Magyar népmese: Az égig érő fa
Benedek Elek meséje az apjával szoros érzelmi kötelékben élő királylány történetével indul, aki – apja intelmei ellenére - megfogadja, hogy soha nem hagyja el a szülői házat, nem hagyja el virágoskertjét, s égig érő fáját: ”míg a világ világ lesz, férjhez nem megy, el nem hagyja az ő édes apjaurát.
Az öreg király örült is búsult is ezen a beszéden.” - olvashatjuk a mesében. Ám fogadalmát követően a lányt egy fergeteg a fa tetejére ragadja, ahol a sárkány palotájába kerül.
A kisgyermekként síró királyt éjszakai álma ébreszti tudatára: kihirdeti ország-világ előtt, hogy annak adja lányát, aki kiszabadítja azt a sárkány fogságából. Egyedül a kis kondásnak, kis Jánosnak sikerül a próbatétel, aki a belső érzéseit és intuícióit megszólaltató kismalacára hallgatva jut fel a fa hetedik ágára.
A királylány kiszabadításához meg kell küzdenie a sárkánnyal. Ez csak a sárkány fogságában élő táltos segítségével sikerülhet.
|
„Az égig érő fa”, vagy „Tetejetlen fa” típusú mesék, ill. azok, amelyekben a fa központi motívum, a világ összes népmeséjében megtalálhatók. „Égig érő” változatuk legősibb meséinkhez tartozik, számszerűségét tekintve a magyar népmesékben fordul elő leggyakrabban. Az ázsiai őshazából hozott önálló mesetéma a világfához és a csillaghithez fűződő mítoszokból keletkezett.
A parázsevéstől feltámad a girhes ló energiája, s ötlábú aranyszőrű paripa lesz belőle. Ezzel megindul a mesében a Jó és Rossz harca, a sárkány által képviselt romboló és az aranyszőrű paripában feltámadó alkotó erők küzdelme. A hét lódarázs elpusztítása vet véget a sárkány erejének. Jánost és a királylányt a táltos repíti vissza a földi világba.
A MESE LÉLEKTANI ÜZENETE
Az égig érő fa típusú mesék a felnőtté váláshoz vezető út próbatételeiről szólnak. A gyermekkort követő, kora serdülőkortól ifjúkorig tartó un. átmeneti kor időszakát érintik. A gyermeki lét és tudatállapot elhagyásával, az „egy életem egy halálom” kockázat vállalásával a hős egy magasabb tudatszintre emelkedik, amit az égig érő fa ágai szimbolizálnak. Az átmeneti korhoz kapcsolódó próbatételek a személyiség mind a négy pszichés funkcióját: a gondolkodó, érzékelő, érző és intuitív funkciót fejlődésre sarkallják. Ezen funkciók és a hozzájuk kapcsolódó képességek kiteljesedésével jelenhet meg az ötödik, a transzcendens funkció, amit a mesében az ötlábúvá átváltozott táltos ló szimbolizál. Forrás:
Antalfai Márta: Lelki fejlődésünk dimenziói „Az égig érő fa” című Benedek Elek mesében
Vízi Péter és Vízi Pál>
|
|