| 		
		 
 A rendíthetetlen ólomkatona (1)
	
		
			
				
					 Írta: Hans Christian Andersen  
				
					Fordította: Bakonyi Berta  
				
					Kiadó: Alexandra, 2008 
				
					Oldalszám: 32 
				
					  
				
					 "Volt egyszer huszonöt ólomkatona, egytestvér valamennyi, mert ugyanabból az ócska ólomkanálból öntötték mindegyiket. Puskájuk a kézben, szemük egyenesen előretekint, piros-kék egyenruhájuk pompázó szép..." - kezdődik a mese. 
				
					Az utolsó ólomkatona féllábúra sikerült, mivel őt készítették utoljára, és elfogyott az ólom.  
				
					Fogyatékossága miatt a többi játék kiközösítette.  
			 | 
		 
	
 
	  
 
	
		
			
				
					
					
						
						
							A féllábú katona egy gyönyörű balerinába volt szerelmes, aki elérhetetlen volt számára. A gonosz báb észrevette a katona érzelmeit és azon mesterkedett, hogyan tüntesse el a kiközösített ólomkatonát.  
						
							Ekkor kezdődnek viszontagságos utazása a házon kívül. Mire visszakerül a játékokhoz, a balerina belehal a bánatába, hisz ő is pozitív érzelmeket táplált iránta.  
						
							  
						
							Az ólomkatonának pedig már nincs miért továbbélnie, ezért tűzbe veti magát.  
					 
					
						  
					
						  
					
					
						  
					
						Romantikus történet tárul elénk: a megelevenedett játékok cselekedeteiben igaz emberi érzelmeket figyelhetünk meg. A gyönyörű balerina egyedül van, nincsenek barátai, mert mindenki féltékeny rá. Ma is megfigyelhető ez. 
					
						  
					
					
						A féllábú katonát a bajtársai sem kedvelik, lenézik a testi hibája miatt.  
					
						Ma is furcsa szemmel nézik sokan azt, aki más, s aki kilóg a sorból, azt kiközösítik. A külsőségeket fontosabbnak tartják a belső értéknél.  
					
						A gonosz báb, amikor felfedezi a katona és a balerina közti kapcsolatot, nem tűri el féltékenységből kettőjük románcát, hogy már egy féllábú játéknak egy ilyen gyönyörű kedvese legyen.  
					
						  
					
						A mai világban is sokszor megesik, hogy külső erők irányítanak egy kapcsolatot, s nem biztos, hogy a gonosz ármányt túléli ezt. 
					
						  
				 
				
					Andersen viszont az utolsó pillanatban megmenti a két magányos játék eggyüvé tartozását... 
				
					  
				
					Forás: Könyvfalók blog 
			 | 
		 
	
 
	  
 
 
 |