A Gingalló című magyar népmeséket tartalmazó mesegyűjteményben, a fejezetek témáihoz kapcsolódóan közmondásokat és szólásokat is válogattam a mesék köré. Ám az eddigiektől eltérően[i], ezek most játékos formában is megjelennek a könyvben. Az adott témához kapcsolódó közmondások és szólások mindig a fejezetek elején találhatóak, de többet közülük, Láng Anna illusztrátor elrejtett két „Böngésző” képben is. Alább az egyik részlet, amiben: AKI KERES, AZ TALÁL. Ezen a képen pl. közmondásokat és szólásokat. Kerestetek? Mit találtatok? Láng Anna - illusztrátor "Nagyon örültem ennek a projektnek, gyerekként nagyon szerettem a népmeséket, de ennyi idő után már meg is feledkeztem róla, igazából mekkora bölcsességet hordoznak. Felnőttként is tanulságos volt újraolvasni őket. Ez a könyv talán a terjedelme miatt jelentette a legnagyobb kihívást. A fejezetek elejére készítettünk egy illusztrált böngészőt is, amely szólás-mondásokat jelenít meg, így a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek meg a népköltészeti alkotásoknak ezzel a szeletével is, szerintem ez egy fantasztikus ötlet. Marcsival és a Kolibri Kiadóval megint élvezet volt a közös munka, és hatalmas megtiszteltetés, hogy a Nèpmesekincstár-sorozatban szerepelhetnek a rajzaim. Nagyon hálás vagyok az olvasóknak a megelőlegezett bizalomért, hiszen a könyv a koronavírus-helyzet ellenére felkerülhetett a Bookline előjegyzési sikerlistájára, és hamarosan megjelenhet." Mi a közmondás? Ezüsthéjban arany almák? Nyelvünk virágai? Szövegértés munkafüzeteben az utolsó feladat? Valami népi? A gyerekek megkereshetik, hogy a kép mely szituációja melyik közmondásnak felel meg, ha szükséges a kötet végén található magyarázatok is segítenek ebben. A játék által okozott felismerés örömén túl azt is remélem, hogy Láng Anna különleges böngészője segít abban, hogy a népköltészeti alkotásoknak ez a különleges szelete se merüljön teljesen feledésbe. A közmondásokat minden nép a saját szokásai, erkölcsei, műveltsége szerint alkotta, mutatja az alkotóközösség önmagához, és a világhoz való viszonyát. Egy részük örök érték, más részük mára érvényét vesztette. Mégis: „Az ifjusággal a közmondások gazdag kincsét megismertetni annyi, mint őt a népéletbe bevezetni s vele a népnek mély értelmét, gondolkozását, élczét és kedélyét a legegyszerűbb, legérdekesebb s legkönnyebben megtartható módon megismertetni.” „Egy közmondást örökre meg-hagyni halni, nagyobb kár, mint amikor a’ Hódoltató Tábor egy ágyút elveszt” – írta 1819-ben kéziratos közmondásgyűjteményének előszavában Pálóczi Horváth Ádám.   Ha segítjük, hogy a gyerekek találkozzanak a beszélt nyelvben közmondásokkal és szólásokkal, beépülhetnek aktív szókincsükbe, gazdagítva, színesítve beszédüket. Ha élővé tesszük számukra ezeket a kifejezéseket, általuk is kapcsolódhatnak múltjukhoz, őseik gondolkodásmódjához, tapasztalati valóságához és kultúrájához. Forrás: mese.mesepedagogia.hu     kultura.hu Az egész világot kinyitják a Gingalló meséi Bajzáth Mária Népmesekincstára újabb gyűjteménnyel bővült: a Gingalló népmeséi között minden mesetípus megtalálható az állatmeséktől a tündérmeséken át a falucsúfolókig. Megjelent a Népmesekincstár sorozat következő darabja, a Gingalló, amely magyar népmesékből válogat az 5+-os korosztály számára. A válogatott történeteken keresztül a gyermekek elmerülhetnek a születés és az élet csodájában, a család fontosságában, de kiemelt szerepet kap az idősek tisztelete és az elvégzett munka értéke is. Bajzáth Mária mesepedagógussal, a kötet szerkesztőjével a Kolibri Kiadó főszerkesztője, Balázs Eszter Anna online beszélgetett. A sorozat különlegessége, hogy benne tematikai rendben szerepelnek a mesék, ami a szülőknek és a tanároknak is segítség, hiszen így gyorsan megtalálhatják, hogy az adott, megoldandó helyzet épp milyen történetet kíván. A témákat aszerint válogatták, hogy a világnak mely dolgai azok, amelyek a nagyobb óvodás, kisiskolás korosztály életében már meghatározóak. A Gingalló kötetben szerepelnek mesék a családokról, a születésről és a halálról, a biztonságról, bátorságról és félelemről, de vannak benne barátokról és ellenfelekről, bolondosokról, a tettek következményeiről, az észről és erőről, valamint a miértekről és a hogyanokról szóló történetek is. Nagy fejezetet kaptak a varázslatokról szóló mesék. Bajzáth úgy látja, hogy ötéves kortól a gyerekek egyre inkább szeretnek elmerülni a tündérmesék csodavilágában. A mesepedagógus szerint ez az az idő, amikortól már tudják követni a sok helyszínű, sokszereplős történeteket. Nagyjából ekkortájt kezdenek el maguk is olyan szerepjátékokat játszani, amelyben sokféle alakot képesek ölteni. A Gingalló cím is a varázsra utal vissza: a mesékben bármivé és bárkivé lehetünk. A Gingalló A hétszépségű királykisasszony mese varázsigéje, amely Kolontos Bandi (és a mesét hallgató gyermek) számára kinyitja az egész világot, megmutatja a látható és a láthatatlant közti átjárót. Bajzáth elmondta, hogy nehezen találtak rá erre a címre. Tetszett még neki a Famoha és Cserebingó történet makkocskát jelentő szava is. Az a mese azonban egy nehéz barátságról szól, Bajzáth pedig szeretett volna valami pozitívabb, varázslatosabb címet. A történetek hosszú ideig gyűltek. Bajzáth a sorozat előző darabjánál, a 0-3 éveseknek készült Pont, pont, vesszőcskénél arra törekedett, hogy csak olyan mesék szerepeljenek, amelyek a világ szépségét, jóságát, csodásságát hirdetik. A Gingallóban viszont már vannak olyanok is, amelyeknek nem pozitív a kicsengése, amelyekben a tetteknek következményei vannak. Ezek a történetek már megmutatják azt is, hogy mi történik, ha csaló vagy hazug vagy, ha nem vállalod a rád szabott, hősi utat.  A kötet különlegességét a fejezeteket elválasztó böngészőoldalak adják. Ezeken a lapokon szólások, közmondások olvashatók különféle betűtípusokkal. Bajzáth úgy tapasztalja: ez a műfaj kihalófélben van. Reméli, hogy a szülőkkel együtt vagy önállóan sokszor felolvasva ezek a fordulatok újra bekerülnek a közbeszédbe. Ezek a sorok díszítik a nyelvet, gazdagítják az anyanyelvünket, miközben jó fantáziajátékot jelentenek, így szükség van rájuk. Bajzáth kihangsúlyozta: a szólások és a közmondások a mesehallgatás és a meseértés előszobája, hiszen ugyanazon a képi nyelven szólítják meg a gyerekeket. E fordulatok elmélyülését segítik Láng Anna fejezetet nyitó, duplaoldalas, beszédes rajzai is, amik a sorba szedett szólások konkrét ábrázolását adják. Szó szerinti képi ábrázolásban jelennek meg tehát ezek a mondatok, hogy a beépülésük még hatékonyabb legyen. Bajzáth elmondta: ezek a rajzok csak felelevenítik azt a középkori hagyományt, amelyet például Brueghel is képviselt, aki flamand közmondásokat ábrázolt a képein. Láng Andrea az egyes mesékhez is készített rajzokat. Ezek a képek könnyedén ragadják meg a mesék esszenciáját, azok legmélyebb rétegeinek összetett üzenetét közvetítik. Bajzáth szerint nagy előnyük, hogy nem szó szerint követik le a történeteket, nem didaktikusak, hanem beindítják a gyermek fantáziáját. Láng bátorsággal kezelte a magyar népmesevilágot, ezek a rajzok színeiben és formáiban is nagyon különlegesek. A beszélgetés végén szó esett arról is, hogy miért fontos mesélni. Bajzáth szerint a mesélésnek közösségépítő ereje van. Egy térbe és időbe rendezi az együtt ülőket, akik egymással össze tudnak kapcsolódni, amíg szól a történet. Ezért fontos, hogy ameddig a gyerekeink engedik, addig meséljünk nekik. Lényeges viszont, hogy sose magyarázzuk meg nekik ezeket a történeteket, mert akkor a mese varázstalanodik és nem tud bensővé válni. Ha didakszist viszünk bele, akkor a gyerekek nem tudják megérezni a mese csak nekik szóló üzenetét. Szóval csak meséljünk, a történetek célba fognak érni.   smokingbarrels.blog   A Kolibri Kiadót eddig is a minőségi gyermek- és ifjúsági irodalom kiadása jellemezte; a tavaszi-nyári újdonságaik közül két mesekönyv került most a kezembe, és mind a kettő hozza a megszokott magas színvonalat. A Kiadó nagyon jó érzékkel válogat a hatalmas gyermekirodalmi termésből, ráadásul igényes és kívül-belül gyönyörű formában adja közre a kiadványait. Mind a Gingalló, mind a Torzonborz-sorozat újabb darabja tökéletes olvasmány a nyári szünetre, és nem csak gyerekeknek. A Gingalló a Kiadó Magyar Népmesekincstár-sorozatának második kötete, alcíme Magyar népmesék óvodáskortól. Míg az első kötet a 0–3 éves korosztály számára nyújtott betekintést a népmesék világába, ez a kötet az óvodás és alsó tagozatos gyermekek számára gyűjt össze 43 magyar népmesét, tíz téma köré csoportosítva. Bajzáth Máriát valószínűleg senkinek nem kell bemutatni: a mesepedagógus neve garancia a kötetben szereplő mesék értékére. A történetek mellett egy-egy témához kapcsolva szólásokat és közmondásokat találunk, amelyek Láng Anna két képén elrejtve is megtalálhatók. Ez a keresgélős játék amellett, hogy nagyon jó ötlet, mert sikerélményt nyújt, abban is segít, hogy a gyerekek kicsit közelebb érezzék magukhoz a szólásmondásokat. A kötet végén magyarázatot is találunk rájuk. A tíz témakör az élet legfontosabb szegleteit jeleníti meg: vannak itt mesék családokról; születésről, életről és halálról; barátokról és ellenfelekről; a tettek következményeiről; varázslatokról stb. A mesék forrásjegyzéke a kötet végén található; látszik belőle, hogy nagyon vegyes a válogatás, Bajzáth Mária sok helyről gyűjtötte össze az anyagot. Így felnőtt fejjel nekem kicsit ingadozó színvonalúak voltak a mesék, illetve némelyik nyelvezetével kevésbé voltam kibékülve, de mindenképpen nagyon színes és érdekes lett a válogatás, a tematikus elrendezés pedig sokat hozzátesz az élményhez. Ami pedig még ennél is többet ad az olvasás és felfedezés élményéhez, azok Láng Anna elképesztő illusztrációi. Ha valaha mesekönyvet írnék, egészen biztosan őt kérném fel illusztrálni; egyszerre elgondolkodtató és bájos, élettel teli és letisztult, elegáns és gyermekien kedves az összes rajz a kötetben. Csak ámultam egy-egy kép láttán. Számomra főleg az állatábrázolásai voltak páratlanok, még egy-egy bugyutább mesét is fel tudtak dobni. A mesék közül a kedvenceim egyébként a Mesék miértekről és hogyanokról ciklusban találhatók, ezek különböző dolgok létrejöttére, alakulására adnak magyarázatot: A malom és a szekér például a fenyőfa ágainak elhelyezkedésére, A pacsirta meséje pedig a pacsirta gyönyörű hangjára.