| 		
		 
 A szivárványgyermek
	
		
			| 
				 
					5-10 éveseknek 
				 
				
					Írta: Edith Schreiber-Wicke 
				
					Illusztrálta: Carola Holland 
				
					Fordította: Barthó Ágnes 
				
					Kiadó: Holistic, 2007 
				
					Oldalszám: 80 
				
					  
				
					Szivárványországban földi utazásukra készülnek a még meg nem született gyermekek. Izgalmas terveik vannak: nagyszerű találmányokkal, mély színészi teljesítményekkel, szebbnél szebb költeményekkel, festményekkel kívánják jobbá tenni a világot. Egyedül Naomi nem vesz részt a tervezgetésben… ő a szivárvány színeivel játszik…  
				
					Arra a kérdésre, hogy mit szeretne tenni a földön, azt válaszolja:  
				
					„Azt szeretném, ha mindenki, akivel csak találkozom, elgondolkozzon azon, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben”  
				
					– Mindenki? Hogyan tudod ezt elérni?” – kérdezik a többiek.  
				
					– Ez igazán egyszerű: egy kissé másnak kell lennem. Talán zöld hajúnak, vagy lila szeműnek, esetleg teljesen szivárványszínűnek.”  
				
					Naomi tehát más lesz. Down-kórosként érkezik a világra. A földön minderről Naomi leendő szülei nem tudnak. Ők egyszerűen csak nagy örömmel várják második gyermeküket. És a kilencéves Jakabnak, aki hamarosan Naomi bátyja lesz, egészen más gondjai vannak: ő most szerelmes, de sajnos Szelina nem törődik vele…  
				
					Edith Schreiber-Wicke a német nyelvterület egyik ma élő legjelentősebb gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. Egyszer az alábbiakat nyilatkozta a műveivel kapcsolatban:  
				
					„Javíthatatlan optimista vagyok. Még mindig hiszek abban, hogy a könyvekkel meg lehet változtatni a világot.”  
				
					A szivárványgyermek jó példa erre. Egy csodálatosan szőtt mese, egy hétköznapi mese, melynek segítségével a hihetetlen finomsággal megfogalmazott történet a lelkünk mélyéig hatol, anélkül, hogy érzelgőssé válna.bMargit Dahlke ötlete nyomán, Ruediger Dahlke utószavával. 
				
					  
				
					"A szivárványgyermek egy olyan könyv, amelynek elolvasása után még a nap is ragyogóbban süt." /Weltspiegel/ 
				
					  
				
					Részlet a könyvből: 
			 | 
		 
	
 
	  
 
	
		
			| 
				 
					"Mielőtt megszületnénk, egy kis időt mindannyian Szivárványországban töltünk. Itt készülünk fel a nagy és izgalmas utazásra - az életre. Feladatokat és célokat keresünk magunknak: könnyebbeket vagy nehezebbeket, attól függően, hogy milyen bátrak vagyunk. De bizonyosan olyat választunk, amellyel jobbá tudunk tenni valamit a világban. Mert mindenki a legjobb és legnemesebb szándékkal indul az életbe; még akkor is, ha útközben sajnos néhányan megfeledkeznek erről a nemes elhatározásról. 
					Itt, a szivárvány földjén kezdődik a mi történetünk." 
				
					  
				
					
						"– Tudod-e, hogy a színeket érezni lehet? – kérdezte Naomi. 
					
						Mindkét kezét megmártotta a szivárvány sugaraiban. 
					
						– A rózsaszín a legkellemesebb. A kék hideg. A sárga pedig izgatja a bőrt. 
					
						– Hogyan tudsz most ilyen mellékes dolgokkal foglalkozni? – csodálkozott Mari. - Nemsokára számunkra is kezdődik a nagy kaland. Fel kell készülnünk rá. Egyáltalán nem vagy izgatott? 
					
						– A zöld is eléggé hideg, de másképp, mint a kék-állapította meg Naomi elgondolkozva. – A piros szinte már forró. 
					
						– Hallgass ide – mondta Mari – Ennek az egésznek semmi hasznát nem veszed odalenn. Ott nem is lesz szivárvány. Vagy ha igen, akkor legfeljebb az égen. Odáig meg nem fogsz felérni.  
					
						– Hát ez az! – kiáltott fel Naomi. – Akkor kell megérinteni a szivárványt, amikor elérhető. Akkor kell örülni, amikor okunk van az örömre. Én most annak örülök, hogy meg tudom érezni a színeket." 
				 
			 | 
		 
	
 
	  
	  
 |