A verses meseregény főszereplője Muhi Andris, a kilencéves budai kisfiú, aki egy napon elindul, hogy felkeresse titokzatos és mindig maszatos barátnőjét, Jankát, akit focizás közben ismert meg. Kalandos útja során Andris olyan különös, furcsa lényekkel találkozik, mint Szösz néne, Paca cár, Luk gróf, a Bús, Piros Vödör, Pali kalóz, vagy a Büdös Pizsamázó. Janka hazájában, a Maszat-hegyiek vidékén részesévé válik az ott zajló bonyodalmaknak, a tiszták és a pacák között dúló háborúnak. A tiszták vezérük, Partvis Attila irányításával több házban rajtaütésszerű nagytakarítással, míg a gonosz Paca cár vezette ellenfelük, hatalmas pacák ejtésével igyekeznek a helybeli lakosság, a se nem tiszta, se nem sáros ősmaszatosságban élő maszat-hegyiek ellenállását megtörni. Andris mindenkivel harcba száll: Badaországon át eljut a Maszat-hegyen túlra, és fényes győzelmet arat a pacaszörnyek felett. Szellemes könnyedség, formai bravúrok, kiapadhatatlan játékkedv jellemzi a művet, amely 2003-ban méltán nyerte el az Év Gyermekkönyve-díjat.   Szösz néne (Túl a Maszat-hegyen. Muhi Andris és a pacák birodalma, részlet)   Fönt a Maszat-hegy legtetején,      ahol érik a Bajuszos Pöszméte, és ahol sose voltunk még, te meg én,      ott ül a teraszán Szösz néne.           Ott ül a teraszán           vénkora tavaszán,      néha kiújul a köszvénye. Ott ül dudorászva egy ósdi hokedlin,      szimatol körülötte az öszvére, hogyhogy sohasem tetszik berekedni      a nagy dudolásban, Szösz néne?           Hogyhogy a köszvény,           hogyhogy az öszvér      nem szegi kedvét, Szösz néne? Hát, tudjátok, ez úgy van, gyerekek, nálam csupa szösz az asztal, a kerevet, csupa szösz a tévé, csupa szösz a telefon, szösz van a padlón, csempén, plafonon, szösz van a hokedlin, szösz van a nokedlin, szösz van a hajamon, a fülemen, a szöszömön, öszvér, köszvény, semmi se búsít, nem szegi semmi se kedvem, köszönöm. Futnak a Takarítók a teraszhoz,      sipitoznak máris: „Szösz néne, Csupa szösz a függöny, csupa szösz az abrosz,      nem lesz ennek rossz vége? Csupa szösz a nyugdíj, csupa szösz a TAJ-szám, szösz van a porcica kunkori bajszán, szösztelenítsünk, portalanítsunk,      föltakarítsunk, Szösz néne?” Fönt a Maszat-hegy legtetején,      ahol érik a Bajuszos Pöszméte, és ahol sose voltunk még, te meg én,      dudorászik a teraszon Szösz néne: „Szösztelenítés, portalanítás,      föltakarítás? Kösz, még ne.”