A három rabló
pagony.hu 2012.07.01. 02:36
5-10 éveseknek
Írta: Egner, Thorbjörn
Fordította: G. Beke Margit, Büki Zsófia
Kiadó: Scolar, 2012
Illusztrálta: Thorbjörn Egner
Oldalszám: 140
Kardamóm a világ legnyugodtabb, legkedvesebb városkája. Lakói mind szeretik egymást, sohasem haragszanak senkire. Basztián rendbiztosnak nincsen semmi dolga, csak a környék három rablója, Kaszper,
Jeszper és Jónatán zavarják a rendet. Hol a vegyesboltot, hol a hentest, hol a péket látogatják meg éjszaka. Aranyéletük lenne, ha nem öntené el őket a kosz, ha nem lenne áthatolhatatlan szobáikban a rendetlenség. Ezért hát elrabolják Zsófi kisasszonyt, a remek háziasszonyt, hogy takarítson és főzzön rájuk. Ám a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy a rablók képzelték…
Hogyan javul meg és válik Kardamóm városka megbecsült lakosává Kaszper, Jeszper és Jónatán? Ezt meséli el a mulatságos, izgalmas fordulatokban gazdag mesekönyv, melynek illusztrációit maga a szerző rajzolta, és tréfás, könnyen megtanulható dalait is ő maga szerezte.
A Scolar Kiadó gondozásában megjelent új kiadás fordítója Büki Zsófia, aki G. Beke Margit 1965-ben készített fordítását felhasználva ültette át magyar nyelvre a történetet és a dalok szövegét. Szem előtt tartotta azt, hogy az új fordítás a lehető leghűebben adja vissza Thorbjörn Egner meséjét, mely a norvég nemzeti örökség részét képezi.
|
Élt egyszer három rabló – Kaszper, Jeszper, Jónatán – és volt egy kedves, nyugodt lakókkal teli városka, Kardamóm. Innen indul a történet. Egy különleges, illatos, édes fűszerről kapta ez a mesebeli város a nevét. A lakosság pedig pont olyan, mint a kardamom: különleges, egyedi ízt ad a világnak. Az emberek megértőek, nem sietnek soha sehova, nem izgatják magukat feleslegesen.
Megvan mindenkinek a helye: Tóbiás, a legbölcsebb lakos, a torony tetejéről kémleli az eget, és jósolja a közelgő időjárást, Basztián rendbiztos igyekszik mindenre megoldást találni, de kevésnek bizonyul ehhez a feladathoz, Zsófi kisasszony pedig mindenkinek megmondja a véleményét, és nem tűr ellentmondást.
A három rabló azonban kilóg a sorból, mert bár ők is kedvesek, de olykor eljárnak ételt rabolni, oroszlánt tartanak házukban, és még mosakodni sem szeretnek. Hogy sikerül-e beilleszkedni a törvényen kívülieknek, hogy milyen módszerekkel kötnek el egy villamost a főtérről, hogy miként ünnepli Kardamóm városka a legidősebb születésnapost és még sok minden más kiderül a könyv folytatásos meséiből.
Egyetlen problémám a könyvvel, mellyel biztosan nem vagyok egyedül, az a daloknál keresendő. A szöveg tele van jókedvre derítő énekekkel, a városka minden lakója folytonosan dalra fakad, hogy történetét ne csak prózában adja elő. Kottát ugyan találunk a könyv végén, de ez kevés a magamfajta átlaganyának, aki se hangképzés, se szolfézs órára nem járt életében. A meséhez passzolt volna egy hozzácsomagolt CD vagy legalább a youtube-ra felénekelt dalok csokra.
A három rabló nem először támadja meg a gyerekek nevetőizmait: G. Beke Margit 1965-ben már elkészítette az eredeti mű fordítását, melyből annak idején rádiójáték és tévéfilm is készült. A könyvet Büki Zsófia ültette át újra magyarra, hogy ismét örömet szerezzen az óvodásoknak. Az eredeti mese Norvégiában a nemzeti örökség részét képezi.
Ez a történet az 5-8 éves korosztálynak feltétlen ajánlott, dalos ajkú szülök különösen előnyben. Akik meg egyszerű kikapcsolódásra vágynak és szeretnének egy kis felhőtlen vidámsággal és könnyedséggel találkozni és tanulni belőle, azok is olvassák el!
|
|