Hogyan beszélj empátiáról, kirekesztésről és felelősségről 10-12 évesekkel? Igaz Dóra (Nyár, nagyi, net) legújabb regénye nagyon bátor, a magyar ifjúsági irodalomban elsőként foglalkozik holokauszt elbeszélhetőségével, elgondolhatóságával, tabusításával és kibeszélhetőségével. Hőseinek egy csapatnyi ötödikes fiút választott, akik szépen lassan kapcsolatba és diskurzusba kerülnek a szüleik, nagyszüleik gyerekkorával, megtapasztalva ezzel a legemberibb mechanizmusokat.   Igaz Dóra 2016-ban robbant be a magyar gyerekkönyvek világába a Nyár, nagyi, net című alsósoknak szóló regényével. A korosztály érdeklődését különösen felkeltő témavállalás, a digitális világról megfestett sztereotípiamentes valódi gondolatok, a kultúra változásának árnyaltabb megértésének a lehetősége, ugyanakkor a kisiskolások átlagos olvasási kompetenciáinak megfelelő nyelvezet gyorsan a gyerekek és felnőttek egyik nyári kedvenc olvasmányává tette a könyvet. A szerző most a 10-12 éves korosztályhoz szól egy nagyon bátor, a magyar ifjúsági irodalomban elsőként jelentkező fókusszal: a holokauszt elbeszélhetőségével, elgondolhatóságával. Míg a Nobel-díjas Kertész Imre egy gyerek elbeszélőn keresztül tette megragadhatóvá az 1941-45-ben való létezést – úgy Igaz Dóra a mai fiatalok a témától, a kortól való távolsága, nehezebb kapcsolódása, elhallgatott, tabusított kérdései és gondolatai miatt más aspektust választott. A regényt a mába és Budapestre helyezte, hőseinek egy csapatnyi ötödikes fiút választott, akik szépen lassan kapcsolatba és diskurzusba kerülnek a szüleik, nagyszüleik gyerekkorával, megtapasztalva ezzel a legemberibb mechanizmusokat. A regény főhőse az ötödikes Dani, aki saját identitásfejlődésében tisztázatlanul kering zsidó származása körül. Kérdéseivel egyedül marad, a szülei elzárkóznak a beszélgetéstől, sőt, a valódi, érzelmi alapú szülő-gyerek kapcsolattól is, miközben minden úgy tűnik, nagy gondot és figyelmet fordítanak Dani jövőjére. A beszéd lehetősége végül egy különös, nagyon 2018 Budapestjére jellemző kontextusban teremtődik meg, amikor a Dani a barátjánál van, és a nagypapa a fociról kezd beszélgetni a gyerekekkel. Csakhogy amikor annyi idős volt mint a fiúk, egész más volt csapatban gondolkozni a pályán és azon kívül. Mert bár ugyanúgy nemzeti és vallási szempontból is sokféle gyerekekből tevődött össze egy csapat, akkor megtörténhetett, hogy egyszer egy fiú váratlanul eltűnt a csapatból. A regény tele van kiragadható mondatokkal, izgalmas dramaturgiai pillanatokkal, így remek lehetőséget teremt a beszélgetésre, otthon, sőt irodalom-, etika- és osztályfőnöki órákon is. Beszélgetésre nemcsak a holokausztról, hanem annak sokkal tágabb és összetettebb kontextusáról: az emberek egymáshoz való viszonyáról és kapcsolódásáról, felelősségről, identitásról, megbélyegzésről, kirekesztésről és empátiáról – a gyerekek nyelvén.