A múlt színesebb, mint gondolnád! Új ismeretterjesztő sorozatunk első része rengeteg humorral és sok-sok rajzzal kalauzol el minket az ókori egyiptomiak izgalmas világába. Ha a célod a tananyag kiegészítése, elmélyítése, vagy épp a kíváncsi nagyóvodás tudásszomjának oltása - ez a könyv remek választás!     Fedezd fel Kisagy professzorral és okos Nyuszival az egyiptomi istenek és a halandók különleges világát! De vigyázz, mert egy múmia bármikor felbukkanhat!   A történelem lehet vicces is!   "Az egyiptomi férfiak rém felvilágosultak voltak – a ruhát például ők mosták. No, nem feltétlenül azért, hogy tehermentesítsék a feleségüket, hanem mert a mosókonyhájuk hemzsegett a krokodiloktól. A ruhát ugyanis a Nílusban mosták." "Engedd meg, hogy bemutassam: ő Kheopsz (más néven Hufu) fáraó. Ő Sznofru fáraó fi a (tudod, azé, aki azt a tört falú piramist építtette), és hát… szóval, nem a legrokonszenvesebb fickó. Kheopsznak – ne szépítsük – eléggé fejébe szállt a dicsőség. Rém elkényeztetett alak volt, kész rabszolgahajcsár."   Sokunk számára nem ismeretlen tény, hogy a kötelezően megtanulandókhoz mennyire nincs kedve az embernek. A gyerekek esetében talán ez még inkább igaz. Már-már fordított arányossággal is kifejezhető lenne a kötelezettség és a hajlandóság viszonya. Igen ám, de mi történik akkor, ha egy kis humort és lazaságot csempészünk a terhes nyűgnek vélt tananyagba? Bumm, máris megváltozik a gyerek fekvése… illetve hozzáállása az adott témához. Nézzük csak a történelmet! Itt van rögtön a görög mitológia: számon sem lehet tartani, mennyi isten, istennő, nimfa, múzsa, félig ember-félig állati alak bukkan fel a sok-sok történetben. Mit tehetünk? Vegyük elő a Zeusz és bandáját, és rögtön kitisztul a kép! Ha a téma a magyar történelem? Simaliba! Lőrinc László szelfijeivel – melyekről korábban itt írtunk – könnyedén rögzülnek a török és Árpád-kori évszámok, személyek, helyszínek. Ha pedig az egyiptomi kultúra lesz a házi feladat, Dr. Kisagy és okos Nyuszi első könyve lesz a legjobb barátunk, amelybe most bele is olvashattok:      Sarah Devos: Nahát, ezek az egyiptomiak! (részlet) Így kezdődött Kutatások bizonyítják, hogy Egyiptomban már időszámításunk előtt 42 000 évvel is éltek emberek. Negy-ven-két-e-zer évvel Krisztus előtt: az iszonyú régen volt! 1. HÁROM NAGY KORSZAK Az egyiptomiak ennek ellenére csak időszámításunk előtt 3000 körül jöttek úgy igazán lendületbe. Ebből a korból ismerjük őket leginkább: fáraóstól, múmiástól, és ekkor emelték szédületesen nagy és titokzatos építményeiket is. Fénykoruk sok ezer éven át tartott, és közben csak néhányszor kerültek kisebb hullámvölgybe. Szárnyalásuk alig valamivel időszámításunk előtt ért véget, és utána az egyiptomiaknak sohasem sikerült visszakapaszkodniuk a korábbi szintre. Épp ezért annyira különleges ez a hosszúra nyúlt időszak… Az ókori Egyiptom történetét három korszakra oszthatjuk. Ezek: A birodalom aranykorát jelentő három nagy korszak között számon tartunk három átmeneti időszakot is. Volt, amelyik száz, volt, amelyik több száz évig tartott. Szomorú idők voltak ezek, az akkori fáraók jól elbaltázták a dolgokat. Az egyiptomiak folyton éheztek és háborúztak. Azonban úgy tűnik, szívós emberek lehettek, mert a nehéz időszakokat általában virágzó korszakok követték – és nem rövidek ám!   2. SZIGET A SIVATAGBAN Egyiptomnak jó ideig egyáltalán nem kellett tartania külső támadástól: hiába akarta volna lerohanni egy idegen hadsereg, a katonák szinte sohasem jutottak át ép bőrrel a hatalmas sivatagon. A Nílus völgyén eleinte két birodalom osztozott: Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom. Most nyilván azt gondolod: Felső = fölül = Felső-Egyiptomot ezek szerint felül, Alsó = alul = Alsó-Egyiptomot pedig alul kell keresni a térképen. TÉVEDÉS! Tudniillik pont fordítva van: Felső-Egyiptom az ország déli része: a Nílust Afrika vízesései táplálják, tehát észak, vagyis a térkép felső része felé folyik. Alsó-Egyiptom az ország felső, vagyis északi része, ahonnan a Nílus a Földközi-tengerbe ömlik. Ezt a két részre osztottságot az első egyiptomi fáraó, Narmer jó nagy marhaságnak tartotta, úgyhogy fogta magát, és a két kisebb területből egy óriási országot csinált. Nem volt már sem Felső-, sem Alsó-Egyiptom, az egyiptomiak attól fogva egyetlen gigászi birodalomban éltek. A Nílus, az élet forrása Képzeld el, hogy a sarkon véletlenül összefutsz egy ókori egyiptomival. Ne vesztegesd az időt, hogy arról érdeklődsz nála, merre találod a Nílust. Elég nagy ugyanis az esélye, hogy halványlila gőze sem lesz, mire gondolsz. Az egyiptomiak tudniillik még életükben nem hallottak a Nílusról – pedig mellette laktak! Ennek az az oka, hogy közel s távol egyetlen folyó volt. Igaz, az nem volt kicsi. Van, ahol a Nílus 20 kilométer szélesen hömpölyög. Teljes hossza pedig – kapaszkodj meg! – 6660 kilométer! De mivel hiába meresztgették a szemüket, az egyiptomiak sehol sem láttak másik folyót, így nem bajlódtak annak az egynek az elnevezésével sem. Ha valaki azt mondta, hogy „a folyó”, mindenki rögtön vágta, miről van szó. Az egyiptomiak tehát úgy emlegették az irdatlan folyamot, hogy „a folyó”, nem pedig úgy, hogy „a Nílus”. 1. EGY FOLYÓ, EGY SIVATAG Ha a Nílus nem lenne, Egyiptom másból sem állna, csak sivatagból. A folyó két partján jóval azelőtt éltek emberek, hogy bárki egyiptomiakról beszélt volna, mert az ottani talaj hihetetlenül termékeny. Ez mondjuk elég nagy mázli a forró és kopár Szahara szomszédságában! A talaj azért volt ilyen jó ott, mert a Nílus minden évben kiáradt. De nem ám csak pár napig: júliustól egészen októberig! Amikor aztán a víz hónapokkal később visszahúzódott, gazdag iszapréteget hagyott maga után. Ezen a fekete földön kiválóan megtermett az árpa és a többi gabonaféle, de még az uborka és a hagyma is.