Mint mondta, a terápia sikere azon múlik, hogy kivel, milyen szinten tudnak dolgozni a szakemberek, és a páciensnek milyen feldolgozott vagy feldolgozatlan problémái vannak. A pszichológus úgy fogalmazott: a meseterápia olyan jövőképet tud adni az embereknek, melyek nem értelmezhetőek a hétköznapok szintjén. „Pont abban rejlik a lényeg, hogy ne legyen racionális, kézzel fogható a kapaszkodó, hiszen mikor az ember mélyponton van, egyáltalán nem racionális állapotában van, hanem egy másfajta lélektani realitásban” – tette hozzá. „Úgy érzem magam, mint gyermekkoromban, amikor meséltek nekem. Fokozatosan koppantak a dolgok. Ahogyan haladunk a történetben, teljesen más szemmel tudom nézni a folyamatokat, és az eseményeket magamra vetítem. Nagyon furcsa alapigazságokat fogalmaz meg egy-egy mese ” – számolt be egy páciens a műsorban tapasztalatairól.   Férfibeavatás Csábi Orsolya legutóbb a Vasjankó című mesét mesélte el egy középkorú apukának.  „A történet sok szempontból egy férfibeavató mese: segíti abban a férfiakat, hogy jó harcosokból jó szeretők, jó szeretőkből pedig jó királyokká válhassanak” – mondta a pszichológus. Stiblár Erika pszichológus, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület kutatási felelőse és a Magyar Olvasástársaság Tanácsának elnöke, valamint Kádár Annamária pszichológus a műsorban egyetértettek abban, hogy a mese olyan, mint a testmozgás és a víz – alapvetően szükségünk van rá. Kádár Annamária szerint a mese lelki táplálék, amely két szinten hat. „A gyermekek esetében minőségi kapcsolat alakul ki a szülővel és a pedagógussal egyaránt. A mese egy szimbolikus táplálék, melyet egy gyerek vagy felnőtt is megkap" - emelte ki a szakember, kiemelve, hogy Erdélyben nagy szerepe van a mese továbbadásának. Erdélyben leginkább a mendemondai hagyományt őrizték meg, a mesét a munka mellé szórakoztatásra használták. A mai napig a nagyszülők, a szülők nem csupán könyvből, de fejből is mesélnek, ennek pedig nagyon fontos szerepe van: jelentős eszköz például a szemkontaktus, a gyerek pedig bele tudja élni magát a történésekbe – magyarázta a pszichológus. Stiblár Erika szerint jelenléttel, odafigyeléssel kell mesélni. Szerinte a fonóban a gyerekek tulajdonképpen mellékszereplők voltak, hiszen a felnőttek hallgatták a mesét és tanultak közben. „Ma újra kell tanulni a mesét, és más közösségi formákban kell megfogalmazni, ezt továbbadni, a felnőtteknek pedig meg kell tanulni megélni azt” – mondta   Kudarc, bukás, újrakezdés Kádár Annamária szerint a mesével a szülő lecsendesítheti a külső világot. A pszichológus szerint nagyon fontos, hogy időt szánjunk a mesére, így a biztos kötődés megalapozásának óriási szerepe van. Kiemelte: a mese optimista életfilozófiája fontos az érzelmi intelligencia szempontjából, „mert elismeri a kudarcot, a félelmet, szorongást, a bukást, újrakezdést”. Stiblár Erika hozzátette: az a lelki munka, amelyre a mesék ránevelnek, nagyon fontos a továbblépés, az önmagunkat való megismerés szempontjából a gyermekek és a felnőttek számára. Kerekes Valéria meséléskutató, a Mese Másként program vezetője az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a hallgatók mesefejlődését figyeli. Mint mondta, fontos eleme a képzésnek, hogy a leendő óvodapedógusok ismerjék a meséket, másrészt tudjanak mesélni. Hiszen ahogyan a felnőttek belekerülnek újra a gyermeki létbe, megérzik azt a fajta időtlenséget, amit ebben a korban megélünk. A felnőttek a terápia segítségével újra elő tudják hozni a gyermeki élményeket, ezáltal nyitottá válnak arra, ahogy ők is mesélővé váljanak. Forrás: mti/richpoi.com