Baranyi Katalin
Nagytesóknak szóló könyv, amely vicces és kedves tippeket ad arra, hogyan lehetnének várandós édesanyjuk segítségére, vagy hogyan vegyék ki a részüket a testvérvárásból.
Az együttlét örömére, a közös játékokra helyezi a hangsúlyt a szerző, ötleteket adva az idősebbnek, hogy mi mindent lehet a kicsivel kezdeni.
„Hazaérkezett a kistesód? Most már mindörökre te leszel az ő okos és ügyes nagytesója. Légy vele türelmes, csak egy kicsit kell várni, és rengeteg dolgot megtaníthatsz neki. Kezdheted azzal, hogy megmutatod neki a kiságyát, pelenkázóját. Ne lepődj meg, ha közben elalszik!”
A könyv egyfajta mókás útmutató arról, „miért és mire jó egy kistesó”. Egyszerre foglalkoztató könyv és mesekönyv, amely elfogadtatja olvasóival a tényt: kistestvért kapni jó dolog! Megtudhatjuk belőle, mit lehet kezdeni egy újszülött, egy babakorú vagy egy óvodás kistestvérrel – legyen akár lány, akár fiú. Ötleteit követve kipróbálhatjuk, meddig látnak el és mit látnak az újszülöttek, vagy épp melyik színt veszik észre először.
Megtudhatjuk, mi az a kutacs és a szopógyöngy. Találhatunk benne egy csomó játékötletet az állathangutánzástól a popsikrémezésen át a csörgőzésig, és – ha már nem baba a kistestvér, hanem nagyobb – a bábszínházazástól a papírhajtogatáson át a közös cipőkötésig. Emellett pedig a testvérré válás ilyesféle előnyeit is felismerhetjük: „Nyugodtan súgd meg neki a titkaidat, egy darabig még tutira nem mondja el senkinek!” „Ezentúl mindig lesz, akivel tudsz libikókázni!” És: „Elfogytak a mikuláscsokijaid? Lehet, hogy nála még van!”
A Pásztohy Panka rajzolta bájos és szerethető illusztrációkon ugyanis egy igazi, elképzelhető testvérpár szerepel (a nagyobbik fiú, a kisebbik lány), akik valamennyi rajzon jól felismerhetők. A képek nemcsak kísérőként szolgálnak a szöveghez, de tele vannak apró, ismeretlenül is ismerős részletekkel: nyuszis kockával, halformájú fürdőhőmérővel, kék zsírkrétával, almapürés tálkával, fa építőkockákkal, pöttyös esőköpennyel…
És mosolyokkal, tekintetekkel, mozdulatokkal, amelyek két testvér (és a szüleik) kapcsolatáról szólnak és mintát adnak. Amelyeket meg lehet nézegetni és meg lehet érteni, együtt egy felolvasó szülővel vagy épp egyedül – és amelyek akár egy mesét is elmesélhetnek a testvérpárról. Amennyire ugyanis saját hároméves magamat ismerem, ha akkor kapom kézbe ezt a könyvet, az első lett volna, hogy elnevezem magamban a két gyereket, és történeteket mesélek magamnak róluk, amiből kiderül, ki nyerte a társasjátékot, melyik patak vizén eregettek papírhajókat, vagy épp, hogy hívják a kislány maciját.
A Tesó lettem! szép, okos és szerethető könyv. Segít azoknak, akik még nem döntötték el magukban, jó-e az, hogy kistestvérük lesz, és büszkévé teszi azokat, akik máris boldogok, hogy útban a kistesójuk, de ötleteket is ad ahhoz, hogyan legyünk felelős és elégedett nagytestvérek. Végül, egy olyan családot ábrázol, amelyik mindenkinek tetszeni fog: mert egyszerre átlagos és ideális. Így azután ajánlott a leendő és a jelenlegi testvéreknek is.
Forrás: ekultura.hu
|