Minka iskolás lett, de valahogy nehezen megy neki a betűk kibogarászása – neked van olyan iskolai élményed, amikor úgy érezted, mindenkinek jobban megy a feladat, mint neked?   Ó, rengeteg! Bár nekem nem a betűkkel, hanem a számokkal volt – és van a mai napig – némi összetűzésem. Mondjuk úgy, hogy mérhetetlenül sokat köszönhetek a számológép feltalálójának, mert ha fejben kéne számolnom, bajban lennék. A matekóra határozottan nem tartozott a kedvenceim közé. (Meg a fizika sem. Meg a kémia. Fránya képletek.)   Ebben a történetben a betűk és így aztán a mesék sorsa a tét. Szerinted fogynak a mesék körülöttünk, vagy jól végzik munkájukat a betűvetők?   Szerintem mostanában alaposan belehúztak. Biztos sokat túlóráznak – mázli, hogy szeretik a munkájukat. Egyébként azt hiszem, elég széles a kínálat, és mindenki megtalálja azt, amit szívesen olvas fel, vagy ad a gyermeke kezébe, legyen szó akár különleges újdonságról, vagy a klasszikus vonalat képviselő bájos történetekről.   A legtöbb mesében egyértelműen fekete-fehér figurák jelennek meg, ha kiderül, hogy ki az ellenfél, ő többnyire gonosz. Nálad viszont nem a másik legyőzése a megoldás, hanem lehet közeledni az „ellenség”-hez, ha megértjük, mit szeretne. Tudatosan szembe akartál helyezkedni a tipikus gonosz meseszereplő képével?   Szerettem volna, ha nem kell „legyőzni” senkit. Ez már az első könyvnél is egyértelmű volt, és azt hiszem, részben Minka karakteréből, részben a felvetett problémákból fakad. Ha Minka nem próbál segíteni, valószínűleg ő maga sem tud túllépni a nehézségein. És különben is, kinek volna szíve ezt a kedves kislányt odalökni egy igazi gonosz elé? Úgyhogy igen, igyekeztem máshonnan közelíteni, hátha sikerül megmutatni, hogy néha nem az a megoldás, ha felülkerekedünk a másikon, hanem az, ha megérjük őt.   Minka mindkét történetében nagyon izgalmas – és egyben beszélő – neveket kapnak a karakterek. Most például itt van Ábránd a betűarató, és ott vannak a hunyorgók, akikről többet nem árulnék el, de a nevük telitalálat. Hogyan találod ki őket? Van kis listád a névszerű szavakból?   Nem, abszolút nincs ilyen lista. Mindig adja magát az ötlet, eddig egyik néven vagy elnevezésen sem gondolkodtam. Tudom, szörnyen kiábrándító vagyok, de semmi izzadtságszagú sztorival sem szolgálhatok ez ügyben. Meg amúgy imádom a neveket, mindig az a kedvenc részem egy új történet kibontakozásában, amikor elnevezem a karaktereket.   Szimonidész Hajnalka illusztrálta a kötet első részét, így számíthattál arra, hogy ő fogja a második rész képeit is készíteni. Próbáltad elképzelni, hogy milyenek lesznek az új alakok?   Persze! Ez mindig nagyon izgalmas. De Hajni megint csodásan megoldotta, nem győzöm dicsérni őt. Tényleg imádom a képeit, úgyhogy rendeltem is tőle egy falra akasztható képet az első Minkából, ami most a dolgozószobámat díszíti.

VISSZA A NYÁRI OLVASMÁNYHOZ