| 
					
						TAVASZ  
						  
						Tavaszi hónapok: március, április, május 
						A tavasz a természet ébredésének időszaka. A növények friss hajtásokat hoznak, felébrednek a téli álmot alvó állatok, a költöző madarak visszatérnek. 
						A legtöbb állat párt választ magának, a madarak fészket raknak. 
						A téli álomból ébredő, iszapból előmászó kecskebékák is párt keresnek. Az egész tópartot betöltő hangos kuruttyolás a hímek „éneke”, ezzel csalogatják magukhoz a nőstényeket. 
						A tópart környékén legkorábban a fák rügyei bújnak elő. 
						Az öreg fűz hamar hozza virágait: ágain már a rügyfakadás idején megjelennek a hosszúkás barkák. 
						A lengék barkanyílás idején hagyják el téli szállásukat, az öreg fűzfa odvát, és ekkor költöznek vissza Lengevárba. A nádirigók és poszáták a frissen kihajtott nádszálakra új erődítményt fonnak, így bővítik Lengevárat. Amíg elkészülnek az új őrhelyek, az őrzők a régi vár kiszáradt falai közül vigyázzák a Nádtenger nyugalmát. 
					Március 
					A téli álomból felébredt hüllők újra benépesítik a tavat. A békákon kívül sok más, kevésbé hangos állat is felébred. Ha nincs túl hideg, már ilyenkor előbújik a mocsári teknős és a vízisikló. A tarajos gőték is felébrednek szárazföldi rejtekhelyükön, és beköltöznek a vízbe. 
					Március 18, 19 és 21, vagyis Sándor, József és Benedek napja jeles napnak számít az emberek között. Úgy tartják, hogy ezeken a napokon végleg megérkezik a tavaszi enyhülés. 
					A tavaszi napéjegyenlőség március 21-re esik. Ezen a napon pont ugyanolyan hosszú ideig tart a világos és a sötét. Innentől kezdve, egészen nyárig, rövidülnek az éjszakák és hosszabbodnak a nappalok. 
					 Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.
 Ugye te is hallottad már ezt a mondást?
 
					  
					A lengék a tavaszi napéjegyenlőség napját hatalmas mulatsággal köszöntik. Ez a tavaszünnep. 
					 Az őrzők egyik fele sárga, a másik fele fekete ruhát ölt magára, aztán kezdődhet a sötétség elűzése. A jelmezbe öltözött lengék idomított hátas madaraikon légi bemutatót tartanak, ahol a sárga ruhások összecsapnak a feketékkel, végül elkergetik őket. Így játsszák el, hogy a világosság elűzi a sötétséget. A bemutató után táncmulatság kezdődik, ahol nemcsak a Bambusz Banda lép fel, de énekelni szokott a híres nádtengeri békakórus is. 
					Az egyik legkorábban költő vízi madár a szürke gém. Márciusban már lerakja tojásait. De nem egyszerre! A fészekbe végül négy-öt tojás kerül, de először csak egy, néhány nap múlva a következő, aztán pár nap elteltével még egy, és így tovább. Így a fiókák sem egyszerre kelnek ki! 
					A nagyobb testvérek ezért mindig erősebbek. Ínségesebb időben elő fordul, hogy csak a nagyobb, erősebb fiókák tudnak teljesen kifejlődni. 
					A gémek több mint három hétig költik a tojásokat, aztán a szülők együtt táplálják a kicsiket legalább másfél hónapig. 
					 Tudod, mit esznek a kisgémek? A szüleik a begyükből öklendezik vissza
 a táplálékot: kis halakat és rákokat.
 Szerinted ez gusztustalan? A gémek így szeretik!
 
					  
					 
					Pallasz, az öreg szürke gém, Nagyapó barátja évek óta nem nevel fiókákat. Párja elpusztult már, és ő magányosan éldegél a Nádtenger végében. Sokat tapasztalt, bölcs madár, de nem túl barátságos. Utál fecsegni és nála kisebb lényekkel barátkozni. Csak Nagyapóval, néhány vízisiklóval és Sulyom királlyal, a lengék uralkodójával tart barátságot. 
					 A tóparton legkorábban a mocsári gólyahír nyílik. A szép, sárga virágok már márciusban virítanak, de a növény egészen májusig virágzik. 
					A fehér gólyák nem a nádasban költenek, de a békákra, siklókra és rágcsálókra vadászó piros lábú, hosszú csőrű madarak gyakran megjelennek a tóparton is. A gólyák a telet Afrikában töltik, de általában március végén visszatérnek a költőhelyükre.  
					  
					Április 
					A vadkacsák többnyire már koratavasszal nekilátnak a fészekrakásnak. A zöldes tojásokon a tojó három-négy hétig kotlik. Gyakran tíz (vagy még több) tojás kerül a récefészekbe, így aztán a tavak vizén mindig sok kiskacsa úszkálhat. Láttál már víz alá bukó kacsákat? A feneküket mutogatják! De ezt nem neveletlenségből teszik. Nem tudnak teljesen a felszín alá merülni, ezért a hátsó részük mindig kiemelkedik a vízből.  
					Szaporodás után a békák petéket raknak a vízbe. Ezekből fejlődnek ki az ebihalak. Ezek a picike, halhoz hasonló lények kb. egy hónapig úszkálnak a vízben, aztán fokozatosan elveszítik a farkukat és végtagjaik nőnek. Így lesz belőlük kifejlett béka. 
					A Nádtengeren az ebihalak számára külön ebihal-nevelde készül. Ebben a hínárokból font óvodában őrzik az ebihalakat egészen addig, amíg kifejlett békák lesznek. 
					A felnőtt kecskebékák már április elején elkezdik a felkészülést a tavaszi békaderbire. A békák bajnoka, a híres Rana Roni minden lengét ledob a hátáról néhány másodperc alatt. Évek óta mindig ő viszi haza a győztesnek járó kupát. Egyedül Perje Csongor, a lengék bajnoka képes megülni őt. A legutóbbi békaderbin egyik bajnok sem tudott a másik fölé kerekedni, kénytelenek voltak döntetlenben kiegyezni. 
					 
					A szúnyogok is tavasszal kezdenek szaporodni. Egy nőstény akár 200-300 petét is lerakhat egyszerre. Ezeket ügyesen csónakformájúra ragasztja össze, és a vízre ereszti. A peték három hét múlva bábokká alakulnak. A bábok nem táplálkoznak, de vidáman úszkálnak a vízben, és a fejük tetején található szervvel lélegeznek. Tíz nap alatt alakulnak szúnyoggá. Nyaranta több nemzedéknyi szúnyog is kifejlődik. Tudtad, hogy nem minden szúnyog csípi meg az embert? Csak a nőstények táplálkoznak vérrel. A hímek növényi nedveket szívnak, és párzás után néhány nappal elpusztulnak. A nőstények viszont a telet is átvészelik! 
					A szúnyogok nem szokták megcsípni a lengéket. Egyedül Füttyös Vilkóra támadtak rá, mikor a lengefiú hajbarnító kenőcsöt dörzsölt az üstökére. Amíg a furcsa szag teljesen ki nem kopott Vilkó hajából, néhány szemtelen szúnyog mindig ott döngicsélt körülötte. |