Este, fürdés után Ruti apukája kijön a fürdőszobából, kezében egy hatalmas, kék törülközővel. A törülköző izeg és mozog, icereg és ficereg, Ruti apukája pedig fennhangon azt mondja: – A barátaim már megint küldtek egy zsiráfot Japánból! Mindennap küldenek egy új zsiráfot. Mit csináljak ezzel a rengeteg zsiráffal? A zsiráf a törülköző alatt aprókat kaccant, mint akit csiklandoznak. – Különös – mondja apa, és leteszi a törülközőbe csavart csomagot Ruti ágyára. – Nagyon különös! Ennek a zsiráfnak a hangja egészen szokatlan. Meg kell néznem, tényleg zsiráf-e… Mindenekelőtt ellenőrizzük, hogy a talpa zsiráftalp-e! És tessék, úgy látszik, a zsiráf érti az emberek nyelvét, mert kidugja a lábfejét a puha törülköző alól, apa pedig alaposan megvizsgálja, megszámol öt lábujjat, és még ötöt, és azt mondja: – Igen, ez pontosan olyan, mint a japán zsiráfok talpa, de hiba bármikor történhet, hiszen egyszer már küldtek nekem valakit, akinek zsiráftalpa volt, de a térde, a térde az zebratérd volt! Erre a törülköző tekereg és csavarog, hajlik és görbül, míg végül megjelenik alóla két kis térdecske. – Mekkora szerencse – örül meg apa –, nem csíkos! Ez a térd pontosan úgy néz ki, mint egy japán zsiráf térde, még néhány anyajegy is van az oldalán. De álljunk meg egy pillanatra! Ajjajjaj! Mi van, ha olyan állatot küldtek, amiről még a nagyapám mesélt nekem, egy olyan állatot, aminek zsiráftalpa és zsiráftérde van, de a füle olyan hatalmas, mint egy elefántnak?! Erre a törülköző pördül és fordul, összegömbölyödik, kis híján leesik az ágyról, míg végül előbukkan alóla egy szép, apró fülecske (sőt még az arca is látszik egy kicsit). – Remek! – mondja apa, és alaposan megvizsgálja azt a fület, meghajlítja, kiegyenesíti, és még bele is fúj, mert tudja, hogy az elefántok meglengetik a fülüket, ha belefújnak, a zsiráfok viszont nem. – Most már majdnem biztos vagyok benne, hogy ez egy zsiráf – mondja apa hangosan –, csak azt kell ellenőrizni, nem az a furcsa lény-e, amiről egyszer egy nagy, vastag könyvben olvastam, egy lény, aminek minden testrésze a fülétől a talpáig tiszta zsiráf volt, csak a köldöke, a köldöke volt boszorkányköldök! A törülköző sikkant egyet, összerándul, erőlködik és aprókat pattog, míg végül a gyűrődések között megjelenik egy kerek, gombszerű dudor, apa pedig ellenőrzésképpen azonnal megcsiklandozza, hiszen azt mindenki tudja, hogyha egy boszorkány köldökét megcsiklandozzák, az abban a pillanatban hétszer tüsszent. De a törülköző csak nevet, és táncol az ágyon, és rázkódik a kacagástól, és teljesen világos, hogy nincs ott semmiféle boszorkány. – Igen, igen – mosolyodik el apa –, úgy látszik, ez itt minden ízében japán zsiráf. De hogy lássam, tényleg igazi-e, természetesen meg kell néznem a száját. A törülköző pedig összevissza bolondozik, ugrabugrál és kurjongat, míg végül kikandikál alóla egy kerek kis száj, a szájban pedig apró, fehér és éles fogak sorakoznak két sorban (és még az álla is látszik egy kicsit). – Egy pillanat! – rémül meg apa –, ez a száj emlékeztet valakire! Ez a száj ismerős nekem! Lehet, hogy ez nem is egy zsiráf… de hogy deríthetném ki…? – Nézd meg a szemét! – kiáltja a zsiráf a törülköző alól, apa pedig azt mondja magának: – Akkor nincs más választásom! Meg kell néznem, muszáj megnéznem ennek a zsiráfnak a szemét! És akkor lassan-lassan kinyílik felül a törülköző, és kikukucskál belőle egy nevetős, csillogó, zöld szempár. Apa pedig felugrik, és azt kiáltja: – Ez meg mi? Ismerem ezt a szempárt! Nagyon emlékeztet egy kislányra… egy kislányra, akit jól ismerek… – Én vagyok az! Én vagyok az, Ruti! – kacag Ruti, és ledobja a törülközőt, apa pedig két kézzel fogja a fejét a döbbenettől. – Hogy tudtál így becsapni? Hogy tudsz minden este így becsapni? Gyorsan felöltözteti Rutit, nehogy megfázzon (hiszen mindenki tudja, hogy a zsiráf legfőbb ellensége a torokgyulladás). Aztán apa kimegy a szobából, de a kislámpát égve hagyja, Ruti pedig csendben fekszik az ágyában, nyitott szemmel, szorosan magához öleli a maciját, és arra gondol: Minek öltözzön farsangkor? És mikor lesz már a szülinapja? És mit csinál a hörcsög az oviban? És hova szállnak a lufik, amik nem pukkadnak ki? És a japán zsiráf apukája milyen finoman fektette le…   <<VISSZA A SZÉP ÁLMOKHOZ