Mese hatása a gyerekek fejlődésére
„Anya ma fáradt, apa pedig nem ér rá. Majd holnap mesélünk neked.”
Amikor ilyen mondat hagyná el a szánkat, gondoljunk arra, hogy a mese a gyerek fejlődésében ugyanolyan fontos, mint a megfelelő étkezés. Míg a táplálkozás a testi fejlődéshez nélkülözhetetlen, a mese a gyermek szellemi, lelki gyarapodását szolgálja.
A mesék a lelket építik, a képzeletet színesítik, segítenek beletanulni az emberek közösségi szokásaiba, szabályaiba, rávezetnek jó és rossz közötti különbségre, magyarázzák ezt az idegen, egy kisgyermek számára másként fel nem fogható világot.
A mesék elűzik a félelmet, erősítik a kapcsolatot szülő és gyermek között, felvidítanak, elszórakoztatnak. Mese nélkül nem csak a személyiség lesz majd tompább, kiforratlanabb felnőttként, de nehezebben megy majd a beszéd, az olvasás, a szövegértés, a problémamegoldás, a kreatív alkotás, a tanulás, a barátkozás, a párkapcsolatok, a munka, és általában véve kevesebb kapaszkodót talál majd az élet útvesztőiben magára utalt, felnövő gyerek.
|
Szókincs és verbális készségek
A gyermekek már születésüktől kezdve – sőt már az anyaméhben is – kommunikálnak a maguk eszközeivel, de verbális képességeik 12 hónapos koruktól kezd kialakulni, majd 2 és 3 éves kor között robbanásszerű fejlődésen megy keresztül. Ebben az időszakban már egy körülbelül 400 szavas szókészletet használnak, megtanulják használni a névmásokat, különbséget tesznek múlt- és jelen idő között, egyes és többes számot használnak, ismerik a testrészek, színek, emberek, tárgyak neveit és 3-5 szavas mondatokat tudnak „szerkeszteni”.
Ezen kívül fáradhatatlanul ismételgetik a rímeket, verseket és a nekik olvasott meséket is. Ez az ismételgetés nagyon fontos része a tanulásnak, eközben ismeri fel ugyanis a gyermek a nyelv szövegösszefüggést, a mondatok és szavak jelentését. Ebben a folyamatban tehát a meseolvasás és hallgatás nagyon fontos szerepet játszik, ami nélkül mind a gyermek szövegértése, mind szókincse és beszédkészsége is lassabban és gyengébben fejlődne.
Fantázia
A mesével elbeszélt történetek mellé nem kap előre gyártott képi világot a gyermek. Támpontként legfeljebb a mesekönyv illusztrációi szolgálnak, de ezeket már ő „hozza mozgásba”, az ő képzelete szerint alakulnak át, formálódnak a figurák. Az elképzelt mesefigurák azután a gyermek képzeletében bármikor bármivé alakulhatnak, új formát ölthetnek és a legváratlanabb helyzetbe kerülhetnek, amikor eléri azt a kort (nagyjából öt évesen), amikor már maga is aktív formálójává válik a mese történetvezetésének.
Ez egy igen gazdag agyi tevékenység, amely fejleszti és bejáratja, megdolgoztatja az idegi pályákat és kapcsolatokat, míg például a televízióban látott rajzfilmek nem követelik meg a gyermektől, hogy a saját képzelőerejét mozgósítva jelenítse meg a történeteket fejben, hiszen készen kapja a látványt. A hallgatott mesék fantázia fejlesztő szerepe ezért igen nagy jelentőségű a gyermek fejlődésében és nagy segítséget jelent majd a felnőtt életében is, hiszen gyér, szürke fantáziával nehezebben birkózna a kreativitástképzelőerőt igénylő élethelyzetekkel.
Figyelem, koncentráció és logikai készségek
Alapszabály, hogy egy kisgyerek annyi percig tud folyamatosan koncentrálni, ahány éves. Egy kétéves kicsi tehát legfeljebb két percig tud odafigyelni valamire, majd érdeklődése más irányba fordul. A koncentráció képessége fokozatosan fejlődik, de igazán csak akkor ér el megfelelő szintet, ha ezt rendszeres gyakorlással, tudatosan is fejlesztik. Ehhez a meseolvasás kiváló eszköz, hiszen a gyerekek ösztönösen érdeklődéssel fordulnak a mesélő és a mese felé.
Ugyanakkor a mese nem csupán a figyelmet köti le, de gondolkodásra is késztet, és a történetek hallgatása során a kicsik lassanként felfedezik a bennük rejlő ok-okozati összefüggéseket, értékeli a hallottakat, következtetéseket von le, egyszóval egy sor olyan szellemi tevékenységet végez, amelyek gyakorlásával megtanulja az összefüggő, elemző, logikus gondolkodást.
|
|