Az olvasópályázat megálmodóját és szervezőjét kérdeztem a részletekről és tapasztalatairól. Ildikó már több éve foglalkozik a gyerekek olvasóvá nevelésével. Három évvel ezelőtt a Városkép is hírt adott módszertani könyvének bemutatójáról, amely pedagógusoknak, könyvtárosoknak és szülőknek ad útmutatást az olvasóvá válás folyamatáról kisiskolás korig. A múlt hónapban záruló pályázata azonban már a kiskamasz korosztályt is megcélozza. Mi indította olvasópályázata megszervezéséhez? A 2010/2011-es tanévben egy kerületi olvasás- és médiaszokás vizsgálatot készítettünk könyvtárostanárok és pedagógusok bevonásával óvodás kortól 16 éves korig. Kíváncsi voltam arra, hogy az alapfokú oktatásban tanuló 3. és 7. osztályos diákok milyen könyveket olvasnak. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a megkérdezett tanulók többsége csak kötelező irodalmat vesz kezébe azért, mert – válaszaik szerint - nem szeretnek olvasni. Ekkor határoztam el, hogy indítani fogok egy olyan levelezős formában zajló olvasópályázatot, melyben olyan gyermek és ifjúsági irodalmat ajánlok elolvasásra, melyek megfelelnek olvasási szintjüknek és életkori sajátosságaiknak. Feltételezésem szerint, a gyerekek többsége akkor válik motivált olvasóvá, ha nem kötelezőként, hanem saját döntése alapján, maga választhatja meg érdeklődése szerinti olvasmányát. Ezért egy olyan ajánlót készítettem, amely az oldalszámon és a címlapon kívül egy rövid ismertetőt is tartalmazott. A hatalmas gyermek és ifjúsági könyvkínálatból összesen 63 db-ot ajánlottam évfolyamonkénti bontásban, külön az alsósoknak és külön felsősöknek, de a két kategórián belül bármit választhattak a gyerekek. Legnagyobb meglepetésemre az összes ajánlott könyvnek lett gazdája, így 63-féle feladatlapot készítettem a második fordulóhoz. Mi volt az első forduló feladata? Olvasópályázatom nem egy hagyományos értelemben vett vetélkedő volt. Ugyanis nemcsak a választott könyv megértését célozta meg, hanem ennél jóval többet tűzött ki célul. Kíváncsi voltam a gyerekek első olvasmányélményére is, fogalmazási készségére és őszinte véleményükre. A feladat nem feltétlenül saját olvasmány leírását jelentette, ugyanis több alternatív lehetőség közül választhattak: így leírhatták, hogy kiskorukban melyik könyvből szerették, ha felolvastak nekik, de lehetett arról is írni, hogy melyik könyv volt az, amit elolvasva annyira megtetszett, hogy újra és újra kezükbe vennének. Mindkét témánál le kellett azt is írni, hogy mi tetszett a hallott vagy olvasott könyvben, és saját olvasmányként ki ajánlotta. De számítottam olyan olvasókra is, akiknek eddig nem volt igazi olvasmányélményük – vizsgálataink ezt is kimutatták – ezért kértem, írják le, mik voltak ennek okai. 250 alsós, s ugyanennyi felsős tanuló fogalmazásából sok tapasztalatot szereztem a gyerekek olvasmányélményéről és érdeklődési köréről, melynek kiértékelését és összegzését majd ezután fogom elvégezni. Az olvasópályázat miért tartott fél évig? Egyrészt az 500 db anonim fogalmazás körültekintető, azonos szempontú kiértékelése sok időt vett igénybe, másrészt a második forduló feladatlapjai mellé még mindkét kategóriában kaptak a gyerekek plusz feladatot is, melynek elkészítése szintén időigényes volt. Olvasó manóknak a csapattárs ajánlása alapján kellett címlaptervet készíteni az ajánló könyvéről, így igazi kooperatív munka jöhetett létre ez év januárjában, a téli szünet után. 250 db címlaptervet kaptam, s több olyan magas színvonalú illusztrációk is érkeztek, melyek bármely könyvkiadónál is megállnák a helyüket. Természetesen őket külön is díjaztam. A könyvmolyoknál - a feladatlap megoldásán túl - kíváncsi voltam a könyvszerző alapos ismeretére (Regényes földrajz), valamint a könyvbéli szereplők pontos ismeretére is (Elveszett szereplők keresik a könyvüket). E két forduló kiértékelése február végére történt meg, s egy hónap állt a döntőbe jutott csapatok rendelkezésére, hogy felkészüljenek az előre kiadott témákból: a 3-4. évfolyamon a Négyszögletű Kerek Erdő, az 5-6.évfolyamon A kisherceg, míg a 7-8. évfolyamon A bezzeg az én időmben c. Fehér Klára ifjúsági regényéből.         Kik jutottak a döntőbe, s milyen eredménnyel zárult március 8-án és 13-án? A manók döntőjébe 8 iskola (a Bókay, a Kandó Téri, a Kassa Utcai, a Kastélydombi, a Piros, a Szenczi Molnár, Vajk-sziget és a Vörösmarty) 13 csapata jutott, míg a könyvmolyok 5–6. évfolyamán 4 iskola (a Piros, a Kandó Téri, a Darus, a Bókay), a 6-7. évfolyamon pedig 3 iskola (a Kondor, a Bókay és a Gulner). A csapatok a Kerület legjobb Olvasói Manói és a Kerület legjobb Könyvmolyai címért versengtek. Mindkét kitüntetett címet a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola kapta a Betűfalók és a Könyvkukacok csapatával, melyben óriási szerepe volt iskolakönyvtárosuk, Góczi Ida lelkiismeretes felkészítő munkájának.    Az olvasópályázat végeredménye: OLVASÓ MANÓK (3.4, évfolyam) I. helyezett: Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola – Betűfalók csapata  II. helyezett: Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola – Betűfalók csapata III. helyezett: Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola – Álommanók csapata KÖNYVMOLYOK 5-6. évfolyamon   I. helyezett: Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola – Könyvkukacok csapata  II. helyezett: Kandó Téri Általános Iskola – Bölcs bagoly csapata  III. helyezett: Darus Utcai Általános Iskola – Szivárvány csapata 7-8. évfolyamon  I. helyezett: Kondor Béla Általános Iskola – Bamby csapata  II. helyezett: Bókay Árpád Általános Iskola – Vegyes csapata  III. helyezett: Gulner Gyula Általános Iskola – Bölcsek csapata    Forrás: Városkép