A gyermek értelmi fejlődésének fontos része, hogy cseperedvén, kezdi megérteni az események közti ok-okozati összefüggést. A korai megfigyelések arra utaltak, hogy az okság jelentését egy kisgyermek két és három éves kora közt kezdi megérteni, de mára kiderült - részben magyar kutatók munkássága nyomán -, hogy ez ebben a formában nem igaz. Egyes események közti oksági összefüggést, a gyermek már igen korán, egy éves kora előtt is megért, de az események közti összefüggésekről három éves kora körül kezd beszélni. Ilyenkor kerül elő leggyakrabban az események okát firtató "miért?" kérdés.   Kis felfedezők A gyermek nem csak a viselkedését irányítja eddigre már az okság szabályainak megfelelően, hanem arra törekszik, hogy másoktól szóbeli magyarázatot kapjon a környezetében látottak kiváltó okaira. Szeretné megérteni, hogy ami körülötte történik, miért történik. Ha például felszáll a buszra édesanyjával a végállomáson, szeretné érteni, hogy miért nem indul el busz azonnal, ahogy azt más helyen felszállva már megszokta. Az ilyen kérdések arra utalnak, hogy a gyermek kíváncsivá vált a tágabb környezetére is. Megérti, hogy az is hatással van rá, nem csak az ő vagy szülei szándéka. E kérdésben annak készsége is tükröződik, hogy a kisgyermek képes már elvonatkoztatni a közvetlen megélt tapasztalataitól, kezdi általánosítani azokat, és ezekből megpróbál következtetni a jövőben bekövetkező eseményekre. Ez, vagyis az okság megértésének készsége kulcsfontosságú lesz számára, hiszen a jövőben kibontakozó számtalan összetett képességnek ez adja alapját, ezért nem mindegy, hogy miként kezeljük gyermekünk mérhetetlen kíváncsiságát. Mit válaszoljunk? A "miért?" kérdések nagyon fontosak, mert következtethetünk belőlük arra, hogy a gyermek számára aktuálisan mi érdekes. Ha például a meseszövés menetét szakítja meg a gyermek gyakori közbekérdezéssel, álljunk meg a mesélésben és magyarázzuk el számára, amire kíváncsi. Nem baj, ha ezáltal nem jut idő befejezni a történetet. Ebben a helyzetben valószínűleg fontosabb a gyermek számára az, hogy megértsen bizonyos összefüggéseket, mint maga a mese. Általában is fontos, hogy a gyermek "miért?" kérdéseire válaszoljunk, hiszen a szülő a kisgyermek számára megkérdőjelezhetetlen tekintély, akinek a szava rengeteget számít. Tőle várja, hogy segítse bizonyos dolgokban, így az okság természetének megértésében is. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden kérdésre tudományos alapossággal kell válaszolni, épp ellenkezőleg. Olyan választ érdemes adni, amit a gyermek is megért, hiszen ebből érezheti, hogy a világ megismerése nem lehetetlen, hanem egy izgalmas, soha véget nem érő kihívás. Ha a szülő sem tudja a választ, akkor mondhatja: "Ezt most nem tudom megmondani, de majd együtt megnézzük, jó?" Ilyenkor, ha az édesanya vagy apuka valóban veszi a fáradságot, és a gyermekével együtt igyekszik feltárni az ismeretlent, mintegy játékos keretbe foglalja a világ megismerését. Ez jó alkalmat ad arra is, hogy gyermeke közvetlenül lássa, miként ért meg egy felnőtt bizonyos összefüggéseket. Építsünk a kíváncsiságára A kisgyermek egymásba fonódó "miért?" kérdéseit - amikor egy ok okára és annak az okára stb. kíváncsi - sem érdemes letorkolnunk. Használjuk ki ezt a lehetőséget arra, hogy beszélgessünk vele, hiszen egymást követő kérdéseinek hátterében vélhetően az a szándéka áll, hogy vele foglalkozzunk. A kérdésekből kialakuló beszélgetéssel csiszolhatjuk a gyermek értelmét és szóbeli kifejezési képességeit, és így remek alkalom nyílik arra is, hogy kellemesen töltsük el vele együtt az időt. A gyermeki kíváncsiság nyitott az új dolgokra, ezért akár a hisztis viselkedés is csillapítható azzal, ha egy érdekes dologra hívjuk fel a gyermek figyelmét. A kisgyermek egymásba fonódó "miért?" kérdéseit - amikor egy ok okára és annak az okára stb. kíváncsi - sem érdemes letorkolnunk. Használjuk ki ezt a lehetőséget arra, hogy beszélgessünk vele, hiszen egymást követő kérdéseinek hátterében vélhetően az a szándéka áll, hogy vele foglalkozzunk. A kérdésekből kialakuló beszélgetéssel csiszolhatjuk a gyermek értelmét és szóbeli kifejezési képességeit, és így remek alkalom nyílik arra is, hogy kellemesen töltsük el vele együtt az időt. A gyermeki kíváncsiság nyitott az új dolgokra, ezért akár a hisztis viselkedés is csillapítható azzal, ha egy érdekes dologra hívjuk fel a gyermek figyelmét. Összegzésként A "miért?" korszak tehát fontos állomása az értelem fejlődésének, és jó lehetőséget nyújt arra, hogy játékos módon fejlesszük a kisgyermek későbbi mindennapi életéhez oly nélkülözhetetlen képességeit.