Gúfó (1-2) |
Németh Gábor Dávid |
2017.06.03. 23:39 |
 Írta: Lanczkor Gábor, Illusztrálta: Takács Mari. Csimota Kiadó
Titkos bulik
Gúfó egy bagolyfióka, aki izgalmas kalandokba keveredik éjszakánként, amíg a szülei vadásznak. Először a gombák titkos bulijára sikerül bejutnia, majd a fák ünnepén is részt vesz. Gúfó mindkét kötetben (Gúfó és a gombák, Gúfó a fák ünnepén) egy közösség részévé válik, így a környezetén keresztül ismerheti meg magát a különböző szituációkban. Lanczkor Gábor szövegeihez Takács Mari készítette az illusztrációkat, amelyek kitágítják a lehetséges értelmezéseket, játékba hozzák az olvasó valóságát, és a képek ikonikus narrációja hozzátesz egy humoros narratívát a szövegekhez.
|
|
Gúfó és a gombák |
Miksó Péter |
2016.09.26. 23:27 |
Írta: Lanczkor Gábor, Illusztrálta: Takács Mari. Csimota, 2016., 60 oldal
 Kérdésre válasz(t)
Lanczkor Gábor hőse képtelen választ adni arra az egyszerű kérdésre, hogy miért került egy látszólag egyszerű helyzetbe, nevezetesen, hogy „Miért nem az odúban ül?” Gúfó egy bagolyfióka, akinek felügyelet nélkül nem ajánlatos elhagyni az otthont. Akármi megeshet vele, éppen ezért a kökénybokrok közti ücsörgése kockázatos.
Ez az aggodalmat keltő benyomás hangolja Lanczkor meséjének olvasását, mindazonáltal azzal a nyugtalanító kérdéssel is számot kell vetni, hogy „Mi fog történni Gúfóval a későbbiekben?” Egyáltalán, miben rejlik a szituáció kockázatossága?
|
|
Ha háború lenne nálunk (1) |
Csobánka Zsuzsa |
2016.08.23. 14:09 |
Írta: Janne Teller, fordította: Weyer Szilvia, Illusztrálta: Helle Vibeke Jensen. Scolar Kiadó, 2012., 56 oldal
Senki
Janne Teller Semmi című regényében azt vizsgálta, minek lehet értelme a mai világban, a Ha háború lenne nálunk című műben viszont eleve apokaliptikus képből indul ki. Nem kiábrándultabb, azonban a Semmi folytatása is lehetne, amelyben az értelmetlenséggel találkozó fiatalok számára esély sincs egy lehetséges jobb világra.
A Semmi tizennégyéves diákjai hiába gyűjtik össze a Fontos Dolgok Halmát, Pierre Anthon azt is hiábavalónak találja, és ezért a gyerekek bosszút állnak rajta.
A Ha háború lenne nálunk elbeszélője szintén tizennégy éves, és a körülmények áldozata lesz az írónő értelmezése szerint.
|
|
Ha háború lenne nálunk (2) |
Szekeres Niki |
2016.08.23. 13:53 |
Írta: Janne Teller, fordította: Weyer Szilvia, illusztrálta: Helle Vibeke Jensen. Scolar Kiadó, 2012., 56 oldal
Lassan nem az lesz kérdés a gyerek- és ifjúsági irodalomban, hogy le tudjuk-e dönteni a tabukat, hanem az, hogy van-e irodalmi értéke azoknak a műveknek, egyáltalán készülnek-e olyanok, amik nem ilyen aspektusból határozzák meg önmagukat. Janne Teller ismét provokatív könyvet írt, amely szerkezetében, műfajában és tematikájában is rendhagyó. Kérdés, nem lőtt-e kissé mellé a magyar (és egyéb nyelvű) változattal…
A szerző 2012-ben megjelent könyve formailag is újszerű, hiszen szándékosan egy útlevélre emlékeztet. Janne Teller – az utószóban olvashatóan – fiktív esszének deklarálja művét, amiben egy fiú monológját olvashatjuk, aki menekültstátuszban kénytelen élni életét.
|
|
Hajnali csillag peremén - gyermekversek |
Sántha József |
2015.05.24. 20:18 |
Írta: Kovács András Ferenc, illusztrálta: Takács Mari. Magvető, 2007., 152 oldal
Az Év Gyermekkönyve
 A költő verseskötete a hagyományos gyermekversek gazdag tematikáját és elragadó zeneiségét tárja elénk (Weöres, Tamkó Sirató, Devecseri), még Tandori modernebb, ravaszabb hangütései sem hallatszanak itt, minden vegytiszta klasszicizmus.
 Ha a gyermekversek hatásmechanizmusát vizsgálnánk, hogy mit éreznek a gyerekek és a maguk idejében hasonló verseken nevelkedett felnőttek, gondolom, nem lenne kétséges az eredmény: elragadtatást. Mert feltételezem, hogy a mai gyerekek is képtelenek ellenállni ennek a meseelemekkel átszőtt, a természet leghajlékonyabb, legáttetszőbb és legvarázsosabb lényegét felmutató tisztaságnak
|
|
Hanga és Várkony (1) Hanga és a lényegrablók |
Milán - pagony.hu |
2015.06.19. 20:03 |
Írta: Mészöly Ágnes, illusztrálta: Jósa Tamás. Cerkabella, 2015
 A HANGA ÉS VÁRKONY regényekben a klasszikus ifjúsági kalandregények és a krimi legjobb, legnemesebb hagyományai elevenednek meg, olyan remek ötvözetben, ahogy azt például Erick Kästner Emil-könyveiben már megtanulhattuk. A kiskamasz főhősök, Hanga és Várkony alakja köré szerveződő történetekben kitalált, mégis nagyon ismerős, könnyen (meg)szerethető hazai helyszíneken játszódnak az események.
A két főhősnek dupla rejtélyt kell megfejteni: mi okozza az iskolában levő természetellenes nagy hőséget és a gyerekek kedvenc tárgyainak elértéktelenedését. A történet soha nem lesz túlzottan ijesztő, és bár mindvégig izgalmas, alapvetően derűs hangvételű marad. Különlegessé teszi a szövegeket a szerző remek humora, mely a korosztály tökéletes ismeretéről árulkodik.
Ha tényleg egy jó és izgalmas nyári olvasmányt szeretnénk gyermekünk kezébe adni, akkor Mészöly Ágnes sorozatának első része a legjobb választás! 144 oldal szórakozás, humor felsőfokon, egy igazi nyomozós kalandregény kiskamaszoknak!
|
|
Hanga és Várkony (5) Ketten Kövespart ellen |
Gajdó Ágnes |
2018.08.08. 14:40 |
Írta: Mészöly Ágnes, illusztrálta: Jósa Tamás. Cerkabella, 2015
 Krimi – nem csak gyerekeknek
Ha a teljes sorozatot vizsgáljuk, elsőként az ötletes külcsínt dicsérhetjük. Nem szokványos a borító sem, Jósa Tamás illusztrációi pedig a japán mangák hangulatát idézik. Úgy vélem, nem csak a fiatalabb korosztályt ragadja magával a kövesparti krimiszéria, az idősebbeket is beszippantja a gördülékeny stílus, a váratlan fordulatok, az elkerülhetetlen, olykor roppant kacagtató konfliktusok özöne.
Tudni kell, hogy Hanga egyedül él rendkívül elfoglalt édesanyjával, apukája francia, s Európa egyik legjobb helyszínelő nyomozója.
A kislány titokban tartja vele a kapcsolatot, és sokszor épp monsieur Charloek (ugye hogy itt is felbukkan Sherlock!) és kollégái segítenek fölgöngyölíteni a gyerekek által kinyomozott bűnügyet.
|
|
Háry - A rettentő magyar vitéz |
Lovász Andrea |
2018.08.08. 16:57 |
Írta: Zalán Tibor, illusztrálta: Kállai Nagy Krisztina, Czetényi János. Pozsonyi Pagony Kiadó, 2017, 62 oldal
 Zalán Tibor legújabb gyerekkönyve A rettentő görög vitéz (2011) utódja, nemcsak alcímében, hanem szellemiségében is. Ahogy az előző kötet a kamasz Thészeusz kalandozásait meséli el, kamaszos hetykeséggel és költői pimaszsággal, úgy Háry meséi is kalandleírások – hasonló hetykeséggel és – nomen est omen – alapos költői túlzásokkal. Háry nagyotmondásából adódóan s ennek (vélt) olvasói tudásából van a történeteknek valami kedvesen megmosolyognivaló mivoltuk, ezért szeretjük és szánjuk Háryt egyszerre.
Ahogyan összemeséli és el is hiszi magának az életet, valójában heroikus vállalkozás. Ehhez a mítoszépítéshez azonban legalább ilyen fontos a közönség: a bíró, aki folyton éltet, s a deák, aki kételkedik. Ők a görög kórus Háry mellett (eltérő betűtípussal s színes háttérrel is kiemelve kettejük megszólalása). Hogy mindezeken túl hogyan lehet érdekessé, gyerekirodalmi hőssé Háry alakja – erre tesz kísérletet Zalán Tibor. A hihetetlen kalandok, a hiperbolák, az egzotikus vagy éppen mesebeli helyszínek egy mesekönyvhöz önmagában is elegendők lennének, ilyen Rónaszegi Miklós Az a vitéz Háry János (1980) feldolgozása. Amitől egészen más, amitől igazán hárys ez a könyv, az a mesélés módja.
|
|
Helka – A Burok-völgy árnyai |
Nagy Boldizsár |
2015.05.24. 20:47 |
Írta: Nyulász Péter, illusztrálta: Bohony Beatrix. Betűtészta kiadó, 2011., 208 oldal
 Ha azt a kifejezést hallom, hogy magyar gyerek-fantasy, nem biztos, hogy a lelkesedéstől túlságosan megdobban a szívem. Inkább összeszorul a félelemtől, akármilyen furcsa dolog is az, hogy minden gyanús már, amit a magyar történelemhez kötnek. És az sem sokat javít a helyzeten, ha elfeledett nemzeti legendák újraélesztéséről és a „magyar Középfölde” megalakulásáról hallok egy regény kapcsán.
 Amikor a (nekem elsősorban) Dörmögő Dömötörből és az egyszervolt.hu-ról ismerős Nyulász Péter könyvéről, a Helkáról először olvastam, bevallom, hogy Kárpát-medencei tanulságokra, erkölcsnemesítő hun-hobbitokra és Jumurdzsák gyűrűjéből kiröppenő, medveszív formájú patrónusokra számítottam. Hogy megszabaduljak a lidércnyomástól, úgy döntöttem, szembenézek a félelmeimmel, és belekezdek az olvasásba: aztán hála a Balaton tündéreinek, épp az ellenkezőjét kaptam ennek!
|
|
Hű, de bátor |
Zemen Annamária |
2020.08.31. 07:22 |
Írta: Lorenz Pauli, illusztrálta: Kathrin Schärer, fordította: Földényi Júlia.: Scolar, 2011., 30 oldal
 Sem vakmerő, sem gyáva
Nem szokás egy mesekönyv kapcsán filozófiai fejtegetésbe bonyolódni. Most mégis kivételt kell tenni, mert a gyermeki környezetben komoly kérdéseken gondolkodhat el a mesét olvasó felnőtt is. Négy jó barát a négy szereplő: a kisegér, a csiga, a béka és a veréb. Mindegyikük azt szeretné bebizonyítani, hogy ő a legkülönb.
Ezért versenyre hívják ki egymást, mindegyikük vállalja, hogy olyan cselekedetet visz véghez, amelyhez nagy bátorság kell.
|
|
Kalapos macska |
smokingbarrels.blog |
2017.01.03. 21:17 |
Írta és illusztrálta: Dr. Seuss, fordította: Szabó T. Anna. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2016., 64 oldal
 Egy klasszikus mese, amelyen biztosan besír kicsi és nagy
"A szobában ültünk,
mert kimenni minek -
csak esett az eső,
és szél volt és hideg"
Pontosan ez történt velem, egy nem túl szép napon a kutyussal búsultunk a szobában, amikor olvasnivaló után kutatva, a kezembe akadt ez a könyvecske. Megdöbbentően rövid idő alatt a végére jutottam (tényleg csak pár perc volt az egész), mégis feldobta az egész napomat. Annyi bájjal és Szabó T. Anna zseniális fordításának köszönhetően annyira szellemesen mesélt el egy nagyon egyszerű kis történetet, hogy másodpercek alatt zúgtam bele Dr. Seuss világába, akiről eddig sajnos semmit sem tudtam (nálunk nincs gyerek a családban, ezért eléggé komoly hiátus mutatkozik a műveltségemben a mesék terén, viharsebesen neki kell állnom pótolni a lemaradást, mert rengeteg örömforrástól fosztom meg magam nélkülük). Kihagyhatatlan!
|
|
Kalapos macska visszatér |
Herédi Károly |
2020.08.11. 02:05 |
Írta és illusztrálta: Dr. Seuss, fordította: Szabó T. Anna. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2019., 64 oldal
 Kalapbamacska
A Kolibri Klasszikusok-sorozat részeként a hetedik, összességében a kilencedik magyarra fordított Dr. Seuss-könyv a Kalapos Macska visszatér.
Macskák minden mennyiségben
Az eredetileg 1958-ban The Cat in the Hat Comes Back címen megszületett könyv a Kalapos Macska folytatásaként, sorrendben viszont a Grincs (1957) után jelent meg. A történet szerint Sári és testvére (aki egyben az elbeszélő is) egy téli napon a munkába induló édesanyjuktól feladatul kapják a ház körüli hó eltakarítását.
Ekkor megjelenik a Kalapos Macska a színen, és ahogyan az első részben is, kellemetlen perceket okoz a testvérpárnak.
|
|
Kapitány és Narancshal |
Lovász Andrea |
2016.07.30. 12:37 |
Írta: Máté Angi, illusztrálta: Rofusz Kinga. Magvető Kiadó, 2012., 56 oldal
 Volt egyszer egy Máté Angi-mesekönyv, 2010-ben a Pagonynál, és volt egy második is, Ez egy susogó levél 2011-ben a Cerkabellánál. Ez a (hajós)kapitányos mese folytatni látszik a szerző már megtanult hangját: a hagyományos mesemondás toposzaiba csomagolt különös, csöndes, meditatív és érzékeny elbeszélőművészetét („bogra kötötte a halászháló négy sarkát, aztán a háló-batyut a hátára vette”).
Az eddigi gyerek-kötetekkel ellentétben itt egyetlen hosszabb történet olvasható – bár a kapitány és narancshala kalandozásai közben több, tipográfiailag is megkülönböztetett „voltegyszeregy” mese is van a könyvben. Ezzel az öt epizóddal kiegészülve pedig már ismerős a szöveg és világa (az epizódok alaptörténethez való illeszkedésének sikerességéről lehetne néhol vitatkozni), hétköznapi kincsekből lassan építkező univerzum ez: a kapitány „szálazott cukorpuffokat” sóhajt szét a világba, narancsszínű hala „kacagtatja a hullámokat”, a Tejeskocsi tejcsicsonkává bugybogtatja a világot, a rák „apró loccs-csubbokra” vágja fel a patak zúgását, a szél a metrókocsi habagó búgású muzsikáját hallgatja, a szék pedig fényesre dörzsölt almát eszeget „a legjobb helyen, ahol élni lehet”.
|
|
Kengu elrablása |
konyvkritikak.blog |
2017.09.18. 22:08 |
Írta: Nógrádi Gábor, illusztrálta: Czakó Ferenc. PressKontakt Bt., 2013., 117 oldal
 A kötet főszereplői a Ringabringa Klub tagjai: Fánteli, Macica, Karóka és Nyílnyúl. Igen, ahogyan a nevük is jól mutatja, különböző állatokról van szó. Hasonlóan Richard Scarry Tesz-Vesz városához, Animali lakói is egytől-egyig állatok, akik békében élnek egymás mellett (értsd: nem eszik meg a másikat).
A négy jó barát egy osztályba jár, egy nap pedig nyoma vész egy társuknak, Kengunak. Nyílnyúl és bandája tudja, hogy valami borzasztó dolog történt:
Kengut elrabolták!
|
|
Két kis dinó a zsírkréta korban |
Lovász Andrea |
2017.03.21. 15:18 |
Írta: Berg Judit, illusztrálta: Kőszeghy Csilla. Pozsonyi Pagony, 2011., 72 oldal
  Túl vicces
Trikó és Nyamm (ez utóbbi a Nyamvadt becézett formája) két kis dinó: egyikük triceratopsz, másikuk tirex. És nemcsak azért kicsik, mert gyerekek, hanem méreteik miatt is: Trikó valamilyen bogyótól ment össze, Nyamm pedig anyukájának egy pindurka tojásából jött a világra (spontán mutáció). Aprócska méretükön kívül különös ismertetőjegyük, hogy folyamatosan szövegelnek.
A tizenhat fejezetből álló történet Trikó hosszú monológja, visszaemlékezése. Igaz, hogy az első mondatokban csak arra tesz ígéretet, elmondja, mitől lett ekkora, aztán mégis végigmeséli, hogyan barátkozott össze Nyammal, és azt is, hogyan keveredtek a 21. századba a megfejthetetlen okból általa csak viccesen zsírkrétának titulált saját korukból (öt éves fiam szerint: „Igazából kréta - igaz, anya?"). Tehát két őslény csetlik-botlik előbb az őskorban (tűzhányók, ragadozók, páfrányok), majd a könyv felétől kezdve napjainkban (szalámis zsömlék, vaddisznó, expresszvonat).
|
|
Kívánságfa |
smokingbarrels.blog |
2020.08.19. 23:50 |
Írta: Katherine Applegate, fordította: Abrudán Katalin, illusztrálta: Charles Santoso. Maxim Könyvkiadó, 2019., 200 oldal
„ Hogyan születik a barátság?”
Katherine Applegate gyönyörű ifjúsági regénye a Maxim Kiadó Delfin könyvek-sorozatában jelent meg, és kívül-belül varázslatos. Nemcsak hogy ifjúsági irodalmat, de regényt is nagyon rég olvastam olyat, ami ennyire csodálatosan mesél. A Kívánságfa a valóságot és a képzeletet elegyítve hoz létre egy olyan történetet, amely egyszerre megható, tanulságos, modern és végtelenül pozitív.
Az elbeszélőnk Vörös, egy 216 éves északi vörös tölgyfa, aki régóta kíséri figyelemmel és őrzi a környéket barátja, a Bongó nevű varjúlány társaságában. Odvai és ágai sok kis állatnak adnak otthont, oposszumoknak, mosómedvéknek, baglyoknak. Vörös egy kívánságfa: az emberek minden év május elsején felkeresik, és az ágaira kötözik a kívánságaikat. Eddig mindig csendesen figyelte az eseményeket, soha nem avatkozott közbe. Most azonban úgy tűnik, ki akarják vágatni, és a megmaradó kevés idejét Vörös arra fordítja, hogy barátai segítségével ő maga teljesítse a közeli házban lakó kislány kívánságát.
|
|
Kocsonyakirályfi |
Pethő Anita |
2017.06.09. 10:54 |
Írta és illusztrálta: Szegedi Katalin. Csimota, 2016., 48 oldal
 A modern királykisszonyok már nem hisznek a mesékben. Még azokban sem, melyeknek ők maguk a főszereplői. Inkább főzőcskéznek, kertészkednek, gondját viselik édesapjuknak, minthogy a fehér lovon érkező szőke hercegre várnának. A végzetüket (azaz a boldogságukat) azonban ők sem kerülhetik el.
Közismert motívumokból építi fel Szegedi Katalin Kocsonyakirályfi című meséjét: az Óperenciás tengeren is túl járunk, ahol az öreg király birodalmának szomszédságában él a jó és a rossz boszorkány, miközben többek között olvashatunk három kívánságot teljesítő beszélő halról, lovagokról és próbatételekről. Vagyis olyan meseelemekről, melyeket valószínűleg már e mese legfiatalabb olvasói (a könyv hat éves kortól ajánlott) is jól ismerhetnek, s talán bizony várják is azok felbukkanását.
|
|
Körhinta |
Szekeres Niki |
2016.08.12. 23:05 |
Írta:Timo Parvela, illusztrálta: Virpi Talvitie. Cekabella 2011., 82 oldal
 "Elváláskor az idő összezavarodik"
Gondolatok Timo Parvela és Virpi Talvitie Körhinta című könyve mellé
Timo Parvela előző könyvében egy mérleghintán ülnek a mesehősök, most pedig egy körhinta játszik központi szerepet életükben és szimbolizálja érzéseiket, az időhöz, másokhoz való viszonyulásaikat. Ismét bonyolult terepre érkeztünk, megnyugtatóan letisztult sorokkal, mondatokkal körülvéve. És segítséget kapunk abban, hogy könnyebben viseljük az elválás, a magány és a változás történéseit.
Parvela szavai mindig úgy vesznek körül engem, mint egy meleg, puha takaró. Amiből időnként kicsusszan a láb, és akkor megcsípi a hideg, de aztán, amikor visszahúzom, megint jobb egy kicsit.
|
|
Kötéltánc: Amitől senki nem védi meg a gyerekeinket |
Böszörményi Gyula |
2015.06.27. 01:15 |
Németh Eszter: Kötéltánc. Móra Könyviadó, 2015
Nemrég láttam két, kb. 17 éves lányt. Egy padon ültek, ragyogó napsütésben.
Köröttük a kisváros gyermeknapi forgataga: lángos- és kürtöskalács-sütők, mézesbábosok, vattacukrot majszoló apróságok, a színpadon dübörgött a néptánc, amit fáradt tekintetű anyák és sört kortyolgató apák néztek unottan – ám mindebből a lányok semmit nem érzékeltek. Ültek egymással szemben, kezükben okostelefon, amit folyamatosan és lenyűgöző sebességgel nyomkodtak.
 Figyeltem őket egy jó órán át. Egymásra ugyan nem néztek, de gesztusaikból, nevetésükből hamar rájöttem: beszélgetnek, azaz FB-n csetelnek – egymással!
Mindeközben egyszer sem pillantottak fel, sőt, gondosan vigyáztak, nehogy a testük, a kezük összeérjen. Elvoltak tehát, mint két virtuális befőtt. Társaságban ugyan, de mégis végtelenül elszeparálva, magányosan. Amikor odalépett hozzájuk egy fiú, ők homályos, szó szerint zavaros tekintettel néztek fel rá, mint akik mély álomból ébrednek, és bár a srác próbált velük élő szóban kommunikálni, ez bizony nem sikerült. A lányok egyszerűen nem voltak ott, a lelkük máshol járt, elveszve valahol a virtuális térben, s úgy tűnt, képtelenek valós üzemmódra váltani.
|
|
Kövér Lajos aranykeze |
Lovász Andrea |
2016.07.14. 00:01 |
Írta: Lackfi János, illusztrálta: Molnár Jacqueline. Móra Könyvkiadó, 2008., 192 oldal
 Két éve azt írtam az első Kövér Lajos-könyvről (Kövér Lajos színre lép, 2007), hogy a szövegében „képzavar ide vagy oda, jólesően lehet lubickolni". Nos, a képzavar részben feloldódik, ugyanis e második résznek a víz a központi motívuma, a főhős és barátai pedig annak többféle formájában, szó szerint és képletesen is elég sokat lubickolnak. Hogy mást ne mondjak, lebegnek. Tehát: a címszereplő behemót, de kedves óriás, barátaival most a kenusok nyári edzőtáborába szegődik.
Furmányos módon ennek helyszíne az a Kerecsend, melynek címerpajzsos tégláját éppen az első oldalakon építik be Lajosék a (szintén „elsőkötetes" örökbe fogadott) fehér ló, Rudi istállójába. A címerben szerepel egy sellő meg egy vízimalom is, a sporttáborban pedig Lajos megtanul úszni, kiment a vízből egy kiskutyát, de mielőtt még végképp vízi emberré válhatna, egy betörés miatt haza kell utazniuk. Innentől kezdve kicsit olyan a könyv, mint az Emil és a detektívek: mindenki összefog és sikerül, és „minden jó, ha vége". Majd a sellő is összejön, Sellei Zsófia vízilabdázó személyében: lebegni legjobban az ő tekintetében szeretett főhősünk.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
