Navratil Dominika Mindkét írónő pontosan tudja, mire van szüksége az olvasónak ahhoz, hogy akár a zseblámpa fényénél is tovább falja a feszített tempójú, csavaros történeteket. Amikor idén nyáron Berg Judit és Kertész Erzsi belekezdett a Meseteniszbe, mi már előre tudtuk, hogy ebből csak valami igazán nagyszerű sülhet ki! Azt azonban gondolni sem mertük, hogy egy igazi kalandregény kerekedik ki a játékból. A két írónő, ahogyan egy teniszmeccsen is, egymásnak passzolgatta a fejezeteket: Kertész Erzsi elkezdte, Berg Judit folytatta és így tovább: együtt, még egymást is meglepve folytatták a mesélést. Az eredmény pedig egy hat fejezetből álló detektívtörténet lett, amely annyira magával ragadott mindenkit, hogy nem is volt kérdés: nyomtatott formában is meg kell jelennie a szövegnek. Így kezdődött A négy madár titka, Kiki és Gerda hihetetlen története. Az olvasó már az első oldalon a történet közepébe csöppen, és csak kapkodja a fejét: ki követte hazafelé Kikit? Mi ez a kis doboz? Hová tűnt Gerda? A szöveg nem hagy unatkozni, akár egy jó akciófilmben, csak úgy zajlanak az események, mi pedig észre sem vesszük, és máris Kikivel nyomozunk, titokzatos szövegek jelentését fejtjük fel, elhagyatott házakba lopózunk be, és meglepő módon még az ornitológia iránt is érdeklődni kezdünk, holott előtte sosem gondoltuk volna, hogy „a veréb nem közönséges madár”. De amellett, hogy egy vérbeli detektívtörténet eltűnt személyekkel és enigmatikus nyomokkal, A négy madár titka nem nélkülözi az elvetemült gazembereket sem, akik körömszakadtáig próbálnak átgázolni a főhőseinken. Céljuk, hogy megszerezzék azt, ami miatt Gerda és dédnagyapja is eltűnt, ami alapjaiban változtathatná meg az emberiség kapcsolatát az állatvilággal, és ami akár még a történelem alakulását is befolyásolhatja! Nagy a tét: Kikinek minden eddigi ismeretére és talpraesettségére szüksége van ahhoz, hogy megértse, mi történt, és hogyan segíthetne barátjának úgy, hogy DR és alattomos emberei ne jussanak hozzá ahhoz a tudományos áttöréshez, amelyen Gerda dédnagyapja egész életében kísérletezett. Szerencsére Kiki segítségére siet Ibolya néni is, a korát meghazudtolóan fürge és találékony takarítónő, aki az ornitológus dédpapa legfőbb bizalmasa, és tudtán kívül a legnagyobb titkok őrzője is – nélküle Kiki és Gerda talán sosem találkoznának újra, és a féltett titkok is rossz kezekbe kerülhetnének. Ibolya nénin kívül a felnőttek nem aktív szereplői a történetnek, sőt, olyannyira kívülállók, hogy a körülöttük zajló fantasztikus eseményekről még csak sejtésük sincsen, így a gyerekek magukra utalva küzdenek meg a hataloméhes DR-rel, egyedül az ő találékonyságukon múlik, mi lesz ennek a veszélyes kalandnak a kimenetele. A négy madár titka amellett, hogy a fordulatos cselekménnyel, a hihetetlenebbnél hihetetlenebb eseményekkel és a csavaros rejtvényekkel magához láncolja az olvasót, megtanít arra is, hogyan gondolkodjunk önállóan, és vegyük észre az apró jeleket, a logikai összefüggéseket, valamint segít abban, amire sokszor az iskola sem tud megtanítani: megmutatja, hogyan alkalmazzuk az ismereteinket, hogy összekapcsoljunk két látszólag egymástól teljesen független dolgot ahhoz, hogy eredményre jussunk. Ha nem gondoltátok volna, hogy a Star Wars-világa egyszer még bárki segítségére lehet egy madártani fejtörőben, tévedtetek – és A négy madár titkából megtudhatjátok, mi az összefüggés. De néha az is elég, ha egy-egy jelentéktelennek tűnő iskolai beszélgetést elraktároztok az emlékezetetekben, vagy odafigyeltek arra, amit az idősebbek mondanak. Ezek mellett pedig megtanít arra, hogyan álljunk ki minden esetben a barátaink mellett és a jó ügy érdekében. Ha estéken át elővettétek a Ruminit, mert alig vártátok, hogy újabb és újabb kalandokba keveredjetek a főszereplőkkel a Szélkirálynő fedélzetén, vagy ha a mai napig visszamennétek a Pantherára, hogy megcsodáljátok a csendkavics színspektrumát az időjárás függvényében, ne habozzatok: Berg Judit és Kertész Erzsi olyan kalandokat tartogatnak számotokra, amilyenben még sosem volt részetek.   Önálló olvasásra, vagy közös meséléshez, A négy madár titka lesz az új kedvencetek! Azoknak a gyerekeknek ajánljuk, akik a Harry Potter első kötetét el tudják olvasni, A négy madár titka nyelvileg és dramaturgiailag pont H.P. első kötetének a nehézségi fokán áll. Vajon mit jelent a „csicseregnek a madarak” és a „szabad, mint a madár”-kifejezések? Ezek a madarak bizony nem azok, aminek látszanak… Vajon mit rejt a titokzatos doboz? Részlet a könyvből Kiki gyors mozdulattal csúsztatta a dobozt a táskába. Úgy tűnt, senki nem vette észre, ahogy leemeli a polcról. Tenyérnyi, festett fadoboz, pontosan olyan, amilyennek Gerda elmesélte. A tetején ott az a különös felirat, ha jól emlékszik, valami madarakról szól. És meglepően nehéz is, olyan, mintha súlyos titkot rejtene. Felnézett. Egy rémes pillanatra úgy tűnt, hogy DR éppen őt figyeli. Kikiből kiszaladt az erő, a térde megroggyant, de aztán vágott egy grimaszt, és gyorsan elhessegette magától a szorongató érzést. Biztosan csak képzelődött. Hazafelé menet újra rátört a félelem. Vállát mázsás súlyként húzta a doboz a táska mélyén. Nem viheti be a lakásba, legfeljebb később, ha már elaludtak. Még az hiányzik, hogy megtalálják nála! Egy darabig tétován ácsorgott a ház előtt, majd lopva körülnézett, leguggolt, és egy közeli, betonból öntött virágláda alá csúsztatta a dobozt. Aztán csak ült az ágyon, és várta, hogy elcsendesedjen a ház. Talán most… Tizenegy múlt. Végre! Akkor most lemegy érte. Kiki lábujjhegyen settenkedett ki a házból. Az utcára érve óvatosan körülnézett. Közel s távol teremtett lelket nem látott, ezen a környéken nem szokás tizenegy után kint mászkálni. A kőláda, ahová a dobozt rejtette, kívül esett az utcai lámpa fényén, így ha véletlenül elő is bukkanna valaki, Kikinek nem kell attól tartania, hogy észreveszik. Még egyszer körülnézett, aztán a ládához sietett, letérdelt, és kihúzta alóla a kis dobozt, amelyet végre sikerült megszereznie. Ha igaz, amit Gerda mesélt róla, akkor a kis doboz fontos titkok őrzője. A segítségével talán még ma éjszaka sikerülhet a lány nyomára bukkannia! Kiki nagyot nyelt. Hiába legjobb barátok ők ketten, mindig is sejtette, hogy Gerdának még előtte is titkai vannak. Már akkor sejthette volna, hogy baj van, amikor Gerda először beszélt a dobozról és a nagypapájáról! Akkor nem faggatta, most pedig már késő, hiszen Gerdának két napja nyoma veszett. De majd a dobozka segít! Gyerünk vissza a házba, hogy végre közelről is szemügyre vehesse a szerzeményét! Ám ahogy felegyenesedett, rögtön tudta, hogy baj van. Egy sötét alak vált ki a platánfa törzse mögül, és egyenesen felé tartott. Az illető talán órák óta állt lesben. Kiki kétségbeesetten nézett körül. A férfi elvágta a kapuhoz vezető utat, a házba nem tud visszajutni, vagyis másfelé kell menekülnie. De merre? Úgy sejtette, hogy a város tele van DR barátaival, megbízottaival, nyilván ezt a közelgő fekete alakot is ő küldte a nyakára. Talán már a bolt óta követi őt, csoda, hogy a házba nem jött utána. A sarok felől hirtelen csörömpölés és ordítás hangzott fel. A közelgő alak egy pillanatra megtorpant, és hátrafordult, hogy megnézze, honnan ered a lárma. Kiki ezt a pillanatot használta fel. Megpördült, és lélekszakadva rohanni kezdett az ellenkező irányba, az elhagyatott városrész felé. Futott, minden sarkon befordult, sövényeket ugrott át, a sötét utcákat, benőtt kerteket kereste, hogy eltűnhessen. Szerencséje volt. Az ismeretlen későn ocsúdott, és mire Kiki nyomába eredt, a fiúnak sikerült egy kis előnyre szert tennie. A következő kanyar után egy évek óta lakatlan, bontásra ítélt házhoz ért. Talán itt meglapulhatna! Mivel az üldözője még nem fordult be a sarkon, Kiki beugrott egy törött földszinti ablakon át az épületbe, és az ablak alatt összekucorodott. Tíz másodperc múlva hallotta, ahogy az ismeretlen dübörgő léptekkel továbbrohan az utcán, Kiki nyomát keresve. A fiú megkönnyebbülten sóhajtott. Megint sikerült megmenekülnie, és a kis, festett ládika is sértetlenül lapul a zsebében. Talán végre eljött az idő, hogy felhasználja!