"A Varjúdombi mesékben minden szereplő pozitív, szemben a Kunkorival, ahol a Kandúrvarázsló negatív, legalábbis a mese elején. A Varjúdombi mesékben a szereplők segítik egymást, szolidárisak egymással, például az Esernyős tündérnek Varjúdomb lakói összedobják mindazt, amire szüksége van, a kalóz magányát feloldják. Csodálatos testvéri szolidaritásról szólnak ezek a kis epizódok. Összetartozás-tudatot érzékelek Varjúdomb lakói között." "Varjúdomb az a része a világnak, amelyben még a boszorkány is lehet jóságos. A megírás korában még ellenségekkel voltunk körülvéve, aki nem velünk, az ellenünk. Olyan társadalom, amely nem tudott meglenni ellenség nélkül, tehát mindig teremtett magának ellenséget. Ezzel fordultam szembe. Olyan mesét akartam írni, amiben nincs ellenség, de kreált ellenségkép sincs.  Varjúdombon a hétfejű sárkány hét feje kórus. Tehát nem a népmesék sárkánya született újjá a hatvanas években, amikor az első négy mese Négy évszak négy mese címen jelent meg egy antológiában." A mese beköszöntő versikéje: Mert az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét, csinálva nékem ingerkedő kedvet ahhoz, hogy úgy éljek, ahogy ő élt. Mert ő volt, ő, meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a Nap volt a kalendáriuma, Szél a nagyapja, Parázs meg a húga. A filmsorozat figuráit Heinzelmann Emma tervezte, rajzolta. Elég egyedire sikerült a sorozat a kivágásos technikájú megoldásnak köszönhetően. Művei A mogorva egér (gyermekversek, 1964) Varjúdombi mesék (verses mesék, 1975) Vadgesztenyék (elbeszélések, 1976) Centi (gyermekregény, 1977) Milyen a világ, Iszkiri? (képes mesekönyv, 1977) Történetek hosszú és rövid mondatokban (novellák, 1979) Hétköznapi történet (elbeszélések, 1979) A kisróka (meseregény, 1980) Meleghozók (meseregény, 1980) Centi barátai (gyermekregény, 1980) Gondolat, kép, játék (esszé, 1981) Séta az állatkertben (gyermekvers, 1983) Kunkori és a kandúrvarázsló (meseregény, 1984) A mozgólépcső vándorai (meseregény, 1984) Barangolás a völgyben (kisregény, 1986) Álom-manó (gyermekversek, 1987) Hirtelen ősz (versek, 1991) 1991 (versek, 1992) Parázs a füvön (3 kisregény versben és prózában, 1992) Tükrök által darabokban – Kettős hitvallás (kisregény és versek, 1993) Gyermekirodalomra vezérlő kalauz (1996) Gondolatok a bábjátékról (főiskolai jegyzetek, 1998) Árnyék és kóc (összegyűjtött gyermekversek, 1999) Gyermeklegendárium (1999) Pannonia Christiana (versek, 2000) A bor dicsérete (verses antológia, 2000) Vadak. Talpalávaló regény a régi költők modorában (2003) A kíváncsi királylány (2010) Legújabb művei: A hattyúk tava -CD melléklettel (2015) Háry János - CD melléklettel (2015) Kunkori és a kandúrvarázsló (2015) Régi és új mesék Varjúdombról (2015) Centi és a Csicseri bolt (2014) Kő, kavics - Gyermekversek (2014) Vadgesztenyék (2014)   Tarbay Ede a következő meséket ajánlja a gyermek világirodalomból: Aesopus mesék, Kipling állatmeséi,  Oscar Wilde meséi közül Az önző óriás című mese, a következő korosztálynak: A boldog herceg. Az Andersen mesék közül különösen kedves számára a Bodza anyóka. Rémusz bácsi meséi is időtlenek, bármikor elővehetők. Nem mese, mégis mese John Lawson Eljöhetnél hozzám című amerikai ifjúsági regénye. Írtam róla a Gyermekirodalomra vezérlő kalauz című tanulmánykötetemben is. Remekmű. Van benne egy magányos öregúr, a várostól távol a farmján él. A fia feleségül vesz egy lányt az öreg parancsa ellenére. Ezért kell elmenniük. Egy gyerek, az öreg unokája ösztönösen keresi azt a helyet, amely a szülőföldje. A szülők története megismétlődik, így az öreg, aki az idegen gyereket befogadta és ösztönösen megkedvelte, végül rálő arra a fiúra, akiről nem tudja, hogy az unokája. A történet végén mindenki bizonytalan, az olvasó is, mint a falu népe, mert nem tudni, meghalt-e a fiú, vagy nem.   Forrás: bozokferenc.blogspot.hu