1.     Mozgásba kell, hogy hozza a gyerek képzeletét Fejleszti az elmét, az intellektust, eligazítást nyújt az érzelmekben, megbékíti a gyermeket a saját félelmeivel és vágyaival (megismeri azokat, fel tudja dolgozni). Ezen keresztül elismeri az élet nehézségeit és ezekre megoldást is javasol. 2.      A mese komplexen érinti a személyiséget Sohasem lekicsinylően teszi ezt meg. Az a tapasztalat, hogy a népmesék a legkitűnőbbek erre. A műmesék közül nagyon kevés éri el ezt a szintet. Jól bevált, ismert népmesékkel kell indítani, azután lehet csak továbbmenni a műmesékre. Igaz, hogy nem abba a környezetben játszódik, de az emberek lelke ugyanaz.   3.      A mese és a valós élet     A gyereknek - amíg felnő - jó néhány pszichológiai problémát meg kell oldania. Le kell győzni önszeretét. - Nárcisztikusság legyőzése: önszeretet, szépséges Nárciszszusz nem tudta, hogy a tó tükörként működik. Nagyon tetszett neki, beleszeretett önmagába. Oedikális komplexus: beleszeret az anyjába (Oedipus királyt kicsi csecsemő korában kitették, amikor visszatért a szülői házba akkor az anyjával hált) Testvérféltékenység Gyermeki függőség problémája (nem tudja eltépni a szálakat a szülőtől) – Jancsi és Juliska története – ha nem megy máshogy elűzik Öntudat kialakítása   4.     A vad ösztönök leküzdésében is segítenek a mesék Amikor a gyerek ráébred arra, hogy ösztönök bujkálnak benne, ködös történetfoszlányok jelennek meg benne. A mese segít rendbe rakni a dolgokat. Mindennapi hiba, hogy a gyerekkel nem közlik, hogy vannak rossz dolgok és mindennek van oka, mi is felelősek vagyunk ezért. Az ember dühös is szokott lenni, ekkor agresszívek, asszociálisak és önzők. A népmesék megmutatják azt a gyereknek, ami rossz, azt ami problémás. A mesék nem félnek attól, hogy elvezessék a gyereket az ösztönvilágba, a műmesék viszont igen. Freudizmus lényege, hogy bizonyítsa, hogy az életben vannak problémák, ezeket kezelnünk kell, akkor is ha ezek elsőnek leküzdhetetlennek látszanak. Felismerjék, többször is neki mehet egy akadálynak, a népmese elősegíti ezt. Azok a mesét, amelyek a küzdelmet mutatják be. Igazságtalanság, igazság szolgáltatás, ezek mutatják a többlépcsős küzdelem lényegét.   5.      Mi a baj a műmesékkel? Miért javasolják kezdőknek a népmesék használatát? A műmesék gyakran megkerülik az egzisztenciális problémákat. Öregedés, halál, örök élet, vágy. Sok mese kezdődik azzal, hogy az öreg király a halálára készül. A Grimmeknél sajnos gyakran vannak ilyen egzisztenciális problémák. A mesék lényegre törően tárgyalják a szülők halálát, nincsen magyarázkodás. Le van egyszerűsítve a szöveg. Kevés az egyéni vonás – öreg király, öreg apó… jellemző az is, hogy kétpólusú világot rajzolnak, bennük van épp úgy a gonoszság, mint az erény. Nem csak a jó ölt testet, hanem a rossz is. A mesék megteremtik a jó és a rossz közti konfliktust. A cselekmény szempontjából kell a jó és a rossz kettőssége, a dinamikusság a konfliktus miatt. A kettőség hordozza az erkölcsi problémát is. A jó mesék mindig hordoznak erkölcsi problémát. A mesehős ennek a problémának a leküzdéséért indul útra. Valójában minden mese megteremti a rossz vonzerejét is. A mesékben ugyanis a rossz ideig-óráig győzedelmeskedik. (Sárkány hatalmas, Hófehérkében a mostohának hatalma van).   6.     Miért követi a gyerek ösztönösen a népmesék hatására a jót? Nem azért, mert fél a büntetéstől, hanem azt mondják, hogy azért, mert belátják, hogy nem éri meg rosszat tenni. (pszichológusok [Freudisták] kimutatták). A jó mesékben szélsőségesség uralkodik. A jó az nagyon jó, a rossz az nagyon rossz. Nem keverjük a kettőt. Ilyen a tanmese is. Az azonban nagyon direkten hangsúlyozza a követendő utat. A népmese nem írja elő, hanem odavezeti hozzá. Nem az a kulcskérdés, hogy „jó akarok lenni”. A jó mese után felteszi magában a kérdést, hogy „kire akarok hasonlítani”?   7.     A morális mesék Ez is népmese, csak ez egypólusú mese. Nincsen benne jó és rossz. Olyan főhős van, akiben van egykis jellemhiba. „Égig érő paszuly”, „Csizmás kandúr”. Mire tanít ez a mese? Reményt kelt, abban a kisgyerekben, aki nem érzi magát tökéletesnek. (esetlen, kisebbségi érzésekkel küzd). Boldogulásra segítenek.   8.     A mese vége Mindig van egy-egy retorikai fordulat, ami fontos. Ilyen mesebefejezések: „Még ma is élnek, ha meg nem haltak”. „Attól fogva boldogan éltek egész életükben. „ „Azután még sokáig éltek örömben és boldogságban.”    Forrás: Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek