– Hű, de szuper! – ámuldozott. Nézegette, körbejárta, csengetett a csengőjével, még meg is simogatta.   – Én már tudok ilyennel biciklizni! – hencegett Peti. – Mutasd meg! – kérte Dani. – Most nem akarom – felelte Peti, azzal felpattant a futóbiciklire, és elgurult vele. – Én is tudok! – kiáltotta Dani Peti után. – Nem tudsz! – rikkantotta a messzeségből Peti. – De igenis tudok – dünnyögte az orra alá Dani. Dani megfogta a pedálos bicikli kormányát, és körbesétálta vele az udvart. Még sosem ült tekerős biciklin. De nagyon szerette volna kipróbálni! A többiek vidáman karikáztak körülötte a futóbiciklikkel, robogtak a kismotorokkal. Rendőr bácsisat játszottak. Az óvó néni volt a rendőr, ők meg a kisautók. Amikor az óvó néni a magasba emelte a kezét, és azt kiáltotta: piros, az autók megálltak. Amikor pedig leengedte, és azt mondta: zöld, berregve elindultak. Dani is szeretett volna velük játszani, de a pedálos bicikli túl magasnak, túl imbolygósnak látszott. Amikor aztán mégis rámerészkedett az ülésre, csak pipiskedve ért le a lába. Hiába próbálta a pedált meghajtani, a bicikli folyton elbillent alatta. – Segítsek? – kérdezte az óvó néni. – Egyedül is tudom! – bizonygatta Dani. De mivel a pedálozás sehogy sem sikerült, úgy próbálta hajtani, ahogy a futóbiciklit szokás. Lassan haladt, mert alig ért le a lába, és folyton beleakadt a pedálba. Dani igazi nagyfiúnak érezte magát a pedálos biciklin! Nagyon büszke volt magára! Amikor a gyerekek lassan kimotorozták, kifutóbiciklizték magukat, leparkoltak a garázsba, és szaladtak csúszdázni, homokozni, mászókázni. – Gyere játszani! – hívta Peti Danit is. – Nem érek rá – felelte Dani. – Sok dolgom van. Dani egész délelőtt a pedálos bicikli mellett maradt. Megvizsgálta a láncát, megnyomkodta a kerekeit, hogy nem laposak-e, meghúzta a kézifékeket, és amikor az óvó néni kis vödörben vizet hozott, a törlőronggyal szép csillogósra fényesítette. Az öltözőben, ebéd közben, de még fogmosáskor is a pedálos bicikliről álmodozott. Csak nehezen nyomta el az álom. Álmában is a biciklin ült. A pedáloson! A lába ügyesen forgott körbe-körbe. Csak hajtotta, tekerte! Az egész világ tátott szájjal csodálta! Mire felébredt, a többiek már az asztalnál uzsonnáztak. Dani felült az ágyban. Amikor az óvó néni odahajolt hozzá, hogy átöltöztesse, Dani belesúgta a fülébe: – Tudok biciklizni! Az udvaron aztán a bicikli egyszer csak elindult alatta. Az óvó néni volt a rendőr bácsi, a gyerekek motoroztak meg futóbicikliztek körülötte. Dani pedig kerekezett, karikázott a pedálos biciklin, és még akkor sem állt meg, amikor a rendőr bácsi azt mondta: piros!   VISSZA AZ ÓVODAI ÉLETHEZ>>