|
5-7 évesek OKSÁGI korszaka
2017.03.27. 11:01
 "Az 5–7 éves korú gyermek lázasan kutatja a jelenségek okait. Ismeretei bővülnek, és ezek rendszerezése az elvont gondolkodás felé halad.
A verbális és a produktív képzelete tovább fejlődik. Már kiforrott a külső és a belső beszéd, a nyelvi gondolkodás.
Beszédészlelése, beszédmegértése, beszédprodukciója egyre jobban közelít az iskolai elvárásokhoz.
Szókincsében minden szófaj kialakult.
Ez az életkor a mesehallgatás és a mesetudat formálódásának legszenzitívebb időszaka." (Tancz Tünde)
5-7 éves kortól már lehet közelíteni a valóság és a csodák határához. A népmesei motívumok nagyban hasonlítanak a gyerekek világához: a legnagyobb a legokosabb a három közül, a legkisebb látszólag a legelhagyatottabb, de általában a legszerencsésebb.
A népmesék jó hangulatát a szövegmondás ritmusa, az ismétléses alliterációk, verses betétek, és a kérdés-felelet sorok adják:
 „Jótét helyébe, jót várj”;
„evett-ivott, amennyi csak belé fért”;
,„telt-múlt az idő”;
„mit volt mit tenni”;
„szóból szó kerekedik”;
„szavamat ne felejtsem”.
Ez a kor az igazi mesehallgatás kora, a szimultán kettős tudat ekkor alakul ki. A tündérmeséket kedvelik a legjobban, már megértik és élvezik őket, feszültségteremtő és oldó hatásuk van. A mese jellegzetes, különös nyelve segíti a beleélést.(Klasszikus tündérmesék)
Az 5-6-7 évesek ismeretszerzése az elvont fogalmi gondolkodás felé halad. Megerősödik az okkeresés, a miértekre való válaszkeresés, a szándékos figyelem. Az emlékezet terjedelme nő. A képzelet nagyfokú fejlődése jellemző. Ebben a korban a csalimese - tréfás mese - is a kedvelt mesetípusok közé tartozik.
|
A nagycsoportos gyerek minden idegszálával a jelenben él, ezért olyan élesek, színesek, emlékezetesek az érzéki benyomások.
Képzeletük ebben a korban igen vadak, erőszakosak. Különösen a fiúk játékában mutatkozik ez meg. A varázsmesékben is kell küzdelem, az üldözés a nagy veszély és a megmenekülés, az élet és a halál emlegetése.
Nem szabad túl szelídíteni a mesét!
Benedek Elektől, Illyés Gyuláig vigyáztak arra, hogy a mesei helyzetek élessége ne halványuljon el. Fontos, hogy a mesélő ismerje a mesék cselekményét a pontos helyszíneket, a pontos történést, mert csak így tudja élvezhetővé tenni a gyermek számára a mesét. Mesemondás közben érzékeltetni kell hangunkkal a különböző szereplőket, azok hangulatát, érzéseit, mert csak így lesz igazán élvezhető a mese.
Mesemondáskor, verseléskor mindig ügyeljünk a tiszta, hangsúlyos, érthető kiejtésre. Ebben a korban már mesélhetünk hosszabb folytatásos meséket. A gyerekek képzelete már nagyon gazdag, ennek fejlesztésére nagyon jó feladat, ha egy elkezdett mesét a gyerek a saját képzelete alapján fejez be. Az ismert mesét lerajzolhatják, készíthetnek hozzá bábokat, és előadhatják.
Nagycsoportban már mesélhetünk folytatásos meséket is, ezek fejlesztik a gyerek fantáziáját, emlékezetét és hozzá segíti ahhoz, hogy nagyobb korban legyen igénye hosszabb művek elolvasására.
Ha elég kreatívak vagyunk, játszhatunk folytatásos játékot is:
-mesekönyv segítsével, amikor a mese első felét a szülő olvassa el, s a többit gyermekünk teszi hozzá, aztán megint a szülő folytatja, és megint ő,
A gyermek számára az igazi élményt a terjedelmesebb, cselekményes novellisztikus mesék és a bonyolult elágazásokat tartalmazó magyar tündérmesék jelentik.
Magyar népmesék
Ennek a korosztálynak már bátran válogathatunk a csali- és tréfás mesékből, valamint a hazugmesékből is, például:
Iskola előtti időszakban jöhetnek a mélyelyebb gondolatokat tartalmazó klasszikus (Andersen, Grimm) mesék is, melyeket már megértenek:
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
