Hintafa blog   Fahr miniszterelnök fiai jöttek, láttak és elrabolták a hétvégénket. Lars Joachim Grimstad sorozata folytatódik. Napvédőket készenlétbe, támad a Napkirály! Újabb veszedelem fenyegeti Norvégiát. Rejtélyes módon eltűnt a gazdasági stabilitást jelentő olaj, ami elképzelhetetlen krízist eredményez. Ilyen helyzetben kellene helyt állnia a grandiózus ígéreteivel hatalomra jutó Teddy Fahr miniszterelnöknek. Neki sajnálatos módon jobb dolga is van pillanatnyilag. Éppen rettegve figyeli, hogy egy aljas mérgezés nyomán kőkorszaki emberré változik. A visszaváltozásra mindössze egy hete van, a megoldástól viszont legyűrhetetlennek tűnő akadályok választják el. Grimstad nem vacakol. Újra egy pergő, feszes tempójú történetben mutatta meg, hogy nagyon érti a dolgát. Mivel a legelső oldalak után sejtünk szinte mindent, a legfőbb izgalmat nem a rejtély felfedése okozza, hanem az a mód, ahogy eljutunk a boldog végkifejletig.  A sorozat folytatásában igényesebb írói eszközkészlettel találkozunk. Az olyan jelentéktelennek tűnő, de fontos technikák, mint a narrációért felelős szereplők, a nézőpontok váltogatása, vagy a tömör, de gazdag képanyagot közvetítő leíró részek nem akasztották meg a történések ritmusát, inkább gazdagították. Szeretem az ilyen apró trükköket, hiszen ezek kövezik ki az utat a majdani felnőttkori (szép)irodalmi utazások felé. A fordítás Petrikovics Edit munkája. A szereplőket külön nem dicsérem, ugyanaz a határozottan körvonalakkal ábrázolt izgalmas figurák, akikkel könnyen és szívesen kelhet útra az olvasó. Kaland ide, vagy oda, mindez csak a jéghegy csúcsa. Mondhatnám az enyvezett mézesmadzag, ami a könyvet a kezünkhöz tapasztja. A történet jól felépített bűnténye, ezúttal is csak “kifogás” arra, hogy valami sokkal fontosabbról gondolkodjunk. Szeretem ezeket a kétfedelű történeteket, az Eltűnt gyerekeknél is nagyra értékeltem a mögöttes szálat. És bizony tetszik az író (ön)bizalma, amit a kiskamasz közönség értő olvasásába vet. Nem kevesebbről van szó, mint a szabadság és a demokrácia vadul aktuális kérdése. Már a történet indulásánál, a legelső lépésektől előkészíti, hogy magunkénak érezzük az emberek életvitelében hirtelen előállt, elevenükbe vágó hiányokat. Először csak a kényelmi funkciók tűnnek el, majd hirtelen az alapvető szükségletekben is kongó üresség mutatkozik. A megoldás kézközelben, de természetesen borsos ára van. Meddig tart a demokrácia? Mennyit érdemes, szabad feladni a szabadságunkból? P. habszoló olvasása és az olvasottak kapcsán kialakuló beszélgetésünk is meggyőzött, hogy a skandináv gyerekkönyvek, - különösen Grimstad fűszeresen fanyar, szimpatikus szereplőgárdával dúsított és magával ragadóan izgalmas könyveivel nagyon jól tudunk együtt létezni. Elkapja azt a bizonyos belső, könyves-fantáziavilágunkat és egy emlékezetes utazásra visz.