- Uram, semmi akadálya sincs kérésed teljesítésének. De lehet, hogy egy kicsit várnod kell, talán néhány hetet is. - Nem számít, - szólt amaz - csak nehogy hiába várjak! Este Birbal elküldte szolgáját, hogy hozzon neki néhány szűknyakú fazekat. Amikor az visszaérkezett, elindultak a tökföldre. Odaérvén Birbal óvatosan a tökvirágokra helyezte az edényeket, s megkérte társát, hogy vigyázzon rá, amíg érte nem jön, s leszedi őket. Néhány hét múlva vissza is ment, s elégedetten vette tudomásul, hogy sikerült a terve. A fazekat letakarta, és elindult a palotába, ahol a követség már türelmetlenül várta őt. - Meghoztam, amit ígértem, - és átnyújtotta az ajándékot. - De arra kérem, legyen nagyon óvatos. Az edény nagyon értékes, ezért legyen szíves visszaszolgáltatni, miután Ceylon uralkodója kivette a bölcsességet belőle. De vigyázzon a bölcsesség növényére is, egy karcolást se ejtsen rajta, mert igen érzékeny fajta. Erre a követ felemelte a leplet, s meglátta a fazékban a tököt, amely néhány hét alatt pontosan akkorára nőtt, mint maga az edény, ezért a szűk nyak miatt lehetetlen volt sértetlenül kiemelni. - Ó jaj! Vagy a fazék vész oda, vagy a bölcsesség! - sápítozott a követ, s sietve távozott. Így lett egy fazéknyival bölcsebb Ceylon királya. S talán a kedves olvasó is.

<<VISSZA A GYŰJTEMÉNYHEZ