A szöveg mint verses regény természetesen Puskin (magyarul: Áprily Lajos), Arany László, Térey János és Varró Dániel által kijelölt úton halad, és – úgy tűnik – az Anyegin-strófa andalító jambusai épp úgy alkalmasak az Irénke néni által hol odaégetett, hol pedig ragadós sütiszörnyek dicstelen tetteinek megéneklésére, mint Tatjána és Anyegin szerelmének, Sztálingrád ostromának vagy éppen Muhi Andris maszat-hegyi kalandjainak elmesélésére. Ahhoz azonban, hogy egy ennyire klasszikus műfaj ennyire frissnek tűnjön, mint a Csücsök esetében, nem csak Keresztesi József imponáló formabiztonsága, meglepő képzettársításai, a versnyelvre való folyamatos reflexiója, önfeledt humora és játékossága, de a történetvezetés precíz megszerkesztettsége, sőt szigora kellett. A történet épp úgy támaszkodik a népmesei hagyományra, mint az angolszász nonszensz költészeti tradícióra, az ismert klisék meglepő, és így a felnőtt olvasó számára is élvezhető módon: ironikus fordulatokban tárulnak elénk. A szöveg mindezeken túl– számomra rendkívül szimpatikus módon – régen várt proklamáció a finomfőzelék a kelkáposztafőzelék ehetetlenségéről, valamint szenvedélyes vádirat a csokis sajttal szemben, amelynek – és itt újra csak egyetérthetünk a szerzővel – sosem lett volna szabad léteznie. Ezen alapigazságok kimondásával irodalmunk mindeddig szintén adós volt. A Csücsök, mint minden verses regény a szóbeliség és írásbeliség határán áll. Nem elég olvasni, hangosan kell olvasni. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, legyen az esti felolvasások kötelező darabja!   7-8 éveseknek  Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza Írta: Keresztesi József Illusztrálta: Horváth Idli Kiadó: Móra Könykiadó Oldalszám: 96 oldal Megjelenés: 2018. augusztus 17. Nagy a bánat Sütiországban, mióta Vérpuding elrabolta a királylányt. Hiába jönnek a lovagok: a bősz Barátfüle, a marcona Vadalmatorta és a többiek, egyikük sem tudja kiszabadítani a szépséges Csokisminyont. Nem segíthet itt más, csak Csücsök, a Hős Kiflivég, János vitéz és Muhi Andris méltó utóda a királylánymentő üzletágban.   Varró Dániel ajánlója Keresztesi József előző, fergeteges gyerekverskötete, a Mit eszik a micsoda arra a megfigyelésre épült, hogy a gyerekeket két dolog érdekli igazán: az állatok és az evés. Így aztán a versek zöme arról szólt, hogy állatok esznek, megtudhattuk belőle többek közt, hogy a piros zsiráf kedvence a zsiros piláf, és hogy szereti a vapiti a döner kebabot. A szerző ezúttal elhagyta az állatokat, és kizárólag süteményekről írt a gyerekeknek egy nagyszabású hőseposzt, amiben marcona Vadalmatorta és rettegett haragú Zaboskeksz, na meg Csücsök, a bátor kiflivég vív élet-halál harcot a Vérpudinggal, hogy megmentsék a szépséges királykisasszonyt, Csokisminyont. Az új művet is ugyanaz a csodálatos abszurd humor és kifogyhatatlan költői lelemény jellemzi, mint az előzőt, és épp csak annyira van „összepuskinozva”, hogy a vájtfülűbb felnőtt olvasók se unatkozzanak. Igazi gyerekirodalmi ínyencség, a legjobbfajta karácsonyi csemege.   Életszépítők Ilyen édes, mi több étvágygerjesztő verses meseregénnyel ritkán találkozhat az olvasó. Keresztesi József minden korosztályt megszólít a fordulatos történettel. A cselekmény Sütiországban játszódik, bővelkedik játékos rímben, vicces figurában, s a szereplőket bizony kedvünk lenne bekapni; a cuki karaktereket Horváth Ildi grafikus rajzolta meg. Hogy a díszes társaságból csak pár édes szereplőt említsünk: Diós Kalács, Puszedli, Csokisminyon, Császármorzsa, Pite, Flódni, Barátfüle, Baklava, Puncsgolyó, Gréta Zserbó, Möszjő Franciakrémes. A történet: nagy a bánat Sütiországban, mióta Vérpuding elrabolta a királylányt. „A királyi ház gyászban áll hát,  Immár kerek esztendeje. A kis királylányt nem találják, Nem maradt más, csak hűlt helye. Bizony, belengi Tortavárat A rozsdaszínű, tompa bánat, A hangulat vigasztalan, Hisz minden próba hasztalan: Kudarcba fúlt minden kísérlet, Mert nincs sehol Csokisminyon, Hiába volt megannyi nyom…” Hiába érkeznek sorra a lovagok: a bősz Barátfüle, a marcona Vadalmatorta és a többiek, egyikük sem tudja kiszabadítani a szépséges Csokisminyont, a kétségbeesett apa – nem mellékesen császári fenség – Császármorzsa nagy bánatára. „Jöttek a Sütik, mint az égen Torlódó viharfellegek: Fehér-rózsaszín öltözékben Pompázó Habcsók-hercegek…” (…) „…És jöttek Tepertős Pogácsák, Spenótos és Májas Hasék…” Kisvártatva azonban színre lép Csücsök, a Kiflivég, a búslakodó uralkodó, Császármorzsa utolsó reménysugara. Eleinte bizalmatlan: „E Kiflivég csak egy falatnyi, S a Vérpuding be fogja kapni…” Ám Csücsök szívós, elszánt, készen áll a nagy kalandra, és hűséges úti társával, Csárlival megannyi akadályt legyőznek. A 96 oldalas szórakoztató verses mese a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Szórakoztató fordulatai, nyelvi leleménye okán nem csak gyerekeknek ajánljuk!