kulturnasi.blog
GYEREK MÉG AZ IDŐ! TIKK-TAKK, TIKK-TAKK... GYEREKNEK AZ IDŐ
BOSNYÁK VIKTÓRIA (írta) és DUDÁS GYŐZŐ (illusztrálta): TIKK-TAKK - TENGERNYI TUDÁS
A cím és a borító már sejtet valamit. Itt főként az analóg óráról lesz szó! A tengernyi jelző és a kék medve pedig kapcsolódást mutat a szerzőpáros Tengernyi kaland c. sorozatához (Fókuszban a kókusz 1. rész). Olyannyira, hogy a sorozat három főszereplőjéből kettőnek a párbeszéde foglalja keretbe a könyv történetét. Rezső, az oposszum, azaz a Bolhás vasmacska csaposa és Körtemájer-Sercli Pál kapitány, a kék medve beszélgetése nyitja és zárja a könyvet, ahogy Rezső a kocsmáját. A pult egyik oldalát sikáló Rezső hadilábon áll az óra leolvasásával. A pult másik oldalát támasztó kék bundájú kapitánynak viszont épp van egy történet a tarsolyában Paliról a medvebocsról és az időmérőről, ami Rezső, az erszényes patkány kiokosítását jótékonyan segítheti a számlapos óra misztikumával kapcsolatban.
Palika a kék jegesmedvebocs (minő meglepetés, vagy nem?), Minuta macsek és Tempusz kutyus vicces kalandjai során nemcsak a szereplők, de az olvasók is megértik és játékosan megtanulják a digitális és analóg óra elméletét és leolvasását. Mondhatni mutatós tudást szereznek majd.
Már a beszédes névválasztások is szellemesek és az említetteken kívül még lesz pár igazi kuriózum! Roppant vicces a szöveg és a képi megjelenítés is a könyv egészében. Igazán jó az együttműködés az író és az illusztrátor között, a humor és az intellektus azonos hullámhosszán mozognak és alkotnak.
A meseregény ügyesen mutatja be az idő fogalmát és mértékegységeit nap-óra-perc felbontásban. Ha tanulás közben még meg is ízlelhetünk alma formájában mondjuk egy negyedórácskát, biztos, hogy jobban rögzül a megszerzett tudás. Érdekes a könyvben is felmerült kérdés, hogy 15 perc vagy fél óra elfogyasztásával mennyi vitamint vehetünk magunkhoz? Egy negyedóra milyen módon ehető még meg, netán narancs, paradicsom, kivi vagy akár zöldség formájában is?
Az időbeosztáshoz, mint tudjuk nélkülözhetetlen az óra ismerete. Szükségünk van egy órára ahhoz, hogy megtudjuk mikor, minek van itt az ideje. A térben és időben való eligazodás sok területen nyújt fogódzót számunkra, a gyerekeknek ráadásul különösen fontos a tér-idő tájékozódás, ennek a hiánya sok tanulási nehézség alapja lehet.
Palika, Minuta és Tempusz magukra maradnak egy hosszú hétvégére, mert Pali szülei elutaznak. Ám előtte a mutatós és digitális óra lényegét és értelmezését elmagyarázzák kisfiuknak. Majd egy időbeosztással ellátott feladatlistát is kap a medvebocs, amit a szülők távozása után a két hóhányónak (Tempusz és Minuta) köszönhetően alaposan össze is kutyulnak. Elképesztő időpontokban, meglehetősen furcsa dolgokat visznek véghez. Az olvasó garantáltan jól fog szórakozni.
A kék jegesmedvebocs és barátai kalamajkásra sikeredett hosszú hétvégéje alatt a képtelen időpontokban művelt bohókás jeleneteik időponttal ellátva a történet képregényes részeiben találhatóak. A gyerekek a rajzos történetelemek között az egyes oldalak alján instrukciót kapnak, hogy keressék meg mi történt adott időpontban, pl.: „Keresd meg, mi történt délelőtt fél tízkor!” A történetek időpontját annak kezdetén, a lap tetején hol digitális óra, hol analóg óra jelzi. A keresgélés és a leírt és -rajzolt vicces események olvasása közben észrevétlenül rögzül mindkét óra leolvasási technikája.
A rendszertelenségben végül mégis rend kerekedik mindenki fejében, olyannyira, hogy az óra leolvasásán kívül a szereplőknek (esetleg az olvasóknak) még tengerész alapkiképzésben is részük lehet, ugyanis a felnőtt felügyeletet a szülők megszervezték, csak a nagydumás hajóskapitány nagybácsi érkezése kicsit váratott magára. A hosszú hétvége befejeztével a nagy romeltakarítás és rendrakás pedig elodázhatatlan lesz, hogy Palika szüleinek idegei is kisimulhassanak.
Feltehető a kérdés ugyan mi szükség van még az analóg órákra, amikor minden okos és kevésbé okos eszközön is megtaláljuk már a digitális órajelzést, aminek értelmezését megtanulva, az eszközre pillantva játszi könnyedséggel már tudjuk is mennyi az idő. Az analóg óra ismerete azonban, ha tetszik, ha nem, hozzátartozik az alapműveltséghez. Egyáltalán nem haszontalan, poros ismeret érteni és leolvasni hány óra van.
A családot segítségül hívva, matematika-fizika szakos tanár nagymamával beszélgetve megerősítést kaptam, hogy a klasszikus óra sok rejtett és láthatatlan ismeret átadására alkalmas az időbeosztáson és tér-idő tájékozódáson kívül. Segítségével tanítják meg az idő fogalmát, szabályos és periodikus mozgását. A mutatók segítenek abban, hogy a gyerekek megértsék az idő örök körforgását, a folytonosságot. A matematikában nélkülözhetetlen a kör és részei fogalmának, a szög és szögmérés elvének elsajátításához és az egyenes arányosság megértéséhez az egész, a fél vagy a negyed között. A fizikai jelenségeket se hagyjuk ki! A körmozgás, a periodikus mozgás, mind az analóg óra ismeretén alapulnak. Ugye nem is gondolná az ember, hogy mennyi fontos dolog észrevétele és észrevétlen megtanulása rejlik a mutatós óra megismertetésében?!
Nem beszélve arról, hogy nap, mint nap találkozunk mutatós órákkal a köztereken, vasútállomásokon, sportlétesítményekben, tantermekben. Építészeti csodáink, örökségeink értékükből veszítenek, ha idővel értelmezhetetlen lesz gyerekeink számára mit keres Londonban a Big Ben tetején egy mutatós számlap vagy mi a csuda akar lenni a prágai városháza falán az Orloj és hosszú még a sor.
1. kép: Big Ben, London 2. kép: Orloj, csillagászati óra, Prága
A Tikk-takk izgalmas és játékos formában segíti az analóg és digitális óra leolvasásának technikáját és a képregényes játékkal hatékony gyakorlást is nyújt annak elsajátításához. Ez esetben mindkét tudás, a modern és hagyományos is megfér egymás mellett és mindkettőre szükségünk van. Előzetes tájékozódás nélkül soha ne lépjünk át avíttnak tűnő ismereteken és ne dobjuk rögtön sutba a régit, mert van már új helyette.
|