Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli? Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön? A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan női grafikus készített. Az Esti mesék lázadó lányoknak a közösségi adománygyűjtés történetének legnagyobb könyves sikere lett. Nem csoda, hiszen hősnői – vagány kalózok, zseniális tudósok vagy élvonalbeli sportolók – köztünk éltek és élnek, az ókori Japánban éppúgy, mint a mai Mexikóban. Sikereik azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket.   divany.hu Még több ilyen tündérmesét nem csak lázadó lányoknak! A meséknek és a mesélésnek kulcsszerepe van a gyerekek érzelmi intelligenciájának és problémamegoldó képességének fejlesztésében, és abban, hogy már egész pici korban megtalálják belső erőforrásaikat. Azokat a meséket szeretjük átadni nekik, melyeknek erkölcsi tanulsága van és olyan fontos üzeneteket vagy értékeket közvetítenek - nyíltan vagy szimbolikusan -, amelyek hozzájárulnak az életben való boldoguláshoz. Egy gond van a klasszikus tündérmesék zömével: a bennük szereplő árva kislány, szegénylány, hercegnő vagy királykisasszony funkciója jóformán kimerül abban, hogy szép legyen és várja a hős herceget, aki megmenti, feleségül veszi és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Számos érdekes kutatás bizonyítja: a mesekönyvpiac olyan könyvekkel van tele, amelyeknek aktív főszereplői fiúk, akiket főleg cselekedeteikkel jellemeznek, míg a felbukkanó lány karakterek inkább érzelmeik és külsejük alapján vannak lefestve, ezekkel a történetekkel pedig már a korai években ráerőltetjük a gyerekekre a nemi szerepeket. (Ahogy azzal is, hogy milyen játékot adunk a kezükbe.) Talán nem véletlen, hogy a lányok kevesebb önbizalommal ülnek az iskolapadba, mint fiú kortársaik, hiszen már 6-7 évesen abban a hitben élnek, hogy a férfiak okosabbak és tehetségesebbek a nőknél.  Elena Favilli és Francesca Cavallo, a Timbuktu Labs innovatív gyerekmédia-központ alapítói is jól tudják, mennyire nem egyszerű sikeres nőnek lenni egy olyan világban, ahol a szülők, a tanárok és a média is nagyban hozzájárul azoknak a nemi sztereotípiáknak a kialakulásához, amelyek elbátortalanítják a lányokat és lebeszélik őket sok nagy presztízsű pályáról. Egy olyan világban, ahol sok nőnek esélyt sem adnak arra, hogy bizonyíthasson, vagy hogy olyan életet éljen, amilyet szabad akaratából választ magának. Ezért is részesült olyan nagy fogadtatásban az olasz szerzőpáros Esti mesék lázadó lányoknak címmel megjelent válogatása, melynek általános érvényű üzenete, hogy nemtől, fajtól, kortól, vallási hovatartozástól és társadalmi rangtól függetlenül bárki bármire képes lehet, szűkebb értelemben pedig az, hogy a lányok is lehetnek hősök. “Élt egyszer a kolumbiai Bogotában egy varrónő, aki kém is volt.” A formabontó gyerekkönyv, mely épp a napokban lepte el a hazai könyvesboltokat, száz ikonikus nő életét meséli el - háborús hősöktől és politikusoktól sportolókon és művészeken át felfedezőkig és tudósokig - egy-egy oldalban, az érdekes és tanulságos történeteket pedig színes portrék kísérik, melyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan női grafikus készített. Az elbeszélés hangvétele a hagyományos gyerekmesék narratíváját adja vissza, ám ezek a szereplők nem tündérek, nem boszorkányok és nem királylányok, akiket egy bátor és erős daliás hercegnek kell megmentenie, hanem valóságos alakok a világ számos területéről és különböző történelmi korokból, akik önerőből hajtottak végre nagy dolgokat. Nem minden szereplő ismert személy, de a koncepció lényege pont az, hogy akár egy világhírű rocksztárról vagy egy űrhajósról, akár egy transznemű lány önmegvalósításáról van szó, az olvasók valós történetekből inspirálódjanak. Olyanokból is, mint Frida Kahloé, aki kis híján belehalt a gyermekbénulásba és a betegségtől örökre sánta maradt, de sem ez, sem az az élmény nem törte meg, amikor egy buszbaleset miatt megint hónapokat ágyban fekve kellett töltenie. A szerzők személyes kedvencei közé tartozik Lella Lombardi, aki fiatalon apja hentesárut szállító furgonjával tanult meg vezetni a piemonti hegyekben, majd profi autóversenyzőnek állt, és ő lett az egyetlen nő a Formula–1-ben, aki pontot szerzett.  Az Esti mesék lázadó lányoknak tehát a lehető legkülönbözőbb karakterekkel és érzésekkel kísérletezik, hogy felkavarja a szinte már láthatatlan status quót. De nem a férfiak ellen szól A könyv címével eleinte nem voltam kibékülve, hiszen a nemi sztereotípiák lebontásához szükség van a fiúk és férfiak bevonására is, nem elég annyi, hogy példamutatással bátorítjuk és inspiráljuk a lányokat. Másrészt a lázadó kifejezés bizonyos értelemben mintha pont azt emelné ki, hogy nem természetes, hogy nőként ugyanúgy lehet nagyot alkotni. A szerzők magyarázata szerint a cím nem zárja ki, hogy a fiúk is olvassák a könyvet, sőt a célkitűzésük lényege pont az, hogy nemtől függetlenül a gyerekek több női hőssel találkozzanak, hiszen csak így van esély arra, hogy a patriarchális felfogás helyett a nemek közötti egyenlőség csíráját ültessük el bennük. Az pedig már nagyon jó kezdő löket és biztató jel, ha egy kisfiú nem vet meg, hanem örömmel vesz a kezébe egy olyan könyvet, aminek a címében az áll: lányoknak. A könyv tehát mankóként szolgál a lányok számára, hogy magabiztosabbak legyenek és merjenek nagy célokat kitűzni maguk elé, mert nekik is joguk van kíváncsinak és kreatívnak lenni, merész felfedezéseket tenni, professzorrá, állatorvossá vagy autóversenyzővé válni, vagyis kitörni a hagyományos női szerepekből és követni az álmaikat. Fontos, hogy tudják, milyen akadályok állnak az útjukban, de ugyanilyen fontos, hogy tudják, ezek az akadályok nem áthághatatlanok. Másrészt a könyv mankót nyújt a fiúknak is, hogy felismerjék: a lányok semmivel nem kevesebbek náluk. A nagy cél ugyanis nem az, hogy a feminizmus a nemek háborúja legyen, hanem épp ellenkezőleg: a nőknek és a férfiaknak partnereknek kellene lenniük, értékelniük kellene egymás képességeit és ambícióit. Nem állítom, hogy máglyára az összes évszázados és évezredes múltú gyerekmesével, de támogatom az elképzelést, miszerint több olyan gyerekkönyvet kellene publikálni, melyek női protagonistákat ábrázolnak, vagy amelyek hasonlóan elgondolkodtató történetekkel a nemek közötti egyenlőségre hívják fel a figyelmet. Nem ártana egyébként azt is tudatosítani a gyerekekben, hogy nem képességbeli okai vannak annak, hogy az iskolai tananyagban kulcsszerepet kapó történelmi személyek is jellemzően férfiak, hanem egyszerűen az, hogy évezredeken keresztül ilyen volt a társadalmi berendezkedés. Nagyon fontos tehát, hogy már korán beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy nemtől függetlenül bármire képesek lehetnek, ezzel ugyanis még idejében kialakíthatunk egy ideális narratívát. Elena Favilli újságíró és Francesca Cavallo író, színházi rendező 2011-ben alapították meg a Timbuktu Labs néven futó gyerekmédia-központot, melynek a könyvektől a játszóterekig, a mobil-játékoktól az interaktív műhelyekig az a célja, hogy a gondolatébresztő tartalom, a különleges dizájn és a legkorszerűbb technológia segítségével rajzolja újra a gyerekmédia határait. A Timbuktu Labs legújabb kezdeményezése, az Esti mesék lázadó lányoknak kiadása a közösségi adománygyűjtés történetének legnagyobb könyves sikere lett: a Kickstarteren induló projektre összesen hetven országból több mint egymillió dollár érkezett és a sztorinak még nincs vége, Elena és Francesca ugyanis már egy újabb kötet összeállításán dolgoznak. vikiolvas.blogspot Ez év elején a leggyakrabban elhangzott megállapítás a nőkkel kapcsolatosan az volt, hogy 2017 a nők éve lesz. Aztán a zaklatási botrányok és a metoo-lavina bebizonyította, hogy mennyire messze vagyunk még a valós egyenlőségtől, az egyforma lehetőségektől. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint ez a mesekönyv, aminek a kétezer-tízes évek második felében megjelenve is azt a címet kellett adni, hogy "Esti mesék lázadó lányoknak".  Hiszen még ma is lázadó a többségi vélemény ellen az a lány, az a nő, aki nem fogadja el, hogy puszta neme gátja lenne bármiben is, hogy az egy bélyeg, ami ellehetetlenít. Többrétegű címadás ez. Egyfelől arról beszél, hogy azok a lányok, nők, akik a kötet szereplői, egytől-egyik lázadói voltak a maguk korának, formabontóak a maguk idejében. Igaz, ez esetben az 'Esti mesék lázadó lányokról' lenne a pontos cím. Másrészt viszont, olyan lányoknak -és a szüleiknek- íródott ez a kötet, aki nem akarják azt, ami van. Nem akarnak behódolni a sztereotípiáknak, nem akarnak szép, csöndes, jól viselkedő, kedves, halk szavú kislányok lenni, akik elutasítják a nemi alapú megkülönböztetést, és igen: akiknek nem mosták még az agyát át a sztereotípiák. Akik még nem hódoltak be a mérgező közvélekedésnek, miszerint egy lány szükségképpen gyenge, alázatos, szolgai, nőies szakmákat kell választania, melyek közös jellemzője, hogy kedvességen-szolgálaton alapulnak, és/vagy nem túl nehezek.  Hiszen az agymunka sem "nőies". A fizikai munka pedig végképp nem. Egy mai lány eszmélésekor megtanulja, hogy kék színűt menstruál, és ennek fehér nadrágban dalolva örül,  hiszen emiatt nem kell aggódnia. Ellenben az élet minden egyéb területével, ahol ő Nem Elég Jó. Nem eléggé selymes a haja, nem eléggé szőrtelen a teste, nem elég sovány, nem főz elég jól (mert ki más, ha nem ő-ez így nőies, ugye), nem vezeti elég jól a háztartást (hiszen kinek lenne ez a dolga), lelkileg sem elég erős, hiszen gyakran sír, nem elég jól működik is teste, hiszen puffadás, aranyér és székrekedés is kizárólag a nőket gyötri. Elég csak megnézni egy átlagos reklámblokkot.  Az asszony a világ niggere, írta John Lennon. Felöltöztetjük és táncoltatjuk, 2017-ben is. Ebben a világban, egy átlagos nő keresete csupán 67%-a egy azonos munkát végző férfiénak, és a megalázó bérezés mellett még körülbelül harminc százalékkel több házimunkát is végez, mint egy átlagos férfi, azaz egy harmaddal többet dolgozik. Mindemellett még legyen jó, kedves, fitt, szép, szervező, gondoskodó, éjjel szexi és tartsa össze a családot is, jelentsen bármit is ez a kitétel. Esetleg "nevelje a gyerekeket", három évig otthon, megalázó juttatásért, felvállalva annak ódiumát, hogy a nyugdíja sokkal kevesebb lesz, mintha dolgozott volna ez idő alatt is, de nem számít a majdani nyomorgás! A valaha volt, mindenen szorongó, alulfizetett, hullafáradt és kéket menstruáló fiatal nő öreg korára megtanulja, hogy mi a legfontosabb feladata az életben: feladni mindent, ami őt egyedivé, csodálatossá és megismételhetetlenné teszi. Feladni önmagát.  Ebbe a közgondolkodásba robbant be az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv, ami az évtized legfontosabb gyermekkönyve, ehhez nem fér kétség. Nem lányoknak, minden gyereknek szól, és receptre írnám fel a társadalmunknak, ha tehetném. Minden újszülöttnek adni kellene ingyen, a kelengye legfontosabb darabjaként. A száz különleges nő történetet olvasmányos formában felvonultató kötet nem csupán nagyon fontos, de nagyon szép és szórakoztató is. Gyönyörű kiállításban került a könyvesboltokba, és sorjáznak benne az értékesebbnél értékesebb emberi történetek. Kémek, háborús hősök, aktivisták és írók és asztrofizikusok férnek meg benne jól sportolókkal. Minden történet egy oldalnyi, azaz éppen addig tart,  mint egy esti mese. Azonban, rövidségük dacára, nagyon is inspiráló történetek ezek, a világ minden tájáról. A legfontosabbról szólnak: az egyes, megismételhetetlen emberről, és a benne rejlő lehetőségekről. Felébresztik a kíváncsiságot  a téma iránt a gyerekekben, egyben útmutatást is nyújtanak nekik. Bizonyítékként szolgálnak arra, hogy mindannyiukban benne a lehetőség bármire, és a választásukban a nemük sem akadály.   Az Esti mesék lázadó lányoknak kedves rajzokkal, apró történetekkel rombolja az ártalmas nemi sztereotípiákat, és a középkori közvélekedést. Kötelező elem minden karácsonyfa alá. Első mondat: "A világ lázadó lányainak: álmodj nagyobbat, törj magasabbra, küzdj keményebben, és ha kétségeid támadnak, ne feledd, igazad van!"   Forrás: vikiolvas.blogspot.hu /2017. december 19./Bodó Viki Booklány