Harcos Bálint egy újabb fordulattal tovább fokozza a Szofis történeteket. A Szofi lufijában ugyanis nem a kislány lesz a dacos-akaratos, szülőnyúzó veszedelem, hanem az a fránya lufi, amelyik nem akar szót fogadni Szofinak. Az a szemtelen, sárga gömb, ami soha nem arra megy, amerre a gazdája szeretné, sőt, biztos, hogy mindig pont az ellenkező irányba röpül, nem is akárhogyan. Ő egy igazi túlélő lufi. Nem fog ki rajta esernyő hegye, se harapós kutya foga, sőt még a rózsabokor tüskéi sem. Inkább ő fog ki rajtuk. Az esernyő ijedtében kinyílik, a kutya elrepül, és a rózsák pukkadnak ki végül a lufi helyett. Szofi meg, mint ahogy anyukájától hallotta, nevelgeti azt a rakoncátlan ballont, aki még a nagyfiúkat is "megpattogtatja", sőt elhúz egy egész villamost, végül pedig még a napot is kipöcköli a helyéről. (Bagossy Laura)   Hintafa blog Szofi végre méltó párjára lelt, egy lufi személyében! A legutóbbi Mikulásos kalandja kapcsán kicsit fejcsóválva konstatáltam, hogy a huncutság határát ..khm.. alaposan feszegeti. Viszont ez a lufi legalább olyan akarattal és találékonysággal van felszerelkezve, mint Szofi. Izeg-mozog, sosem arra menne, amerre kis gazdája szeretné, saját elképzelése van mindenről. Talán ezért, talán másért mindig bajba kerül, vagy legalábbis úgy tűnik. Mert különleges jószág, akin nem fog a bácsi esernyőjének szúrós vége. Ahelyett, hogy kidurantaná, a bácsi ernyője nyílik ki. Sőt, a mérges kutyafogak sem tudnak kibabrálni ezzel a sárga csodával, mert a dühös négylábú abban a pillanatban lufi módjára kezd repkedni, amint megpróbálja a lufit megcsócsálni. Szofi és lufija kalandjai ilyen hangulatban folytatódnak (a rózsabokornál már nem is izgulunk).