Míg régebben egy egész szobát elfoglalt egy computer, a késői kilencvenes, korai kétezres évekre már normális méretűre zsugorodtak, és sok háztartásban megtalálhatók voltak, sőt, már az első laptopok is megjelentek a piacon. Míg nekünk, idősebbeknek megkönnyítették (vagy éppenséggel megnehezítették) az életünket ezek a gépek, addig a 2000 után születetteknek gyakorlatilag alapvető, és már-már nélkülözhetetlen dolog egy számítógép, vagy mobiltelefon. De valójában milyen hatással van a társadalomra, azon belül is inkább a gyerekekre a sok elektronikus kütyü, a virtuális valóság? Az Oculus Rift egy már ma is létező virtuális valóság-szemüveg Hányszor halljuk, hogy valaki annyira „bele van mélyedve a telefonjába”, hogy észre se vesz valakit, vagy valamit. Az, hogy a telefonját nyomkodja, vagy a számítógéppel játszik egy gyerek, csak részben baj. Ugyanis tagadhatatlanul hasznosak lehetnek manapság ezek az eszközök. Kommunikációra, munkára, tanulásra, szinte bármire tudjuk őket használni, a lehetőségeink végtelenek. Saját megfigyelésem szerint inkább azzal van a baj, hogy túlontúl sokat használják ezeket és egyre jobban a digitális/virtuális világot érzik valóságosnak, ezért figyelhető meg néha furcsa viselkedés a „mai fiatalokon”, amikor különböző szituációkba kerülnek, amikkel hirtelen nem tudnak mit kezdeni. Egyszerűen nem valóságos nekik, ami a való életben zajlik. Megszokták, hogy írásban kommunikálnak. Reagálhatnak egy mondatra jóval később, vagy egyáltalán nem. Nem kell mondatokban kifejezniük a gondolataikat, mikor beszélnek helyettük a képek. A játékok által bejárhatnak fantasztikus helyeket, nem létező galaxisokba tudnak elutazni, autóversenyzővé válhatnak, vagy várat ostromolhatnak, esetleg régmúlt időkben járhatnak. Én nem neheztelek a technológiára, szerintem csak okosan kell használni az okostelefonokat, számítógépeket. Véleményem szerint a gyerekeket inkább a valós, létező dolgok felé kell noszogatni, hiszen az okostelefonok, a számítógép és a videójátékok egy nem létező, alternatív valóságba szippanthatják őket, aminek megvannak a fentebb részletezett előnyei, de szélsőséges esetben veszélyes is lehet rájuk. Azt viszont mindenesetre leszögezhetjük, hogy a túl sok számítógép használattól kevésbé lesz valóságos nekik a világ, ami semmilyen szempontból nem előnyös. Egy légvárban is remekül lehet szórakozni Nagyon jó és élvezetes lehet egy családi séta, természetjáró kirándulás, ami a családot is közelebb hozza egymáshoz, nem is beszélve a rendes mozgásról, nem csak az ujjbegyek fárasztásáról. Gyereknapon, vagy majáliskor is érdemes inkább a szabadba, de legalábbis közös programra vinni a gyerkőcöt/gyerkőcöket. Meg fognak lepődni rajta, hogy egy-egy ilyen programon felállított ugrálóvárban is mennyire jól tudják magukat érezni, de ha már nagyon „megfertőződtek” a digitális világgal, akkor egy Segway-t is kipróbálhatnak, garantálom, hogy nem fognak benne csalódni. Ha már fiatalkorban rendszeresen visszük a gyermeket a szabadba és hozzászoktatjuk a mozgáshoz, az emberekhez való élő kommunikációhoz és kapcsolatokhoz, akkor egy sokkal szociálisabb, a való világban jobban helytálló kamaszt fogunk kapni, amivel magunknak, és a társadalomnak egyaránt jót teszünk.