A modern technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásának és elterjedésének jelentős pozitív hozama is van. Az információ robbanásszerű terjedése kiváló lehetőség a tudás forradalmi, és egyben demokratikus térhódítására, csakúgy, mint az aktív állampolgári habitus megteremtésére. Ha az információ hatalom, úgy e hatalom megszerzése most mindenki számára csak egy kézmozdulat kérdése. Nincs kormányzat, amely manapság az emberek tudatlanságára alapozhatná a politikáját. A modern média elterjedése mindannyiunk számára több lehetőséget és jogosultságot biztosít. Ezekre a kihívásokra válaszolni kell, és mindezekkel a lehetőségekkel tudni kell élni a jövőben. Mindebben az információs és kommunikációs technológiák tájékozott és kreatív használata egyre fontosabb szerepet kap. A fiataloknak (és a felnőtteknek is) meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát. Mindezek alapján a szakemberek egyetértenek abban, hogy a huszonegyedik század gyermekeit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. Ahhoz, hogy majd a lehető legtöbbet profitálhassanak a szórakoztató és információs eszközök világában végbemenő drasztikus fejlődésből, el kell sajátítaniuk a megfelelő képességeket és szemléletmódot. A mozgó képek kritikus és kreatív értelmezésének képessége a 21. század médiaértésének egyik legfontosabb eleme. Az alapfokú oktatásba megfelelő módon beépített médiaértés-fejlesztés nagymértékben képes hozzájárulni ahhoz, hogy a ma gyermekeiből a jövőben olyan felnőtt állampolgárok legyenek, akik mindezen képességek birtokában ismerik a demokratikus társadalom – és ezen belül a média – működésének mozgatórugóit, és így közösségük aktív, tevékeny és hatékony tagjaivá válhatnak. Mit is jelent tehát a kritikus nézői magatartás? A kritikus nézői magatartás egymáshoz kapcsolódó képességek széles skáláját öleli fel, kezdve a különféle közlési felületek és tartalomszolgáltató eszközök gyors megkülönböztetésének képességétől egészen a tartalom érdemi elemeinek értékeléséig. Bizonyos tekintetben ez hasonló a kritikus olvasói magatartáshoz, amely a magyar nyelv oktatásának is alapját képezi, azonban további képességeket is igényel: azt, hogy az egyén kritikusan mérlegelés alapján tudatában legyen annak, miért kedvel vagy éppen nem kedvel egy adott műsort, műfajt, és azt is, hogy preferenciáit erkölcsi és szellemi referencia-pontokhoz viszonyítsa. Így lesz képes felelősen dönteni afelől, hogy mit néz, milyen elektronikus eszközöket használ ő maga, és mit enged gyermekeinek megnézni, használni.   <<Vissza