A fiú, akit elvarázsolt a zene |
|
2020.08.14. 00:01 |
 Írta: Mészöly Ágnes, illusztrálta: Bertóthy Ágnes. Naphegy, 2019., 48 oldal
 Bartók varázserejének nyomában
Bartók Béla nem az a művész, akiért a mai gyerekek feltétlenül rajonganak. Neve mellett az ének-zenei tankönyvekben egy szomorú, zárkózott tekintetű alak portréképe szerepel, atonális műveiről és a zongoraiskolákban használt Mikrokozmoszról pedig nem mondható, hogy léleksimogatók lennének.
Mészöly Ágnes A fiú, akit elvarázsolt a zene című könyve úgy próbálja közelebb hozni a 6-10 évesekhez a zeneszerzőt, hogy elmeséli, mitől olyan szuggesztív az a fekete tekintet és mi az oka annak, hogy a bartóki zene gyakran egy darabjaira hullott világ disszonáns harmóniáját adja vissza.
|
|
A fiú, akit Karácsonynak hívnak |
|
2020.08.09. 22:45 |
Írta: Matt Haig, illusztrálta: Chris Mould. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2016., 270 oldal
 Egy varázslatos mese, amely vissza tudja csempészni a karácsony csodáját az olvasó lelkébe
"A képtelenség nem más, mint az elképzelhető, amit egyelőre még elképzelhetetlennek találsz".
A csodák csak akkor történnek meg, ha hinni kezdesz bennük. Ez a könyv pedig olyan varázslatos, hogy tényleg elkezdesz hinni a csodákban, főként azért, mert eszedbe juttatja, hogy az igazi csoda benned van, csak elő kell varázsolnod magadból.
Matt Haig meséje azon kevesek közé tartozik, amely eljut a szívedhez, előhozza belőled a gyermeki énedet, és úgy érzed, mindenképpen ki kell próbálnod, milyen rénszarvason repülni, Koboldfalván meseszerű életet élni, megajándékozni a gyerekeket, és mindeközben megtalálni saját magadat.
Ez a sajnos túlságosan rövid könyv (270 oldal az egész) tökéletesen meg tudja adni az olvasónak azt a karácsonyi hangulatot, amelyet hiába keres a teljesen kiüresedett ünnepi készülődés során. Mert a karácsony a szeretetről szól, és arról a szívet melengető érzésről, hogy boldoggá teheted azt, akit megajándékozol, függetlenül attól, hogy milyen értékű dolgot adsz neki. Minden sziruptól mentesen emlékezteti az olvasóját ez az aranyos kiadvány arra, hogy az ünnep a lelkünkben születik meg, minden más lényegtelen.
|
|
A Hold legsötétebb oldala |
Könyvkritikák blog |
2016.08.23. 01:23 |
Írta: Sally Gardner, illusztrálta: Julian Crouch, fordította: Pék Zoltán. Kolibri Kiadó, 2013., 282 olddal
Standish Treadwell egy olyan világban él, ahol a diszlexiája és különböző színű szemei miatt a tisztátlanok közé sorolják. Egy olyan világban, ahol a gondolkodás és a tudás bűn, így ha kicsit is kitűnsz a tömegből, elpusztítanak. Nagyapjával együtt a Hetes Körzetben élnek, ide költözik Hector a családjával.
A két fiú hamarosan jó barátokká válik, mindaddig, amíg focilabdájuk át nem repül a várost körülvevő falon, amelyen Hector, hogy visszaszerezze játékukat, átmászik. Innentől kezdve nem csak ők, hanem családjaik is nagy veszélynek vannak kitéve, mert az Anyaföld nem tűri az ellenszegülést.
|
|
A hó fogságában |
Könyvkritikák blog |
2017.07.08. 21:29 |
Írta: Nógrádi Gyögy. Móra Könykiadó, 2013., 136 oldal
A történet nem is lehetne aktuálisabb: Karácsonykor a tizenkét éves Krisztinek le kell utaznia a nagymamájához falura, amíg szülei egy bécsi szállodában élvezik az apa főnökének vendégszeretetét. A lány gyűlöl Maminál lenni: büdös van, korán kell lefeküdni, a WC az udvar végén található, az egyetlen lehetőség az unaloműzésre pedig a tyúkkopasztás. Szerencsére csak egy éjszakát kell túlélnie, ám a túlélés rövid időn belül véresen komollyá válik.
A hóvihar ugyanis megbénítja a forgalmat, ezzel elzárva a külvilág elől a tanyát. Mami ráadásul meg is betegedik, így Krisztinek minden lélekjelenlétére szüksége lesz, hogy átvészeljék az éjszakát.
|
|
A kék bolygó története |
Rádai Andrea |
2016.07.12. 18:28 |
Írta: Andri Snaer Magnason, illusztrálta: Kovács Katalin. Koinónia Kiadó, 2011., 120 oldal
 LENNI VAGY VENNI?
A nyugati típusú demokrácia, a populizmus csapdái, a fogyasztói társadalom visszásságai, a rövidlátó, harmadik világgal szembeni paternalizmus allegóriája, a bolygót fenyegető ökokatasztrófa – mindez egy humoros, kedves tündérmesében.
Andri Snaer Magnason regénye a Koinónia magyar kiadása előtt huszonkét országban jelent meg, és az első olyan gyerekkönyv, mely elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat.
Népszerűsége feltehetően annak köszönhető, hogy sikeresen ötvözi az ősrégit az ordítóan aktuálissal: a gyermeki pszichébe hatoló tündérmesei-bibliai motívumokat (kiűzetés, próba, áldozat, megbocsátás stb.) a XXI. századi társadalmat érintő, elsősorban környezetvédelmi problémákkal.
A Föld jövőjével kapcsolatos aggodalmak, mint például az éghajlatváltozás vagy a nem megújuló erőforrások kimerülése valószínűleg sokkal zsigeribb félelmeket keltenek a regény potenciális olvasóiban, a mai gyerekekben, hiszen ők már beleszületettek ebbe a korszakba – így Magnason regényének is komolyabb a tétje számukra.
|
|
A kék hajú lány |
Nagy Boldizsár |
2015.05.24. 14:18 |
Írta: Dóka Péter, illusztrálta: Lakatos István. Móra Kiadó, 2013
 Egy újabb szimpatikus mikroközösség életébe leshetünk bele A kék hajú lányt olvasva. Dóka Péter szintén viszonylag új név (bár a Betyárvilág, a Hogyan lettem médiasztár és Az ellopott zsiráf rajongói most felszisszennek, szóval akkor módosítanék:) legalábbis a hazai A-listás ifjúsági szerzők között.
A kék hajú lány viszont olyan remekmű, amit nehéz lesz majd megkerülni ezek után: már a témaválasztása miatt is.
|
|
A kislány, aki meg akarta menteni a könyveket |
konyvkritikak.blog |
2020.08.20. 06:49 |
Írta: Kerstin Lundberg Hahn, illusztrálta: Lisa Aisato, fordította: Papp Vera-Ágnes. Scolar, 2019., 64 oldal
 Különleges, az olvasás szeretetét hirdető mesekönyv jelent meg a napokban a Scolar Kiadó gondozásában.
Anna hamarosan betölti a tizedik életévét, ám rettentően fél a születésnapjától. Ugyanis van egy visszatérő rémálma: megöregszik, porrá lesz és elfújja a szél. Az élet gondjai elől a könyvek világába menekül, hiszen ott újból és újból életre keltheti a hősöket, új barátokra tehet szert.
Egy nap, a könyvtárban szemtanúja lesz, hogy az öreg Milton Berg a raktárba viszi azokat a könyveket, amelyeket senki nem kölcsönöz ki, hogy megsemmisítse. Anna Monsen nénivel, a könyvtárossal közösen új tervet eszel ki, amivel megmentheti a könyveket. Amikor kezébe kerül egy titokzatos szerző még titokzatosabb műve, a kislány élete egy csapásra megváltozik.
|
|
A lány, aki nem beszélt (1) - Mesepirulák |
Tóth Zsuzsanna |
2016.07.08. 17:32 |
Írta: Elekes Dóra, illusztrálta: Kun Fruzsina. Csimota, 2015., 40 oldal
 Hogy a meséknek gyógyító erejük van, azt jószerivel mindannyian tudjuk. Bár, be kell vallanom, hogy mostanában kissé megrendült a bizalmam e téren. Lépten-nyomon bukkantam fájóan primitív, rikítóan giccses vagy kifejezetten gyötrelmes, lebutított, rossz mondatokkal teli, mesekönyvnek nevezett valamikre. De tartotta bennem a lelket, hogy bizton tudom, a jó mesék vannak többségben.
És nagy örömmel töltött el, hogy éppen egy ilyen került elém. A lány, aki nem beszélt című történet, Tóth Krisztinamunkája, a cigány mesék világát idézi meg.
Tóth Krisztina költő, és a költő prózában is zenél. Mondatai jóízűek és varázslatosak egyszerre, nem nélkülözik sem a szépséget, sem a humort. Mert bár fafejűék felhördülhetnek azon, hogy miket is mondanak benne, bízom abban, hogy minden szülő és pedagógus megérti az alábbi mondat valódi jelentéstartalmát: „Ne haljál meg – mondta az ember –, mert nagyon megverlek!”
|
|
A lány, aki nem beszélt (2) |
Lovász Andrea |
2016.07.08. 17:38 |
A cigány népmesék archaikus világa és nyelve ötvöződik a szerző egyéb prózáiból ismert, szikáran tárgyiasító, ám mégis megrázóan lírai világlátásával és hangjával – s mindezt úgy, hogy közben mese lesz belőle: egy lány születésének, örökbefogadásának, saját maga és családjai megtalálásának története.
A téma értelemszerűen maga is erős érzéseket és sok-sok kérdést generál: az erdőn született, majd örökbefogadott lány nem ismeri az emberi szót, csak az erdei beszédet egészen addig, míg testvérei segítségével meg nem fejti saját származásának titkát. A szigorú, hármas tagolású rendben minden mozzanat és minden stáció nélkülözhetetlen: a lány önelfogadása és integrálódása csak így, ezeket bejárva lehet teljes.
|
|
A lány, aki nem beszélt (3) |
Lapis József |
2016.07.23. 16:02 |
 A lány, aki beszélt
A gyerekirodalomban (elsősorban versei révén) régóta otthonosan mozgó szerző 2015-ben több gyerekkönyvet is megjelentetett, és ezek közül egyik sem nevezhető éppen szokványosnak. Az Orrfújós mese (Sanoma) egy takonycsalád ügyes-bajos dolgain keresztül, szellemesen mutatja be a fertőzés kellemetlen következményeit, a bacilusterjedés leginkább járható útjait.
A másik két kiadott kötetben még nehezebb témák kerülnek elő, nyugodtan kijelenthetjük, hogy hiánypótló módon. Sok szülő és szakember panaszkodott régóta arra, hogy bizonyos, gyermeket és szülőt egyaránt komoly próba elé állító élethelyzetek, kemény kérdések gyerekirodalmi művek segítségével történő feldolgozására, átbeszélésére egyszerűen nincs mód, hiszen ezek a problémák nem kerülnek be a gyerekkönyvek világába (legalábbis magyar nyelven, hazai szerzők tollából).
A Csimota kiadó fontos kiadványaiban több tabutéma megjelenítésére vállalkozott az utóbbi években (a másság különféle formái, a háború, a szülői alkoholizmus, a Down-szindróma stb.), s Tóth Krisztina tavalyi köteteivel a Móra kiadó is jelentős mértékben járult hozzá az ügyhöz. Az Anyát megoperálták egy kislány szemszögéből, őszinte, gyermeki előadásban egyszerre komolyan elgondolkodtató és derűs módon szól a daganatos betegség jelentette családi krízisről. A lány, aki nem beszélt pedig az örökbefogadás helyzetét járja körül mesei keretben.
|
|
A láthatatlan hős - Egy igaz ember budapesti története |
Könyvkritikák blog |
2016.07.08. 21:47 |
Írta: Luca Cognolato, Silvia Del Francia, fordította: Todero Anna. Manó Könyvek, 2015., 200 oldal
 A harminchat igaz ember mondájával először egy skandináv krimi, Az utolsó igaz ember kapcsán találkoztam, azóta próbáltam minél több érdekességet megtudni erről a legendáról. Most, évekkel később újra szembejött velem, ezúttal egy ifjúsági regény képében, amely egyben a II. világháború idején is játszódik. Utóbbi pedig különösen közel áll az érdeklődési körömhöz, így biztos voltam benne, hogy előbb-utóbb elolvasom én is A láthatatlan hőst.
Giorgio Perlasca Budapesten élt a II. világháború ideje alatt. Az olasz férfi a spanyol nagykövetségen kért segítséget, hogy hazajuthasson a családjához, ám látva azt, hogy a nácik hogy bánnak a fővárosban élő zsidókkal, úgy döntött, elhalasztja az utazást, és a tőle telhető legnagyobb segítséget adja. Spanyol ál-állampolgárságát megszerezve otthont és biztonságot teremtett a hispán állam által védett házakban. Ám nem sokkal később a nagykövet, akit addigra már a barátjának nevezett, belpolitikai okuk miatt kénytelen Ausztriába utazni, ezzel pedig megszűnik a védelem. Ám Perlasca egy bátor döntésnek és egy hazugságnak köszönhetően szembeszáll a nácik uralta kormánnyal, ezzel pedig több mint ötezer zsidó ember életét menti meg.
|
|
A legkisebb boszorkány |
Lovász Andrea |
2018.02.10. 23:27 |
Írta: Lázár Ervin, illusztrálta: Molnár Jacqueline. Móra Könyvkiadó., 2016, 64 oldal
 Lázár Ervin A legkisebb boszorkánya híven követi a népmeséket, a szerző Ámi Lajos mesemondónak ajánlja a szöveget. Nem a meseirodalom és gyermekirodalom találkozásáról van szó, ez a mese az ismert „királyfi és királylány egymásra talál” sémán túllépve e cselekményváznak érzelem- és részletgazdag kidolgozása.
A valamikori mesemondó egy királyfi történetét mesélte, abban a mesében a megingathatatlan hős cselekedetei (vö. MNK 400C* Világhírű Szép Miklós) mellett nem volt helye semmiféle elhajlásnak.
A mesevilágban kölcsönös a hősök szerelme, az eleve elrendeltetés:
„Tudom én azt, Király Kis Miklós, a világ kezdete óta, és tudtam, hogy éppen ma jössz” (43.) – ez a mesei determinizmus semmiféle érzelmi alapú kérdésfelvetést nem tesz lehetővé.
E (mesei) világrend ellen lázad a legkisebb boszorkány, aki beleszeret a hősbe, és ezért bűnhődnie kell: Anya Banya széllé változtatja.
|
|
A lélekdoki - A megváltó 1. évad |
Fráter Zsuzsanna |
2020.08.12. 03:45 |
Írta: Marie-Aude Murail, fordította: Burján Monika. Könyvmolyképző, 2019., 288 oldal
 Hörcsögök és lelki bajok
Marie-Aude Murail A lélekdoki című legújabb regénye júniusban jelent meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, augusztusban pedig a Szívünk rajta program a hónap könyvévé választotta a kamaszoknak szóló, Rád talál kategóriában. Ezt a kitüntetést azok a kötetek kapják, amelyek képesek ezt a korosztályt érzelmileg bevonni, véleményformálásra késztetni, motiválni, inspirálni őt. A méltatás után különösen kíváncsi lettem a kötetre.
Miről szól?
A regény két főhőse: Sauveur Saint-Yves, a 190 cm magas, csupa izom, fekete klinikai szakpszichológus és a nyolcéves kisfia, Lazare, akit egyedül nevel. Sauveur magánrendelőjében egymásnak adják az emberek a kilincset. A sok depressziós, fóbiás, anorexiás, álmatlanságban vagy másban szenvedő páciens között azonban a férfinak nemigen jut ideje a saját életére, sokszor még a kisfiára sem. A gyakran magányos Lazare ezért délutánonként a rendelő ajtaja mögött kucorogva hallgatózik, és izgalmas szappanoperaként kíséri figyelemmel a páciensek életének alakulását: az önvagdosó Margaux-ét, az iskolafóbiás Elláét, a kilencévesen is még bepisilő Cyrille-ét, a hiperaktív Blandine-ét és a többiekét, akiken az apja segíteni igyekszik.
|
|
A londoni óriáskerék rejtélye |
|
2020.08.09. 14:22 |
 Írta: Siobhan Down, fordította: Szabados Tamás. Pongrác, 2010., 280 oldal
 Ted, egy fiatal srác, akinek az agya más operációs rendszerrel működik (jól tippelem, hogy autista?) szüleivel és nővérével, Kat-tel éli békés mindennapjait.
Egy délelőtt levél érkezik hozzájuk, amely egy igazi hurrikán érkezését tudatja velük. A hurrikán nem más, mint Ted anyjának nővére, Gloria néni, aki fiával, Salimmal együtt Amerikába akar költözni, de előbb el akarnak búcsúzni a családtól, így pár napot Londonban töltenek Tedéknél.
Megérkezésüket követő második napon ellátogatnak a Szemhez, vagyis a londoni óriáskerékhez, mivel Salim még soha nem utazott rajta. Szerencséjükre nem kell kivárniuk a sort, mivel egy férfi felajánlja nekik, hogy odaadja az ő jegyét, mert nem mer felülni.
|
|
A magyar festészet története fiataloknak |
Baranyi Katalin |
2016.07.09. 18:22 |
Írta: Horváth Gyöngyvér. Holnap Kiadó, 2015., 176 odal
 Ez a színes, sok képpel illusztrált kézikönyv egyszerre diadal és fiaskó, ám úgy vélem, mindenképpen ott a helye az érdeklődő diákok, főleg a középiskolások, de minden, a művelődést szerető ember könyvespolcán.
A kiadó új, a fiatalokat megszólító és megcélzó sorozata (amely a festészet után a magyar építészet, zene, színház és népművészet rövid összefoglalóit ígéri) egyszerű, ám szakszerű szöveggel, sok-sok képpel és vidám illusztrációval igyekszik megismertetni témáját azokkal, akik még nem foglalkoztak vele, de felidéz és össze is foglal, így azoknak is praktikus, akik gyorsan fellapozható kézikönyvet keresnek.
A festészettörténet szerzője külföldön is elismert művészettörténész és tanár: így életrajzai és műelemzései mértéktartók, egyszerre komolyak és közérthetők, kedvcsinálók és sokoldalúak.
|
|
A majdnem halálos halálsugár (1) |
Herédi Károly |
2016.07.08. 17:55 |
Írta és rajzolta: Lakatos István. Kolibri Kiadó, 2015., 176 oldal
 Jó nagy hülyeség, de ez egy könyv
Ellentétben Lakatos előző regényeivel, itt sem teológiai sem filozófiai jelentésréteggel nem szembesülünk, A majdnem halálos halálsugár cím pedig a valódi egzisztenciális tétet is kioltja, hiszen bár többször is halálos fenyegetéssel kell szembenézniük a karaktereknek, biztosak lehetünk benne, hogy mindannyian túlélik a kalandot.
Lakatos sem saját magát, sem a művét nem veszi teljesen komolyan: abszurd humorral megspékelt, pörgős kalandregényt hozott létre.
|
|
A majdnem halálos halálsugár (2) |
Könyvkritikák blog |
2016.07.08. 18:02 |
|
Történetünk helyszíne a Messzi-messzi Nagyváros, ahol a csatornákban veszedelmes kardfogú csigák élnek, a sötétben dickensi alakok bújnak meg, akik a gyerekeket koldulásra kényszerítik, és ahol őrült tudósokba ütközünk minden sarkon. Itt él egy kislány, Emma, aki egy véletlen folytán megismerkedik a feltalálóval, Nikola Teslával, akinek hírnevénél csak a hírnévre vágyakozása nagyobb. Itt él még Barnabás gyerek, Lőrinc, a vízidisznó, és Tesla kutyája, aki pontosabban már csak egy csaholó agy. Amikor Doktor Krov és Balázs, a világ leggonoszabb pandája együtt világuralomra törnek, hőseinknek minden erejükre szükségük lesz, hogy megmentsék a világot.
Lakatos István neve sokunknak ismerős lehet. Ha nem is regényeiről (Dobozváros, Óraverzum), illusztrációról (Ljudmilja Ulickaja mesekönyvei vagy a saját készítésű képregénye, a Lencsilány) mindenképpen be kell hogy ugorjon, kiről is van szó. Jellegzetes rajzstílusával a hazai alkotók egyik gyöngyszemei közé tartozik, ehhez párosult most egy abszolút abszurd, elmebeteg humorral megáldott ifjúsági regény, amely a világon bárhol megállná a helyét. (És micsoda meglepetés: ahogy utána néztem az életrajzának, kiderült, hogy a szülővárosomban végezte általános iskolai tanulmányait!)
|
|
A majdnem halálos halálsugár (3) |
|
2015.06.28. 11:09 |
Írta és rajzolta: Lakatos István. Kolibri Kiadó, 2015., 176 oldal
A szöszi világmegmentő és a csaholó agyvelő esete
A kisregény 9+-os, főhőse egy kislány, Emma, aki egy véletlen baleset folytán a híres feltaláló Nikola Tesla laboratóriumában találja magát.
Tesla egyébként reneszánszát éri az ifjúsági irodalomban, a Tilos az Á-nál tavaly jelent meg például Neal Shusterman és Eric Elfman Tesla padlása című könyve, ami egy trilógia első darabja, és ugyancsak tavaly jött ki a Vivandra és a Cerkabella gondozásában a Nick és Tesla sorozat első része, a Nick és Tesla veszélyes laboratóriuma.
A könyv kislányhőse amúgy egy hivatásos tolvaj, aki azonban nem önszántából cseni el a tárgyakat, hanem mert a föld alatt élő, undorító Sperhakni Alfonz erre kényszeríti. Hamar kiderül, hogy hőseinknek nem csak velük kell megküzdeniük, hanem egy őrült doktorral, Doktor Korvval is, aki a majdnem halálos halálsugár segítségével akarja átvenni a hatalmat a város felett.
A könyvet tulajdonképpen egy csomó apró, mégis vicces vagy meghökkentő dolog teszi eredetivé, úgyhogy innentől pontokba szedem, mitől is különleges annyira ez a könyv:
|
|
A Mindentvarró Tű |
Lovász Andrea |
2016.10.05. 19:54 |
Írta: G. Szász Ilona, illusztrálta: Szegedi Katalin. General Press Kiadó, 2010., 36 oldal
G. Szász Ilona varrókisasszonyának már a világa is miliő inkább: dámák, milimárik, jegesemberek, masamódok, hölgyfodrászok, továbbá úri varrószalonok, bérkocsik és bonbonierek által meghatározott fizikai, narratív és szemantikai koordináták köré épül. A varrókisasszony Málika, vőlegényét, a Cérnácska Szabócskának becézett szegény, ám nemes lelkű szabólegényt Stircz Józsefnek hívják (ennél a fércelésnél mennyivel előkelőbb a Klotild nagysága által protezsált Paszomány Tivald...).
Kettőjük egybekelésének akadálya csupán Málika szigorú tekintetű apjának tett ígérete, miszerint csak ahhoz megy férjhez, aki elhozza neki a Mindentvarró Tűt. Szabócska tehát elhagyja e tejszagú, rózsás huszerett-miliőt („Málika, kegyedért a csillagokat is lehoznám az égről!" - „Örökké várni fogom magát, Józsi!"), és átlép a mesék világába.
|
|
A muter meg a dzsinnek |
Nagy Boldizsár |
2015.05.24. 14:50 |
Írta: Elekes Dóra, illusztrálta: Kun Fruzsina. Csimota Könyvkiadó, 2015., 40 oldal
Legjobban Elekes Dóra egy olyan ellenséget idézett meg, ami kortárs felnőttirodalmunkat már jócskán átitatta, de gyerekirodalmunkban még csak most merészkedünk a közelébe: a tízéves elbeszélő kislánynak ugyanis az édesanyja alkoholizmusával kell megküzdenie.
Aki olvas angol nyelvű gyerekkönyveket is, vagy kapott már ajánlott irodalmi listát az Anonim Alkoholistáktól esetleg az Al-Anon Családi Csoporttól (ahová az alkoholisták hozzátartozói és barátai járnak), az találkozhatott már olyan, 13 év alattiakat célzó művel, aminek ez a
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Ez a színes, sok képpel illusztrált kézikönyv egyszerre diadal és fiaskó, ám úgy vélem, mindenképpen ott a helye az érdeklődő diákok, főleg a középiskolások, de minden, a művelődést szerető ember könyvespolcán.
