I. Fejezet recenziója
A kézikönyv első, nagyobb fejezete, címéből is következtethetően, az olvasóvá nevelés megalapozásának óvodáskori pedagógiai és pszichológiai kérdéseivel foglalkozik.
A tanulmány a legfrissebb szakirodalom feldolgozásával és a szerző saját tapasztalataival hitelesítve az óvodások, illetve az ezt megelőző csecsemőkor anyanyelvi fejlődésének helyes irányultságaiban látja a későbbi olvasástanulás, ill. olvasóvá válás alapvető gyökereit, feltételeit.
|
Mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy a család és az óvodapedagógusok mit tehetnek a korosztály beszédfejlődése (beszédészlelés, -értés, -alkotás) érdekében, mivel ez nagymértékben meghatározza a szóbeli és később az írásos szövegek megértési szintjének esélyeit, tágasabban a fiatalok kommunikációs képességének, ezen keresztül szocializációs készségének minőségét.
Különösen fontosnak tartja a szerző a kisgyermek anyanyelvi és személyiségfejlődésének alakulásában a mese, a meseélmény szerepét. A mesepedagógia klasszikusának, Bruno Bettelheim (A mese bűvölete és a kibontakozó gyermeki lélek) ma is megszívlelendő tanácsai, a mesével foglalkozó kortárs szakirodalom képviselőinek vélekedéseit elfogadva és továbbgondolva vallja a szerző a jó mese, a személyes és rendszeres mesemondás semmi mással nem pótolható szerepét „…mert a mese elemei, fordulatai egybeesnek gyermeki gondolkodásmódjukkal, képzeletük sémáival.”
Mindaz, ami a mese révén a gyermek személyiségébe beépül, az anyanyelvi kompetencia elemei, szövegértés, szókincsbővülés a belső képalkotás kialakulása – ezen keresztül a gyermekkori feszültségek elaborációjának esélyei, a szocializációs képesség fejlődése stb., mind megannyi érv amellett, hogy mind az óvodapedagógia, mind pedig a család a jelenleginél is nagyobb figyelmet tulajdonítson a mindennapi mesemondásnak, a közös meseélmény megteremtésének. Mindez – Bettelheim, vagy a kortárs Vekerdy Tamás gondolatait idézve – csak akkor hatékony, ha a mesélő szülő és óvodapedagógus érzelmileg, szellemileg is kongruens (azonosságot vállal) a tevékenységgel és a lehetőséghez képest a felolvasás mellett a szabad meséléssel, a szemkontaktussal és a meseértés folyamatos kontrolljával is erősíti a közös élményt. A mesefeldolgozás érdekében további tanácsokat ad a szerző a meséket megelevenítő, a gyermekek mozgásos, anyanyelvi aktivitására építő tevékenységek (a bábozás, dramatizálás) megszervezéséhez és kitér a mesék ismétlésének jelentőségére.
A tevékenységek és foglalkozásformák jó tanácsaihoz a szerző igen hasznos ajánlásokat ad a mese- és verskiválasztás szempontjaihoz és korcsoportonként ismerteti az életkori sajátosságoknak megfelelő, egyúttal irodalmi, esztétikai értéket képviselő gyermekirodalmat. Kiemeli, hogy az életkornak megfelelő olvasnivaló megválasztása rendkívül fontos, és ezen belül is érdemes figyelni a gyermekek érdeklődését, mert egyénenként is változó, hogy állatmesék, tündérmesék vagy éppenséggel a tréfás, humoros történetek iránt vonzódnak. Érdemes odafigyelni a szerző korcsoportonkénti ajánlására, melyet a Könyvtári Intézet honlapján található Gyermekirodalmi adatbázisból állított össze megbízható értékítélettel és saját tapasztalatai alapján. (http://www.ki.oszk.hu/gyerekirodalom/bong.php)
|
|