Pettson karácsonya
2019.01.09. 13:31
3-7 éveseknek
Kiadás éve: 2003, 2014, 2016, 2018
Oldalszám: 24
Nehéz úgy rendes karácsonyt tartani, hogy fenyőgally szedés közben Pettson eltöri a lábát.
Ezek után érthető, hogy még egy szokásos, dögunalmas kedden is jobban érezte magát, mint most, se ajándék, se ennivaló, se semmi.
De hát mire jók a szomszédok?
Végül mindenki a faluból Pettsonéknál gyűlik össze, hoznak enni, inni és maradnak, amíg bírnak, aztán Pettson és Findusz megüli kettesben egyik legemlékezetesebb karácsonyát.
Sven Nordqvist mesehősei ezúttal az ünnepekre készülődnek. Végre megenyhült egy kicsit az idő, és Pettson meg a kandúrja immár nyugodtan készülhetnek a karácsonyra: kivághatják a fenyőfát, elmehetnek bevásárolni és megsüthetik kedvenc mézesüket. Ám mindehhez először el kell takarítaniuk a havat az udvarról, sőt az öreg még néhány gallyat is tenni szeretne a lépcsőre.
El is indulnak, hogy gyűjtsenek egy nagy rakásra valót az erdőben, de Pettsont ekkor hirtelen olyan rémes baleset éri, hogy alig bírj a megmozdítani a lábát. Lehet, hogy semmi nem lesz az ünneplésből? Óvodásoknak ajánlott.
|
Nordqvist egyik legszebb könyve, ahol az író-rajzoló minden erénye a csúcson jár. Senki nem tud úgy lisztes mézeskalács-tésztát rajzolni, mint Sven Nordqvist. Igazi karácsonyi történet, ami egy cseppet sem szirupos. Pettson éppen szenteste előtt töri el a lábát, és nagyon úgy fest, hogy ünnepi ételek, és karácsonyfa nélkül köszönt rájuk az ünnep. Mindketten szomorúak és csalódottak, Findus dühösen, mint egy gyerek, Pettson pedig olyan öregemberesen.
Aztán felülkerekednek a csalódottságon, és nekifognak ünnepet teremteni maguknak.
Megjelennek sorra a szomszédok is, akik hírt kaptak szegény öreg szorult helyzetéről.
Nagyon szép ívű, és igaz történet, ahol nincsenek szentek, csak egyszerű, de figyelmes emberek, és az örömre való készség, amihez egy magányos öregembernek egy macska is elég.
|
|