Népmese és/vagy műmese?
Miért a népmese?
-
Szimbolikus formában a gyermeket érintő egzisztenciális alapkérdéseket veti fel, a megoldásokkal együtt és ezek átélését segíti.
-
Szimmetrikus forma jellemzi: rokon a gyermekek látásmódjával.
-
Teljes képet ad a világról, bipoláris szerkezete révén (Jól elkülöníthetők a pozitív és a negatív értékek).
-
Egyértelmű értékrendje a gyermeket jó irányba tereli, az vonzó formában jelenik meg.
-
Heurisztikus élményt nyújt, segít eligazodni a gyermeki lélekben kaotikusan kavargó érzelmekben.
-
Befogadásának alapja a fantázia, amit az érzelmek vezérelnek.
-
Szimultán kettős tudattal hallgatja a mesét (5-7éves kor).
-
Vibrálás jellemző a valóság és illúzió között, kettős tudat! Ennek látható jele a mesei beállítódás. Ez a játék során is jellemző. Cselekvés, beleélés, mesehallgatás, passzivitás.
-
Megfelelő mesemondás során a gyermek képzeletében a szöveg képekben jelenik meg (belső mozi). Ez a képteremtés elaboráció útja.
Ellenérvek:
|
Népmesében szörnyűségek vannak: nem rejti véka alá az élet nehézségeit és tudatosítja az élet árnyoldalát (halál). A gyermek ezek alapján tanulja meg, hogy nem mindenki jó, hogy nemcsak ő rossz néha. Megtanulja, hogy a jó felé kell húzódni és le kell küzdeni a rosszat. Nem valós elemekből áll: sárkány, üveghegy, életvize - ilyen nincs.
Miért kortárs mese?
Vekerdy Tamás – a neves gyermekpszichológus - hívta fel a figyelmemet egy fontos dologra. A gyerek számára a klasszikus archetípusos mesék (vándorlegény, boszorkány, tündér, mostoha, stb..) mellett ugyanolyan fontos, hogy saját életének eseményeit konkrétabban is feldolgozhassa. Ezért adta azt a tippet, hogy találjunk ki egy saját, családi mesehőst, aki valójában a gyerekünk. Meséljünk minden nap erről a hősről. Legyen ez az esti utolsó mese, és foglalja be az adott nap eseményeit.
A gyermekpszichológus a nyomatékosan felhívja a figyelmet: ahhoz, hogy a mesehős kedvelt szereplő maradjon, soha nem minősíthető. A mesehősökkel történhetnek dolgok, érezhet így, vagy úgy, de nem minősíthetjük viselkedésüket. (A minősítést hagyjuk gyermekünkre.) Azok a szülők, akik ezt a tanácsot megfogadták, gyakran számolnak be arról, hogy a gyerek bizonyos eseményekkel kapcsolatos mesét akár még évek múlva is újra és újra kéri. Lehet egy mulatságos, vagy egy kellemetlen történet, aminek a feldolgozása, újra átélése nagyon fontos a kicsi számára.
Mi a baj a műmesékkel? Miért javasolják kezdőknek a népmesék használatát?
-
A műmesék gyakran megkerülik az egzisztenciális problémákat. Öregedés, halál, örök élet, vágy. Sok mese kezdődik azzal, hogy az öreg király a halálára készül. A Grimmeknél sajnos gyakran vannak ilyen egzisztenciális problémák.
-
A népmesék lényegre törően tárgyalják
-
a szülők halálát, nincsen magyarázkodás. Le van egyszerűsítve a szöveg.
-
Kevés az egyéni vonás – öreg király, öreg apó…
-
Jellemző az is, hogy kétpólusú világot rajzolnak, bennük van épp úgy a gonoszság, mint az erény. Nem csak a jó ölt testet, hanem a rossz is. A mesék megteremtik a jó és a rossz közti konfliktust. A cselekmény szempontjából kell a jó és a rossz kettőssége, a dinamikusság a konfliktus miatt. A kettőség hordozza az erkölcsi problémát is. A jó mesék mindig hordoznak erkölcsi problémát. A mesehős ennek a problémának a leküzdéséért indul útra.
-
Valójában minden mese megteremti a rossz vonzerejét is. A mesékben ugyanis a rossz ideig-óráig győzedelmeskedik. (Sárkány hatalmas, Hófehérkében a mostohának hatalma van).
|
|