A böngésző befogadásának metódusa alapvetően eltér a mesekönyv hagyományos olvasásától: nem lineáris, nem az elejétől a végéig feltáruló elbeszélés, és kizárólag képi elemekből épül fel. Mindebből következik, hogy az olvasónak nagy fokú szabadságot kínál, a könyvtérben való szabad, önfeledt kalandozás örömét, miközben az olvasót nézővé avatja. A nézés sokféle formája közül itt szinte valamennyi kipróbálható: lehet szemlélődni, lehet megfigyelni, elbámulni és észrevenni. A böngésző tehát két olyan készséget fejleszt, amelyre igencsak nagy szükségük van a digitális világban felnövő gyerekeknek: a nagy és kaotikus információhalmazban való eligazodás képességét, valamint a „vizuális olvasás” készségét – foglalta össze Révész Emese, a Képzőművészeti Egyetem docense. A művészettörténész szerint a böngészőt olvasó gyerek mohó érdeklődése is ebből a másságból fakad: ilyenkor a könyvtér a párhuzamos világok egyike (hasonlatos egy terepasztalhoz), ahol a gyerekek fantáziája és megfigyelése nyomán kelnek életre a megjelenített kisvilág szereplői. A jó böngésző tehát nem pusztán egy mozaik, hanem olyan vizuális puzzle, aminek részei között az összefüggést a néző teremtheti meg. „Ez az a pont, ahol jól jöhet a szülő, akivel együtt figyelve, beszélgetve kaphat formát és történetet a böngészők világa. A böngésző (a képkönyvekhez hasonlóan) leveszi a szülőről az »olvasás terhét«, és utat enged a szabad beszélgetésnek” – emelte ki Révész Emese.   Esztétikus, strapabíró, kellően nehezek a feladatok – említettük már korábban is, de ezzel alig segítünk, olyan sokféle és jó böngésző van most a magyar könyvesboltokban. Révész Emese a legfontosabb gyakorlati szempontnak a figurák részletes és jól felismerhető megformálását tartja: „Egy jó böngészőből egy valamit nem lehet (vagy nem érdemes) elspórolni, ez pedig a rajzi alaposság. Az élvezet lényegét ugyanis a folyamatos felfedezés öröme adja. Ilyen szempontból Susanne Berner kötetei a műfaj klasszikusai. Használatuk több szinten és több életkorban is lehetséges: jól kidolgozott karaktereik és a képtáblákon elrejtett, visszatérő és összefüggő történeteik a böngésző és lineáris olvasást egyaránt lehetővé teszik.” A böngészőkről általában azt gondoljuk, óvodás kor végéig valók a gyerekeknek. Pedig az olvasás megtanulásával egyáltalán nem válik érdektelenné a műfaj, inkább csak 6-7 éves kor fölött már nem igazán készülnek olyan könyvek, amelyek témavilágukban, rajzstílusukban alkalmasak lennének arra, hogy a nagyobbak érdeklődését is lekössék – véli a szakértő. Révész Emese hozzáteszi, a böngészés megmarad nagyobb korban is, csak jobb híján új vizuális felületekre tevődik át, például a képregényekre, a számítógépes játékokra vagy Lego katalógusokra.