Matyi és Sári sorozat (5) Matyi és Sári a történelemben
2017.12.01. 13:34
Írta: Milos Macourek, illusztrálta: Adolf Born, fordította: Kocsis Péter. Pozsonyi Pagony, 2017., 104 oldal
Te mit tennél, ha találkoznál Napóleonnal?
Egyszer Matyinak és Sárinak csak tizenegyig tartott a tanítás az iskolában, és elhatározták, hogy a parkon keresztül mennek haza, hogy nézegethessék a mókusokat, mert csomó idejük volt, de ahogy elhaladtak egy pad mellett, észrevettek egy fekete esernyőt, amit valaki ott felejtett, így hát megálltak, és azon tanakodtak, vajon kié lehet.
Aztán megállt mellettük a parkőr és azt mondta, na nézd csak, hiszen e az ernyő Andrásska professzor úré, nagyon jól ismerem, minden nap eljár ide, a posta mellett lakik, és ha elviszitek neki az esernyőjét, biztos örülni fog, jóságos öregúr, és nagyon kedves a felesége. Matyi meg Sári azt gondolták, miért is ne, hiszen egy csomó idejük van, meg is találták az épületet a posta mellett, felmentek az ötödikre lifttel, és becsöngettek.
|
A parkőrnek igaza volt, a professzor felesége tényleg nagyon kedves volt, bevezette őket a szobába, ami telis-tele volt könyvekkel, limonádéval kínálta őket, aztán bejött Andrásska Róbert professzor úr, kezet nyújtott, és elmesélte, hogy történelemtanár volt, de már nem tanít, mert most könyveket ír Napóleonról.
Az egyik könyv már megjelent, a másikat éppen most fejezi be, Napóleon vereségét taglalja a waterloo-i csatában, sajnos azonban elég sok gondja van ezzel a könyvvel. Sári tudni szerette volna, mifélék ezek a problémák, és a professzor úr elmagyarázta neki, hogy jó lenne tudnia, mit reggelizett általában Napóleon, hogy rántottát evett-e vagy lekvárt, és hogy ezt már isten tudja, mióta próbálja megtudni, mindhiába. A professzor úr gondterhelten felsóhajtott, mire a felesége azt mondta, gyerekek, sajnálom, de látjátok, milyen fáradt a férjem, így aztán Matyi meg Sári felálltak, a professzor köszönetet mondott nekik az ernyőért, és emlékül megajándékozta őket a Napóleonról szóló könyvével, amelyet azonmód dedikált is nekik.
Délután Matyi kölcsönkérte Kadlicsek nénitől Jonatánt, és elindult Sárihoz, hogy játsszanak egy nagyot, de Sári, aki egyedül volt otthon, nem akart játszani, a Napóleonról szóló könyvet lapozgatta, és elmesélte Matyinak, hogy ez az ember ünnepelt hadvezér volt és francia császár, hogy Napóleon Bonaparte volt a teljes neve, és hogy egész Európában háborúzott, sőt még Oroszországban is, és minden csatát olyan nagyszerű stílusban irányított, hogy senki sem tudta legyőzni.
Ahogy Sári a könyvben lapozgatott, eszébe jutott, mi lenne, ha megkérnék a telefonkagylót, hogy idézze meg nekik azt a híres Napóleont, mert ha megidézné, akkor Andrásska professzor úr megkérdezhetné tőle, mit is eszik reggelire, rántottát-e vagy lekvárt, és ebben az esetben megoldódnának a professzor úr gondjai, és Matyi azt mondta, te Sári, hát ez szenzációs ötlet, ezzel hatalmas örömet szerezhetnénk a professzor úrnak, mire Sári már mondta is bele a kagylóba, kérem szépen, arra lenne szükségünk, hogy megjelenjen itt Napóleon Bonaparte, és hogy tudjunk vele franciául beszélni, és a telefonkagyló azt mondta, kérem, ahogy parancsoljátok, és egyszerre csak ott állt Napóleon a szobában...
Forrás: pagony.hu
|
|