel fejtik meg, hogy az állatok karaktere mögött milyen emberi tulajdonságok rejtőznek.
Éppen annyira sokszínű és változatos ez a gyűjtemény, mint maga az állatok világa – Boldizsár Ildikó író-mesekutató olyan kötetet állított össze, amelyben a leghíresebb európai, afrikai és ázsiai népmesék éppúgy megtalálhatók, mint a méltán ismert La Fontaine- vagy Grimm-történetek.
Tucatnyi állat – köztük róka, béka, kecske, ló, elefánt és kisegér – népesíti be az oldalakat, és bizony gyakran a gyengék diadalmaskodnak az erősek felett: így válik hőssé az okos kakas, a furfangos nyúl és a bölcs teknős, miközben életre szóló leckét kap a mohó farkas és az elbizakodott jaguár.
A könyvet minden korosztálynak ajánljuk! Az óvodások élvezik a fordulatos történeteket, a nagyobbak pedig felismerik az állatok emberi jellemvonásait, a mese örök tanulságait.
Gyermekeink életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kisfiúkhoz szólnak a magyar, lengyel, bolgár, ír, török, norvég, japán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz.
A gazdag hercegek és az ágrólszakadt legények egyvalamiben nagyon hasonlítanak: el akarják nyerni a legszebb királylány kezét.
Ez persze nehéz feladat, le kell győzni érte pár sárkányt meg egyéb szörnyeteget, néha az üveghegy tetejére kell vágtatni, ellenséget aprítani, madárháton lovagolni, és még a többi kérővel is megküzdeni.
Egyiknek a szerelem, másiknak a pénz, harmadiknak a hírnév, negyediknek az elnyert barátság, ötödiknek az, ha jót tehet valakivel – a boldogság mindenkinek mást jelent, ám a boldogság keresése mindig hasonló: izgalmas, kalandos és tanulságos.
Boldizsár Ildikó író-mesekutató ezúttal olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek hősei akkor is boldogok akarnak lenni, ha ehhez ezer akadályt kell legyőzniük: így kerülhettek egymás mellé európai és ázsiai népmesék, valamint híres írók klasszikus művei.
Az örökké elégedetlen kis kanász, a nehéz sorsú mostohalány, a gyógyulásért bármire kész beteg király, az asszonyok szigetén rekedt királyfi vagy éppen a hiszékeny legény története mind-mind felejthetetlen esti mesék.
Mesét olvasni és hallgatni mindig jó – de elalvás előtt a legjobb. Ilyenkor olyan történetre vágyunk, amely izgalmas és érdekes, mégsem túl rémisztő vagy erőszakos. Ebben a gyűjteményben éppen ilyen mesék találhatók.
A szereplők hol párt keresnek, hol a szerencséjüket üldözik, de a leggyakrabban mégis segíteni próbálnak: visszavinni az égboltra a Napot és a Holdat, megmenteni egy száműzött királynőt, vagy éppen megszabadítani az átoktól a madárrá vált, cserfes nővéreket.
A történeteket Boldizsár Ildikó író-mesekutató válogatta össze javarészt magyar népmesékből, de található a gyűjteményben erdélyi szász, valamint skót népmese is.
A kötet egyaránt szól fiúknak és lányoknak, kicsiknek és nagyoknak – mindenkinek, aki szeretne egy szép esti mese után békés álomba merülni.
1861-ben jelent meg utoljára teljes magyar Grimm-mesegyűjtemény. Azóta mintegy kétszázötven kiadásban olvashattuk a népszerű meséket, a Piroskát, a Jancsi és Juliskát, a Hófehérkét, a Csipkerózsikát nagyszerű fordításokban és átköltésekben, s egyre inkább elfeledkeztünk a német romantika két nagyszerű alakja által lejegyzett és feldolgozott gyűjtemény egészéről.
Jakob és Wilhelm Grimm családi olvasmánynak szánta a könyvet, melyben gyerek és felnőtt egyaránt megtalálja örömét, sírhat és kacaghat, borzonghat és töprenghet. A Magvető Könyvkiadó régi adósságot törleszt, amikor útjára bocsátja új, szöveghű fordításban a kétszáz Grimm-mesét, és lehetőséget ad az olvasónak, hogy gyermekkori élményeivel szembesüljön, és felfedezze e gyűjtemény méltatlanul elfeledett gyöngyszemeit.
Gazdagon illusztrált kötetünkben nyolc Andersen-történetet mesél újra Mandy Archer.
A szerelmében rendíthetetlen, féllábú ólomkatona, a szomorú hableány, a rút kiskacsa vagy a borsószemen is fennakadó hercegkisasszony meséin generációk nőttek fel.
"Ahogy a zenész a népdalhoz, melyet feldolgoz, olyasféleképp nyúltam én ezekhez a népmesékhez, már kezdetben, az első kiadáskor. Nem megáltoztatni - ellenkezőleg, lényegükben megerősíteni akartam őket. Ami keveset szerkezetükön igiazítottam, ezért igazítottam. A magam képzelete s ízlése szerint nem tettem többet hozzájuk, mint amennyiben a magyar nép egy tagjaként van jogom. Célom az volt, hogy úgy hangozzanak, mintha az eddigi, mondjuk száz elmesélőjük után még egy százegyedik is előállna; de az is a népből" Illyés Gyula
"Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és - gyakran csak e tájakon értett - szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék.
Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. S azután: ezekben a nem ma keletkezett mesékben csaknem teljességgel áll még a különös törvény: nyelvünk finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb, "legkulturáltabb" rétegének milliói voltak, a szegényparasztok. E mesterfogásoknak csak töredékeit is megőrizni nemzeti kötelesség, akár a műemlékvédelem." Illyés Gyula
Janó és Janka meséi Annie M. G. Schmidt-Fiep Westendorp szerzőpáros sorozata, amely a holland gyerekirodalom klasszikusa, melyeken több generáció is felnőtt.
Történeteik egyszerűek, mégis tele vannak játékkal és és életörömmel, és olyan apróságok válnak fontossá bennük, mint egy új kesztyű vagy a hóvirágok kikelése. Előtérben a gyerekek mindennapjai állnak, de mögöttük ott vannak az őket figyelő, és szükség esetén támogató szülők is.
A könyv egy klasszikus amerikai mese magyar fordítása.
A történet főhőse Gyurka, a kíváncsi kismajom, kinek kalandjai akkor kezdődnek, mikor egy szép napon az őserdőben játszadozva felfigyel egy sárga kalapos emberre, aki magával viszi egy nagy-nagy városba.
Kíváncsi Gyurka az út során, majd a nagyvárosban vidám kalandok sorába keveredik, végül sárga kalapos barátja segítségével eljut az állatkertbe.
Itt, legalábbis a második történet elejéig, otthonra talál.
A könyvre épülő film, tv sorozat és dvd Bajkeverő majom címen már ismert a magyar szülők és gyerekek előtt. Most könyv alakban is megvásárolható az eredeti, gondosan megrajzolt, színes illusztrációkkal, míves magyar fordításban. Reményeink szerint Kíváncsi Gyurka - a Bajkeverő majom mind tartalmilag, mind kivitelezésében maradandó élményt és értéket jelent gyerekek és felnőttek számára.
Klasszikusok kincsestára: Kedvenc klasszikus meséim kincsestára
2016.05.15. 02:52
Fordította: Tari Zsuzsanna
Kiadó: Alexandra, 2016
Oldalszám: 192
Századok óta mesélnek tündérmesét a szülők gyermekeiknek, elmerülve a képzelet birodalmában, kitárva a csodák és a titkok kapuját.
A lefekvés előtti mesemondás remek módja annak, hogy lángra lobbantsuk gyermekünk szívében a mesék iránti rajongást, s összekapcsolódjunk a múlttal: mindazokkal az emberekkel, akik az előző századokban ugyanezeken a történeteken nőttek fel.
Ebben a gyönyörű kötetben tizennyolc klasszikus mesét gyűjtöttünk össze az eredeti források felhasználásával, többek közt Hans Christian Andersen, Charles Perrault és a Grimm testvérek meséit.
Illusztrálta: Anton Petrov, Melissa Webb, Omar Aranda, Suzie Byrne, Dean Jones, Mirela Tufan
Kiadó: Alexandra, 2016
Oldalszám: 192
Századok óta mesélnek tündérmesét a szülők gyermekeiknek, elmerülve a képzelet birodalmában, kitárva a csodák és a titkok kapuját.
A lefekvés előtti mesemondás remek módja annak, hogy lángra lobbantsuk gyermekünk szívében a mesék iránti rajongást, s összekapcsolódjunk a múlttal: mindazokkal az emberekkel, akik az előző századokban ugyanezeken a történeteken nőttek fel.
Klasszikusok kincsestára: Legszebb karácsonyi történeteim
2017.10.12. 11:44
Szerkesztette: Tóth-Gulyás Zsófia
Fordította: Horváth Viktor
Kiadó: Alexandra, 2016
Oldalszám: 194
Az év legszebb ünnepe a karácsony: ilyenkor díszbe öltöztetjük a karácsonyfát, az otthonunkat és a szívünket is.
Ebben a gyönyörű könyvben számtalan klasszikus karácsonyi történetet és verset gyűjtöttünk össze. Ezek a szövegek generációk óta segítenek a karácsony varázsának felidézésében.
A kedves verseket és elbeszéléseket olvasva hangolódjunk rá együtt erre a csodás ünnepre!
Századok óta mesélnek tündérmesét a szülők gyermekeiknek, elmerülve a képzelet birodalmában, kitárva a csodák és a titkok kapuját. A lefekvés előtti mesemondás csodálatos módja annak, hogy lángra lobbantsuk gyermekünk szívében a mesék iránti rajongást, s összekapcsolódjunk a múlttal: mindazokkal az emberekkel, akik az előző századokban ugyanezeken a történeteken nőttek fel.
Ez a gyönyörű összeállítás nyolc közkedvelt, klasszikus tündérmesét tartalmaz a legnevesebb szerzőktől. Fedezzük fel a varázslat és a kaland világát, bolyogjunk együtt az erdőben Jancsival és Juliskával, másszunk fel az óriás kastélyába Jankóval, perdüljünk táncra a bálban Hamupipőkével!
Charles Perrault 1697-ben kiadott könyvében jelent meg legelőször a Hüvelyk Matyi, a Csipkerózsika, a Piroska és a farkas, és számos, a Grimm testvérek és Andersen közvetítésével Európa közös kultúrkincsévé vált mese.
Biro, a világhírű magyar illusztrátor úgy írta át ezeket a legkisebbek számára bonyolult, hosszú történeteket, hogy kihagyta a rémisztő részleteket.
Mégsem vész el semmi belőlük, mert mindazt, amit nem mond el szavakkal, elmondja a rajzokkal.
Egyetlen család könyvtárából sem hiányozhat a világ e legismertebb és legolvasottabb meséit összegyűjtő gyönyörű kötet.
Lúdanyó mesél. Csengő-bongó, fürgén szökdelő és álomba simogatóangol gyerekverseket, olyanokat, amelyeket az éppen beszélni tanuló legkisebbeknek mondogatnak a szüleik.
Mesél kedves kis állatokról, madarakról, a világjáró cicáról, az oktondi malacról, az okos tyúkocskáról és a didergő cinkéről. Mesél fura és kacagtató figurákról, a rettenetes étvágyú Bábel Ábelről és a falra mászó Tojás Tóbiásról, a holdba röppent tehénkéről és az üstben hajókázó vén bölcsekről.
Mesél az angol gyermekeknek több mint száz éve már, és most - ilyen bő válogatásban először - a magyar gyermekeknek is. Mesél a gyermekeknek, és mesél azoknak a felnőtteknek, akik nem tagadták meg a gyermeket önmagukban, akiket a felderít a játék, a tréfa, s megnyitják szívüket a népköltés üdeségének.
Hallottál már a zöld lificről? Ijesztgettek már a mumussal, a konkóval, netán a gonosz bákásszal? Megkóstolnád a soványító palacsintát? Kíváncsi vagy, miért bömböl Sírós Frukk, vagy hogy min kapott össze az Északi és a Déli szél?
Ha csak egy kérdésre is igennel válaszolnál, A manógyárban a helyed, Lázár Ervin kacagtató történetei és Szalma Edit szépséges grafikái közt!
„Akkor ajaj. Meg hajaj. Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek, viharban mérgesek, szélben érdesek, zivatarban kotnyelesek, éjjel titokzatosak, holdvilágoson bölcsek, viharoson rosszmájúak, akkor meg, amikor a Rohadtsarok felől jön a rossz idő, rontó-bontók.”