Grimm-mesék: A békakirály (1)
A mesékben gyakori motívum a megváltás, erről szól A békakirály című mese is.
A kis királylány beleejti a kútba a kedvenc aranygolyóját, és mindent megígér a békának, csak hozza vissza neki. Az elkényeztetett királylány azt gondolja, úgysem kell betartania azt, amit egy csúf békának fogad meg. Hanem az apja most a sarkára áll, és betartatja vele az ígéretét.
Az elvarázsolt béka minél közelebb kerül a királylányhoz fizikailag, az annál jobban undorodik tőle. Az utálkozás először gyűlöletté, majd dühvé alakul át, és a királylány a falhoz vágja a békát.
|
Üzenete
Ebben a mesében nem áldozatot kell hoznia a női főszereplőnek, hanem önmagát kell legyőznie, olyasmit kell megtennie, amitől eredendően irtózik. Az elvarázsolt férfi az elfogadás által válhat újra emberré.
„Bizonyos értelemben a mese arról szól, hogy ahhoz, hogy valaki szeretni tudjon, először képesnek kell lennie érezni, még akkor is, ha ezek az érzelmek ellenségesek, mert még az is jobb, mint egyáltalán nem érezni.” (Bruno Bettelheim)
A mese üzenete tehát a szeretet átadásáról szól: ahhoz, hogy szeretni tudjunk, először képesnek kell lennünk érezni.
Mint látjuk a mesében, a hercegnő eleinte kizárólag önmagára összpontosít; semmi nem érdekli, csak a labdája. Nem érez semmit, amikor eltervezi, hogy meg fogja szegni a békának tett ígéretét, egyáltalán nem gondol rá, hogy annak mit fog ez jelenteni. Azonban amikor a béka testileg és lelkileg is közelebb kerül hozzá, egyre erősebbek lesznek az érzései, s ezáltal egyre inkább önálló személlyé válik.
Egy hosszú ideig tartó fejlődési szakaszban csak engedelmeskedik az apjának, de egyre erősebben érez; végül pedig függetlenségéről tesz tanúbizonyságot azzal, hogy megszegi apja parancsát. Amint így a királylány önmagává válik, azzá válik a béka is: királyfivá változik.(Boldizsár Ildikó)
A békakirály (2)>
|
|