A művész teljesen véletlenül került erre a pályára: 2003 nyarán barátnője, Kiss Katalin, az udinei egyetem magyar lektora hívta fel, hogy nem rajzolna-e valamit az általa fordított meséhez, mert az olasz kiadó magyar illusztrátort szeretne. "Sose rajzoltam még illusztrációt, de örömmel elfogadtam a munkát, festettem egy kis képet, elküldtem a firenzei kiadónak, tetszett nekik, és megjelent a könyvben. Ez volt életem első illusztrációja. Ezt követte két év szünet, amikor egyáltalán nem foglalkoztam illusztrációval, mert elvégeztem egy grafikusiskolát, és elkezdtem grafikusként dolgozni. Majd 2005-ben újra Kiss Kati barátnőm telefonja terelt az illusztráció felé, ezúttal egy teljes könyvhöz keresett illusztrátort. A megrendelő egy pordenonei kiadó volt, aki próbamunkát kért tőlem. Megrajzoltam, elfogadták, így született meg az első könyvem vektoros, azaz digitális illusztrációkkal. Ugyanebben az évben részt vettem a Sarmedei Nemzetközi Illusztrációs Iskola nyári kurzusán. Ezután kezdtem el festeni, a további könyveim akrilfestékkel, kézzel festve készültek – mesél a tárlaton Szulyovszky életútjáról. E képek mellett kapott helyet a művész A hálás virág című könyve, amely a nagyszülőkre emlékezés egyik legszebb gesztusa. Az önéletrajzi ihletésű kötet „a halálról és az újjászületésről szól, a természet körforgásáról, arról, mi a valódi és mi a mű” – nyilatkozta az illusztrátor egy korábbi interjúban. Szulyovszky képei fantáziadúsak, részletgazdagok, önálló életre kelnek, szinte mesélnek. Képi világukban a nyugtalanság, a fájdalom, a csend mellett jelen van a mozgás, a dinamika, az öröm, valamint a harmónia is. Minden apró részlet lélegzik, mindennek sorsa és jelentősége van.