Adventi népmesék és legendák - 24 ünnepváró történet a világ minden tájáról
2018.09.08. 16:11
6-9 éveseknek
Szerkesztette és válogatta: Bajzáth Mária
Illusztrálta: Dobesch Máté
Kiadó: Meseközpont Alapítvány, 2016
Oldaszám: 95 oldal
"Minden adventi napra egy mese.
Minden más napon, de adventkor különösképpen fontos az idő, amit a családok egymással töltenek, amit a családtagok egymásra fordítanak. Ugyancsak fontos, hogy a gyermekek minden nap mesét hallgassanak. Habár úgy gondoljuk, hogy az igazi jó cselekedet nem harsány, nem önfényező magatartás kell, hogy legyen, lényeges a mások jó cselekedetre ösztönzése saját pozitív példamutatással."
A huszonnégy történet mindenkinek örömet szerez, és az ünnepváró napokon lehetőséget teremt, hogy ráhangolódjunk a közelgő ünnepre. Mesélni és mesét hallgatni kicsinek-nagynak életre szóló ajándék.
A népmesék és legendák évezredek értékeit, nemzedékek tudását őrzik. Az örök életű történetek kiemelik az olvasót a mindennapokból, és minden korosztálynak örömet hoznak, nemcsak az Advent napjaira.
|
A világ minden tájáról válogatott népmesék ünnepről, szeretetről, jócselekedetekről szólnak. A lappok meséje a fényről, a magyar legendák Jézus születéséről, cselekedeteiről, a szláv történetek az ünnep erejéről.
A felsoroltakon kívül, olvashatunk még a gyűjteményben mexikói, olasz, cigány, lapp, orosz, eszkimó, ukrán, francia, cseh, norvég, perzsa történeteket az ünnep erejéről, az igazi vendégszeretetről, és a valódi emberi kapcsolatok csodáiról.
A kötet jótékony célt szolgál, minden bevétele, a Meseközpont Alapítvány gyermekvédelmi gondozásban élő gyerekekért folytatott munkáját segíti.
Bajzáth Mária a Meseközpont Alapítvány szakmai vezetője, mesepedagógia szakértője, a sikeres Népmesekincstár sorozat szerzője.
A népmese: őseink világmagyarázata
A népmesék vissza-vissza térő elemei a sorsot megfordítani képes jó tulajdonságok, a hősök útjába kerülő akadályok, a jó és a rossz párharca. Ez a gyerekek számára is jól ismert meseszövés biztosítja, hogy legyenek tele akár félelmetes helyzetekkel, akár nem evilági lényekkel a népmesék, világuk mégis otthonos maradjon.
Az Adventi népmesék és legendák kötet történetei származzanak a világ bármelyik részéről is, több motívumon is megosztoznak, például újra és újra visszatér bennük a fény, a világosság szerepe, de a természeti erők félelemmel vegyes tisztelete is.
Az univerzális kulcsmotívumok a természeti jelenségekből származnak
Az ilyen, univerzálisan megjelenő kulcsmotívumok - mint a fény, világosság - eredete a természeti jelenségekre vezethető vissza.
„A téli napforduló napja az év egyik olyan sarokpontja volt, mely a nyári napfordulóval (azaz a Szent Iván-éjszakájával) együtt keretet adott az időszámításnak. Télen ilyekor delel legalacsonyabban a Nap, és ekkor van az év leghosszabb éjszakája. A karácsony a téli napfordulóhoz köthető, amely más-más mitologikus háttérrel és legendával, sok vallásban és kultúrában megjelenik valamilyen formában, mint a »fény megszületésének« ünnepe. Az újjáéledés és a megújulás pillanata ez, a téli napforduló alkalmával a fény diadalát, az élet megújulásába vetett hitet ünnepelték. A tél folyamán egyre rövidülő nappalokat, a növekvő sötétséget felváltja a Földön a lux divina, az isteni fény, a nappalok újra hosszabbak lesznek. Fény tölti meg élettel a sötétségbe fordult világot, és hozza el a megváltás ígéretét. A keresztény kultúrában Jézus ennek a megváltó isteni fénynek megnyilvánuló emberi alakja, akin keresztül elérhetővé válik a megváltás” – foglalta össze Bajzáth Mária, miért olyan misztikus a világosság, miért született róla annyi történet a népi kultúrában.
A természeti erők mindig nagy hatással voltak az emberekre – folytatta a népmesekutató. A karácsonyi gyűjtemény eszkimó meséjében hangzik el az alábbi mondat: „Dobokat csináltak, dalba szedték azt, amiben örömüket lelték, megénekelték a vadászatot, a napkeltét és a napnyugtát, megénekelték azt is, amitől féltek: a viharokat, az égzengést és a sötétséget.” Mivel sokáig teljesen kiszolgáltatottak voltak az emberek a természeti jelenségeknek, tisztelték, félték és csodálták erejüket, és velük együtt azt, aki az elemeket, a tüzet, levegőt, vizet, az eget és a földet alkotta.
Ahogy arra Bajzáth Mária rámutatott, a természeti erőkben és elemekben gyakran magát a Teremtőt vagy az ősszellemet is tisztelték. Mivel a régi ember az erejükre volt utalva – szél és víz nélkül nem őrölt a malom, nem haladt a hajó – nekik áldozott és hódolt. A természet elemei az élet elemeit és alapjait jelentették, benne voltak a szent és profán cselekedetekben, a szertartásokban, a hétköznapokban és az ünnepekben egyaránt. Így kerültek a szájról szájra járó történetekbe.
A könyv adventi kalendáriumként is használható, december első napjától karácsonyig minden napra jut egy történet. A huszonnégy történet az ünnepváró napokon lehetőséget teremt, meghitt, összebújós pillanatokra, és egy olyan különleges ajándékozásra, amelyben az is kap, aki ad, és az is ad, aki kap. Mesélni és mesét hallgatni mindenkinek öröm, a mese kicsinek-nagynak életre szóló ajándék.
Tartalom
Bevezető
MESÉK
Megtölteni a termet
Ünnepváró esték
Tél Apó
Morozko
Az igazi vendégszeretet
Az első templom
A kis fa
Az első karácsonyi füzér
A holló
A karácsonyvirág
Vencel király útja
Szent Ferenc betlehemese
A kisbojtár ajándéka
A szállást kereső Mária története
A MESEKÖZPONTRÓL
Az alapítványról
Bajzáth Mária és a Népmesekincstár
Aki elhordja a hegyet
Rendhagyó forrásjegyzék
Dobesch Máté grafikus
|
|