Az olvasó kedve szerint olvashatja különálló meseként vagy kerettörténetbe ágyazott összefüggő mesefolyamként a kötetet. A mesékben felfedezhetjük mítoszok, legendák és mondák motívumait, játékosan átalakított változatait, sosem látott, mégis mintha népmesékből előlépett lények alakját. A változatos történetek eredeti ötleteket villantanak fel, plasztikus figurákat vonultatnak fel, finom nyelvi ízeket kínálnak. A megvalósítható (erkölcsi-esztétikai) világrend és az eleven valóság sokszínűsége nyújtotta szépségélmény adja e magával ragadó mesevilág vonzerejét.     Az első Amáliáról, a világ legszomorúbb boszorkányáról szól. Jó szerkesztésre vall, hogy ez az édesbús mese került a könyv elejére. Talán meghökkentheti a gyerekeket, hiszen nincs boldog végkifejlet, a boszorkány pedig a varázslataival sem érheti el célját: kiválasztottja, akit bűbájjal sem sikerült elcsábítani, tántoríthatatlanul hisz az álmaiban, noha a szerelme valójában ezt a rajongást talán meg sem érdemli. És a csoda sem segíthet. Ahogy több kötetbeli mesében sem.     A Nap és a Hold szerelme egyszer beteljesül, csillagok születnek belőle, de többször nem találkozhatnak, mert az a világ egészére nézve végzetes lenne. Ugyanígy epekedik egymásért a vakond és a mókus, életkörülményeik azonban gyökeresen és ágas-bogasan eltérnek, így a kölcsönös vonzalom ellenére nem tölthetik együtt az időt. A madarakat, hogy benépesítsék a földet, a madárkirálynak – aki a madárboldogság mibenlétét keresi – el kellett választania egymástól, hogy mindenütt legyenek: „legsivárabb mégiscsak az a táj, ahol egyetlen madár szárnya sem lebben”. Így például a költöző madarak csak ritkán és rövid ideig találkozhatnak korábbi barátaikkal. Szegedi Katalin illusztrációi a már megismert technikát viszik tovább. Az egész oldalas gyönyörű színes képek mellett egyszínű kisebb illusztrációk díszítik a szövegoldalakat. A valószínűleg financiális megszorítást Szegedi Kata nem bánja, így többet hagyhattak az olvasó fantáziájára.   Ebben a könyvben is felismerhetők stílusjegyei, motívumai: hajzuhatagtól a sudár termeten át a csíkos zokniig sok királylányos vonás előkerül.   És egy kicsit most is eltér a megszokottól, olyan mesékbe is belerajzolta Amália alakját, amelyekben nem is szerepel.