Finy Petra ajánlója
"A kötet Magyarország tájegységeit mutatja az ott élő állatok és növények világán keresztül, vagyis megismerkedhettek népszerű, mindenki által ismert fajokkal, mint a sün, a vidra vagy a levendula, vagy épp ritkaságnak számító élőlényekkel, mint a fehér szárnyú szerkő, aranyos tűzlepke vagy a fekete tárnics.
Személyes kedvenceim is helyet kaptak benne, mint az árvalányhaj, a mezei katáng, a zöld leveli béka, vagy a jégmadár.
Hogy honnan jött az ötlet a kötet megírására?
Igen egyszerű a válasz: van nekem egy férjem, aki úgy ismeri a természetet, mintha könyvből olvasná a titkait. Ornitológusként legfőképpen a madarakhoz ért, de nem jön zavarba, ha egy gombát vagy növényt kell meghatározni. Vele járni az erdőket-mezőket mindig nagy élmény, talán csak David Attenborough-val lehet hasonló.
Amikor megismerkedtünk, vett nekem egy kényelmes túrabakancsot, és szó szerint kiráncigált a természetbe, hogy megmutassa annak csodáit. Ezek a csodák már részben megíródtak a Madárasszony című felnőtt regényemben. Részben pedig ebbe a mesekönyvbe szűrődtek bele.
De a könyv nemcsak ettől különleges, hanem a képektől. Meggyőződésem, hogy Szegedi Katalin nem pusztán illusztrátor, hanem egy igazi varázslónő. Biztos vagyok benne, hogy a zsebében mindig ott lapul egy varázspálca, melyet elég a lélekhez érintenie, és az azonnal életre kel.
Aki ugyanis ilyen bámulatos kollázsokat tud készíteni, ennyiféle színnel, hangulattal, szöveghez álmodott mesével és finom gondolattal, annak bizonyára szoros kapcsolata van a mágiával.
Jó szívvel ajánlom hát Nektek ezt a kötetet, fogadjátok olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel mi dolgoztunk rajta Szegedi Katalinnal, Lovász Andreával és Nyulas Ágnessel. Nagy-nagy köszönet érte mindenkinek, hogy megszülethetett könyv."
A szép kiállítású kötet hazai tájegységekhez (többek között a Dunántúli-középhegységhez, a Dunántúli-dombsághoz, az Északi-középhegységhez, az Alföldhöz, a Kisalföldhöz, a Fertő-tóhoz) kötődő meséket tartalmaz. Ezeken a vidékeken található közismert és kevésbé ismert növény- s állatfajok ihlették meg Finy Petrát, hogy megálmodja történetüket. Az egy-két oldalas mesékből megismerhetjük többek között a Tihanyi-félsziget levendulamezőinek, a szegfűgomba boszorkánykörnek hívott karikáinak és az árvalányhajnak az eredetét.
A klasszikus motívumokat is felhasználó, tündéreket, boszorkányokat, sárkányokat, törpéket s más mesebeli lényeket felvonultató mesékben megelevenedik a szerelemfa, a jégmadár, a kékbegy, a hőscincér vagy éppen a hermelin története is. Nyomon követhetjük, amint egy sámán varázslatának köszönhetően megszületnek a szürkemarhák, amelyek segítenek legyőzni a félelmetes tatárokat. A török hódoltság idején aztán a sünök segítenek Sünvár lakóinak a védekezésben, mégpedig úgy, hogy a kis tüskés állatok szolgálnak ágyúgolyóként a törökök ellen...
A tűzlepke
Herczeg-Szép Szilvia
A tavalyi non plus ultra számomra egy olyan összművészeti alkotás volt, amelyet sokáig nem tudtam letenni, ugyanis mind nyelvi és képi világa elragadó. A darvak tánca a 2013-as Fűszerkatona mintáját követve szintén természetről szóló meséket tartalmaz, csak most a hét földrész helyett Magyarország tájegységeit, az ezekhez kötődő növény- és állatvilágot veszi sorra. Finy Petra madarász férjének köszönhetően sok-sok ismerettel rendelkezik országunk természeti csodáiról, ezért az ő „milyen madár?” kérdésre adott válaszát teszem az első helyre.
A kötet ezen kívül is rengeteg kérdésre ad választ. Például:
miért nőtt olyan sok levendula a Tihanyi-félszigeten?
Miért lett pásztorkutya a puli? Mire utal az árvalányhaj növény neve?
A Kis-Balaton tájegység kárókatonáiról írt meséből pedig megtudjuk, hogy miért is fekete színűek a kormoránok.
Mindezt a tudást Szegedi Katalin fa, gyékény, nád, moha, szirom, levél stb. természetdarabkákat felhasználó kollázsával együtt kapjuk meg. A természet közelségét az illusztrátor képeinek felületei is jól szemléltetik, mivel ezeket olyan szépre „ette” a természet (a szú, az időjárás, a tűz, a rozsda), hogy kedvünket leljük benne, és ha egyszer belepillantottunk, vágyódni fogunk utána. A kötet mítoszai – a földrajzkönyvekkel ellentétben – garantáltan közelebb hozzák számunkra hazánk természeti kincseit, hiszen rájövünk végül: a mese mindenhol ott van.
Forrás: KULTER
|