A Budai Rajziskolában végeztem tervezőgrafika okj-t, majd a következő évben Pálfi Györgyhöz jártam illusztráció kurzusra. Ezután Egerbe kerültem az Eszterházy Károly Egyetemre, ahol Elektronikus ábrázolás szakon szereztem BA diplomát Szigeti Csongor osztályában. Itt kezdett körvonalazódni bennem, hogy az illusztráció lesz számomra a megfelelő irány   Ha jól tudom, ez az első nyomtatásban megjelent, illusztrált könyved. Hogyan érkezett a felkérés a Bartók Béláról szóló, A fiú, akit elvarázsolt a zene című kötet illusztrálására? Igen, ez az első, nyomtatásban megjelent könyv, amit teljes egészében én illusztrálhattam. Ugyan tavaly a Kolibri Kiadónál megjelent 50 elszánt nő c. könyvön is dolgoztam, de azt Rátkai Kornéllal együtt illusztráltuk. A fiú, akit elvarázsolt a zene ötletével tavaly decemberben keresett meg Gyovai Kati a Naphegy Kiadótól, és márciusban már meg is kaptam a kéziratot a munkához. Szerencsére könnyen megtaláltuk a közös hangot, úgyhogy zökkenőmentesen folyt a munka. Mit gondoltál első olvasáskor Mészöly Ági Bartók Béláról szóló kéziratáról? Teljesen beszippantott. Emlékszem, nagyon csalódott voltam hogy véget ért a történet, és az volt az első gondolatom, mennyire szívesen olvasnék egy felnőtteknek szóló verziót is belőle. Végig pörgős és eseménydús, de a stílusának köszönhetően mégis könnyed és szórakoztató. Biztos vagyok benne, hogy a szülők is élvezni fogják! Bartók Béla 1881-ben született. Hol kutattál, honnan gyűjtöttél anyagot a korhű ruhák és környezet megjelenítéséhez? Elsősorban Sipos József Bartók c. dokumentumfilmje volt az ami rengeteget segített, nem csak az életrajzi eseményekkel, de a film atmoszférája is nagyon magával ragadó, így könnyebb volt ráhangolódni a munkára. Ezen kívül a Néprajzi Múzeum Történeti Fényképtárában is rengeteg hasznos anyagot találtam korabeli viseletekről. A munka mellett háttérzeneként pedig a Zenetudományi Intézet népzenei adatbázisából szemezgettem. Szerencsére ezek mellett is rengeteg adatot és képet találtam a neten, nem csak Bartókról, de a családjáról is, így nemcsak egyszerűen korhű viseletet, de sok szereplő valóban a saját ruháját viselte az illusztrációkon. Volt olyan rész a kötetben, amelynek az ábrázolása kihívást jelentett? Amennyiben igen, mi volt az és miért okozott nehézséget? Visszagondolva talán a legnagyobb kihívást a kompozíció jelentette, de épp ezért is volt ez a legizgalmasabb része a munkának. Igyekeztem mindenhol dupla oldalban gondolkozni, és a különálló vizuális elemeket is valamilyen módon összekötni. Ez sok fejtörést okozott, mert meg kellett találni azt a határvonalat, ahol már kellően izgalmas az oldalszerkezet, mégsem erőltetett. A másik a miniatűr kották rajzolása volt, de ezt nem a nehézség kategóriába sorolnám, inkább csak elvesztem bennük, mintha én is egy kupac kotta alatt lennék Bartók lakásában. Milyen technikával készítetted az illusztrációkat? Teljes egészében digitálisan készültek A fiú, akit elvarázsolt a zene illusztrációi. Mivel egy ideje Ipaden dolgozom digitális ceruzával, ezért a vázlatozás se papíron, hanem itt történik. Az előnye, hogy jelentősen felgyorsul a munkafolyamat, így több idő jut a tényleges munkára, viszont ez számomra nagyon steril képeket eredményez, úgyhogy ennek az ellensúlyozására sokféle ecsetet és textúrát kell alkalmaznom, hogy visszaadjam az illusztrációk “ízét”. Mit találtál a leglenyűgözőbbnek Bartók Béla életútjában? Volt, ami rád is az újdonság erejével hatott? Ami leginkább lenyűgözött, az a fáradhatatlansága, és hogy a végsőkig kiállt az elvei mellett. Azért nyomorgott Amerikában, mert nem volt hajlandó feladni a magyar állampolgárságát, és így az adók miatt alig maradt a jogdíjakból. Mikor és hol találkozhatnak veled személyesen is az olvasók? Legközelebb a könyvhéten dedikáljuk a Bartók kötetet Mészöly Ágival június 16-án 15 órától a Naphegy Kiadó 7-es számú standjánál a Duna korzón.