Az új múzeum kialakításakor azt az alapkoncepciót követték, hogy annak minden szegletét betöltse a mese. Ez már a kapualjban elkezdődik, ahol a 250 éves, barokk épület történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. Az udvaron a kút az „élet vizét" szimbolizálja, amellyel nem árt meglocsolni az „égig érő fát”.

A Magyar tündérmese világa címet viselő állandó kiállítás termeiben a kis hősök találkozhatnak a tündérmesék állandó szereplőivel, átvághatnak a sűrű, sötét erdőn, az összes érzékszervüket megmozgató hét akadály leküzdése után pedig elnyerik jutalmukat: elfoglalhatják a királyi trónust.

Létrehoztak egy-egy olvasó-, hallgató- és filmkészítő kuckót is, s a 21. századi gyerekek természetes igényeihez alkalmazkodva a kiállítóterekben szerephez jutnak az informatikai és vizául-technikai eszközök is. Az időszaki kiállítás a magyar mesegyűjtés első száz évét mutatja be. Már októbertől szerveznek író-olvasó találkozókat, színházi előadásokat, drámafoglalkozásokat, de akár születésnapra is kibérelhető a múzeum.

Az elsősorban a 3-12 éves gyerekeket megcélzó intézmény alapötlete Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőtől származik, nélküle ez a vállalkozás nem jöhetett volna létre. Az épülettől nem messze lakó költő álmodta ugyanis a helyszínre a magyar népmesének és a mesekultúrának szentelt intézményt. Közel Benedek Elek szobrához, ami szintén Kányádi kezdeményezőkészségének köszönhetően emlékeztet a magyar népmese nagy gyűjtőjére. Minden mesében kötelezően vannak jelen a kihívások, ez esetben nyilván az anyagiak jelentették a hétfejű sárkányt.