Milyen színű a boldogság? Nos, ezt az egyik azonos című, díjazott könyvből megtudhatjuk, de hogy mennyire sokszínű a hazai gyermekkönyves kínálat, arra ez a szemle mutatott rá. A tíztagú zsűri figyelmesen tájékozódott a kiadóknál, mintegy 300 könyvet vettek kézbe. Sándor Csilla, az esemény fő koordinátora, a Csodaceruza alapító-főszerkesztője a háttérmunkát vázolta. Minden zsűritagtól kértek egy listát a számára legfontosabb 25 magyar, illetve 25 külföldi könyvről, és ezek alapján alakult ki egy keresztmetszet. Így kerültek fókuszba hazai szerzők, szerkesztők művei és külföldről hozott rangos díjat nyert sikerkönyvek. Akik gyakran járnak Bolognába, a gyerekkönyvvásárra, és figyelik a nemzetközi díjakat, évek óta tapasztalhatják, hogy ez utóbbiakból is egyre több kerül a magyar boltokba, illetve a TOP 50 közé.   Pálfi György, Révész Emese, Varga Emőke, Sándor Csilla, Wittmann Ildikó   Változatos volt a zsűritagok munkamódszere. Pálfi György grafikusművész, docens, a MOME tervezőgrafika tanszékének tanára például a diplomamunkákhoz hasonlóan leosztályozta a könyveket, akár egy könyvtárgyat, a külalak, a szellemiség, a koncepció, a technikai, nyomdai kivitel szempontjait figyelembe véve. Azok jutottak a listájára, akiknek ötöst, négyest vagy négyötödöt adott. Örömmel nyugtázta, hogy a sorban sok náluk végzett diák van, például Máray Mariann, aki a kevés magyar Bolognába kijutó művészek közül az egyik. Komplett koncepcióként szemlélte Molnár Jacqueline munkáját, ő egyike azon tervezőknek, akik írnak is. A Robotok témában egyszerűen visszanyúl a klasszikus alapozáshoz, a krétához, akrilhoz, emellett megkapó a szellemisége, a humanizált robotok sokasága. Révész Emese, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense művészettörténészként kereste az új hangot megütő könyveket. Ezek közül kiemelte Maros Krisztina Milyen színű a boldogság? című kötetét, amely a zsűritagok közül is sokaknak elnyerte a tetszését. Újszerű kísérlet a gyermekkönyvpiacon, közelít a „szavak nélküli képkönyvhöz”. Egy rangos nemzetközi Silent book (Csendes könyv) versenyen is díjat nyert. Bár ő kötekedne ezzel az elnevezéssel, mert attól, hogy egy könyvben csak képek vannak, még nem csendes, lehet róla mesélni. A könyv képekben mesél, verbálisan nem feltétlenül megfogható hangulatokat közvetít, utólag Szabó T. Anna írt a képekhez egy-egy sort, hogy a magyar olvasó számára legyen valamiféle szavakban megfogható támaszték. Fontos és úttörő kezdeményezésnek tartja, ajánlja pedagógusoknak, kísérletezzenek a gyerekekkel, biztosan nyitottan fogadják. Schmidt Cecília Egyik kutya, másik eb című könyvében szintén elsősorban a képek játsszák a főszerepet. A mű magyar közmondásokat párosít idegen nyelvű közmondásokkal, rámutatva, hogy mennyi párhuzam van a gondolkodásunkban. Minden egyes oldalpárt más stílusban tervezett a szerző, fontos is, hogy a gyermek néző megtapasztalja, stilárisan mennyi lehetőséget rejt a vizuális nyelv, nem kell kötni magunkat egyetlen kifejezési formához.   Kiemelte a magyar, közép-európai közelmúltról szóló, nem kevés tabut és konfliktust rejtő történelmünkre, jelenünkre reflektáló műveket. Az egyik ilyen úttörő kezdeményezés például a Ceausescu-rezsimet bemutató A házicsoki színe című könyv Molnár Krisztinától, amely a kolozsvári Koinónia Kiadónál jelent meg. A szakértő elmesélte, hogy fergeteges kalandként olvasta fiával ezt a könyvet, mely lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy a saját gyerekkorukban megélt történelemről alulnézetben meséljenek, olyan képeken keresztül, amelyek szinte bármelyikünk fotóalbumában megtalálhatók. A másik hasonló kötet, Franck Pavloff  ezredfordulón írt novellája, amit a Csimota adott ki papírszínház változatban, a címe: Barna hajnal. Ez szimbolikus írás, arról, hogy mi történik, ha a polgárok elfogadják, hogy egyik napról a másikra csak barna kutyákat lehet tartani, aztán lassan minden bebarnul körülöttünk, és csak hagyjuk, hogy barna hajnalra ébredjünk. Illusztráció szempontjából rendkívül izgalmas könyv Molnár Jacqueline-tól A világ leggonoszabb meséi, mediterrán hangulatot, felszabadultságot, életörömöt hoz a magyar illusztráció világába. Posztmodern kísérletnek tekinti Dániel András És most elmondom, hogyan lifteztem című könyvét a hazai gyerekkönyvek terepén. A szerző ugyanis bevonja a könyvtárgyat a játékba, lapozunk és közben emeletről-emeletre utazunk. Dániel András az itthon nagyon határozott és nagy múlttal rendelkező groteszk, ironikus rajzstílust viszi tovább, jelenléte nagyon fontos a hazai gyerekkönyvpiacon – tette hozzá. Negyedik éve zsűrizi a gyerekkönyveket Varga Emőke főiskolai tanár, irodalomtörténész. A folyamatot áttekintve, úgy érzékeli, 2015-höz képest a magyar könyvkiadás most inkább lassú evolúciós szakaszban van, a mindig jelen lévő divatokon kívül minőségi változásokat észlel. A tavaly megjelent gyermek-, és ifjúsági könyvek témái feszegetik a határokat, ilyen például az - utcagyerek helyzetét bemutató Szavazz rám!, vagy - a háborús élményt feldolgozó A kék kabátos lány című regény. - Extrém és különleges a sziámi ikrek tapasztalatvilágát bemutató Egy című könyv. - Keserves humora miatt is dicséretet érdemel az Apufa, amely az édesapa elvesztésének és hiánya feldolgozásának története. - Ebbe a körbe tartozik a már említett politikai-szociális parabola, a Barna hajnal is. Az újragondolt, vagy újraorientált történetmondás is feltűnik a kínálatban, több olyan könyvvel, amely felülír vagy kiforgat témákat, amiket a népmesék dolgoznak fel vagy akár egy szótár vagy közmondásgyűjtemény eredetszabályait mozgatják meg. Nem csak egy-egy szerzőt érintő, antológiajellegű, szerkesztett kiadványokról van szó, ezek cím szerint: Esti mesék lázadó lányoknak, Világvége alsó, de ilyen Zalán Tibor Háry János átdolgozása is. Az ismeretterjesztő könyvek között megjelent a piacon a humán tudományok bemutatása, mint például a Gondolj bele! - sorozat és a Szókratész, a semmit tudó bölcs adaptálása magyar környezetbe. Örvendetes a humor jelenléte, kezd könnyedebbé válni, a derűtől az iróniáig, vagy öniróniáig bővülnek a spektrumok. A humor a képben és a szövegben is megteremtődik, példák erre: Dániel András könyvei, a Tök Magda című kötet, a Líra és Epika.  Ezenkívül megjelentek a piacon olyan illusztrált könyvek, amelyek a klasszikus szépség megteremtésével a szélesebb befogadó közönségre is hatnak, például A vadhattyúk gyönyörű fekete-fehér illusztrációi Békés Rozitól. A másik csoportban találhatók azok a könyvek, amelyek a vizualitás határait próbálgatják. Mi az, amit még be tud fogadni a gyermek nézőponttechnikában, narratívában, kísérletezésben? Említi Paulovkin Boglárka illusztrációit, a Paxot, A dzsungel könyvét, a Csodadolgokat. Emellett irodalmi szempontból igen magas mércét állító kiadványok is megjelentek, mint például a Háry, a Líra és Epika, a Szívlapát, az Első és A királylányok második könyve. Egyik nagy felfedezés a csíkszeredai Gutenberg Kiadó, műhelyükben Kürti Andrea gyönyörű könyveket illusztrál, társasjátékokat is készítenek. Ifjúsági irodalommal Wittmann Ildikó kritikus, szerkesztő foglalkozik a zsűriben. Szerinte az ifjúsági regények még soha ennyire izgalmas témákat nem feszegettek, mint 2017-ben. A tizenéveseket célzó kiadók közül például a Menő Könyvek az első intim együttlétről jelentetett meg antológiát, a Tilos az Á könyveinél letisztult, értékközpontú látásmód érvényesül. Az egyik nagy meglepetés a Betűtészta Kiadó Egy című könyve. Egy sziámi ikerpár egyik fele szabad versben meséli el lineáris történetüket. Sándor Csilla, Mészáros János, Wittmann Ildikó, Dániel András, Máray Mariann Idén első alkalommal zsűrizett Kecskés Nóri művészettörténész, designteoretikus. Lenyűgözte a boltok kínálata, listája intuitívan állt össze. Különböző szinteken vizsgálta a könyveket, számára fontos a koncepció, az invenció, a vizualitás virtuozitása. Rengeteg olyan könyvvel találkozott a magyar piacon is, amelyek képzőművészeti minőségűek, egy-egy képet akár a szobája falán is el tud képzelni, emellett a nyelvi leleményt is nagyra értékelte. Progresszív a merész témaválasztású Lili és a bátorság című könyv, amely a gyermekkorban megélt szexuális zaklatás témáját veszi górcső alá. Nemzetközi vonalon a Pierre, a labirintusnyomozó című könyvet emelte ki. Meglepte, hogy a tablet, az internet korában is tud lenyűgözően komplex és grafikailag is izgalmas szórakozást nyújtani, akár felnőtteknek is. (Megjegyezték, hogy japán az illusztrátor.) A szakmai beszélgetés végén a díjazott könyvek alkotóinak átadták a TOP 50 okleveleket. A tartalmas délután hangulatát – az összművészet jegyében – dalaival emelte a Kész Petra - Horváth „Tojás” Gábor duó. Néhányan a díjazottak közül Fotók: Vörös Szilárd Forrás: prae.hu